Örüljünk a szép adatnak – ez hozza az új megszorítást
Az Európai átlagnak megfelelő, 1,8 százalékos az infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsorából. Még mindig a rezsicsökkentés fűti az alacsony pénzromlást, ami a fogyasztók számára ideális, azonban a központi költségvetésben – amelyet 5,5 százalékos drágulással terveztek – komoly lyukat üt.
Továbbra is az Európai Unió átlagát hozza Magyarország a pénzromlás ütemében. “Júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban” – jelentette ma a KSH. “Az alacsony éves árnövekedés fő oka a háztartási energia árak jelentős mérséklése” – olvasható a gyorstájékoztatóban. Emellett a szezonális hatások is jelentősek, vagyis a nyári kiárusítások a ruhaosztályokon, valamint az idény jellegű élelmiszerek árcsökkenése. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a dohánytermékek – a nemzeti trafikosoknak juttatott, 10 százalékra emelt árrés hatására – áremelkedése, valamint az üzemanyagok hektikus árszínvonala.
A szeptemberi adat várhatóan még kedvezőbb lesz, mivel technikai okokból a nyár eleji, második rezsicsökkentési hullámot nem kalkulálták bele a jelentésbe. Amennyiben a kabinet – a közelgő választások okán – októberben valóban újabb vágást hajt végre a gáz-, áram- és távhő díjakban, könnyen elképzelhető egy 0 százalékhoz közeli inflációs adat, sőt, végletesen még deflációi (a pénzünk értékének javulása) is kimutatható lehet.
Az EU 27 tagországában 2013. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. júniusban. A legkisebb árváltozást Görögországban (-0,3 százalék), valamint Lettországban és Lengyelországban (0,2-0,2 százalék), a legnagyobbat Romániában (4,5 százalék) és Észtországban (4,1 százalék) mérték.
Az inflációt szokás a “szegények adójának” nevezni, mivel a legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja a legjobban az elrugaszkodó árszínvonal. A jelenlegi, alacsony infláció a lakosság számára ideális, az átlagos, 3,5 százalék körüli béremelkedés az árszínvonal hatására reálkereset-növekedést eredményez. A központi költségvetés számára azonban jelentős kiesést jelent mindez, mivel Matolcsy György, még nemzetgazdasági miniszterként tavaly télen 5,5 százalékos pénzromlási dinamikával tervezte a költségvetést. Az eredetinél jóval alacsonyabb infláció hatására az adóbevételek elmaradnak a várt szinttől, aminek pótlására eddig két megszorító csomagot vezetett be Varga Mihály, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter. A kabinet őszi terveit ismerve várhatóan lesz újabb, amitől elsősorban a multik félthetik bevételeiket.
forrás:stop.hu