< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: A csempészek a trafikok nagy vetélytársai

| Mobile | RSS

A csempészek a trafikok nagy vetélytársai

2013. augusztus 15. | hozzászólás | Közélet

Miután a régi trafikosok jó részét kigolyózták a kiskereskedelemből, a nemzeti dohányboltoknak csupán egyetlen, ám annál fenyegetőbb konkurenciája maradt: az ukrán cigaretta. Keleti szomszédunknál nagyjából négyszer-ötször kevesebbet kérnek egy jobb márkáért, mint nálunk, és a különbség tovább nőhet a 10 százalékos árrés miatt. Az utóbbi években jelentősen csökkent a feketekereskedelem mértéke, ám a közeljövőben biztosan több cigarettát próbálnak majd átcsempészni a határon.

“Még legalább fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy lássuk: milyen hatással van a hazai illegális dohánypiacra a nemzeti trafikrendszer létrehozása, illetve a termékek drágulása” – mondta érdeklődésünkre Suller György, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtószóvivője. Majd hozzátette: az elmúlt hét évben 27 százalékról 4,5-5 százalékra szorult vissza a feketekereskedelem mértéke a piacon, ami mindenekelőtt a fokozott ellenőrzéseknek köszönhető. “Elsősorban Ukrajna felől csempészik Magyarországra a dohánytermékeket, mert ott egy doboz prémium minőségű cigaretta ára 200-300 forint, vagyis nagyjából 600-700 forinttal alacsonyabb, mint itthon” – fűzte tovább Suller György, megjegyezve: sok csempész igazi célja Nyugat-Európa, ugyanis például Angliában 1500 forintnak megfelelő fontot kérnek egy jobb minőségű termékért. De az sem ritka, hogy kínai árut foglalnak le a vámosok, sőt hamis cigarettát is csempésznek az országba. Az illegálisan gyártott dohánytermékekben a növényi származékok mellett találtak már apró szöget, madárürüléket és bogármaradványokat is.

Mint megtudtuk, az érvényben lévő szabályok szerint egy személy legfeljebb 40 szál cigarettát hozhat be legálisan egy nem Európai Unió-s országból, és a csempészek nagy részénél nem is sokkal több van ennél. Mindenekelőtt a helyhiány miatt: a gépkocsik különféle rejtekhelyein – például a visszapillantó tükörben, az akkumulátorban -, vagy a személyes úti holmiban, a gyerekülésben, esetleg egy magas sarkú cipőben ugyanis csak bajosan férne el nagyobb mennyiségű áru. A csempészek másik része, akik nagy tételben játszanak, inkább a Tiszán, gumicsónakkal próbálnak áthozni a határon több ezer karton cigarettát – velük szemben a NAV-osok járőrhajóval ellenőrzik a Tiszát. Még általános, bár egyre ritkább, hogy kamionba rejtik a csempészholmit – a záhonyi határátkelőn működő kamionröntgen, illetve a cigarettakereső kutyák azonban igen nagy hatékonysággal dolgoznak. Vasúton is próbálkoznak még a szállítók, viszont ennél sincs könnyű dolguk, ugyanis a NAV a vonatokat is röntgennel vizsgálja át. Hiába azonban az utóbbi évek fáradtságos munkája, várhatóan a következő hónapokban jelentősen megugrik a feketekereskedelem aránya a dohánypiacon.

“Amikor egy új adó vagy adóemelés miatt valamilyen terméknek hirtelen megnövekszik az ára, az átmenetileg minden esetben a feketekereskedelem előtörésével jár együtt” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. “A kérdés csak az, hogy mikorra fog normalizálódni a piac állapota” – jegyezte meg a főtitkár, aki szerint abból, hogy július óta nem emelkedtek ugrásszerűen az árak, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. “Azt, hogy mennyibe kerül a cigaretta, nem a trafikok, hanem a gyártók határozzák meg, akik most az új és kiélezettebb versenyhelyzetben egyelőre kivárnak. Ám a közeljövőben egészen biztosan nagyobb mértékben fog drágulni a dohány” – magyarázta Vámos György. Éppen ma egy hónapja kell lenyelniük a gyártóknak a dohányboltosok jogszabályban garantált 10 százalékos hasznát, és hogy nem történt jelentős áremelkedés, abban a főtitkár szerint annak is szerepe lehet, hogy a trafikrendszer kialakításával spóroltak is a nagy elosztók. Amiatt, hogy már csak tizedannyi helyre kell kivinniük az árut, illetve hogy már nem fizethetnek azért, hogy jobban látható helyre tegyék a cigarettájukat, a logisztikai és reklámköltségeik is csökkentek az utóbbi másfél hónapban.

Ám előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a drágítás, így ha másban nem is, legalább cigarettáink átlagosan 1000 forintos árával felzárkózunk Nyugat-Európához.

Út az 1000 forintos cigarettáig

A jövedéki adó törvény értelmében tételes adóként jelenleg ezer szálanként 12 500 forintos jövedéki adót kell fizetni. Emellett a a terméken van még egy értékadó is, ami viszont már függ a termék árától, ennek mértéke a kiskereskedelmi ár 31 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy 19 szálas dobozon 238 forint a tételes adó és ha az a a termék 760 forintba kerül – ami nagyjából az egyik legalacsonyabb ár a piacon található termékek esetében -, akkor 236 forint értékadót is fizetnek a dohányosok a vásárláskor – írja a mforum.hu. Persze, a 27 százalékos áfa is megvan ebben az esetben, ami kerekítés után 162 forintot tesz ki ebben az esetben. Vagyis a 760 forintból összesen 636 forintot csak a különféle adók jelentenek, és végül marad 124 forint, amin a nagy- és a kiskereskedő osztozik. Vagyis egy 760 forintos cigarettán 84 százalék az adóterhelés.

Eddig a kiskereskedelmi árrés 4 százalék volt, mely a hasznot jelentette az árus számára, vagyis dobozonként 30,4 forintot keresett egy 760 forintos terméken. A kormány a dohánykereskedelmi piac átalakítása során ezt 10 százalékra emelte, bár Lázár János korábbi véleménye szerint a kormányfő a 12 százalékot szorgalmazta volna, ezt azonban végül hivatalosan nem javasolták az országgyűlésnek. Ez tehát változatlan cigarettaár mellett a dobozonkénti 30 forint helyett 76 forintos garantált nyereséget biztosít a kereskedőnek. A nagykereskedőnek pedig a korábbi 93,6 forint helyett 48 marad, ami természetesen nem tiszta profit, hiszen a termék-előállítás, forgalmazás során felmerülő költségeket is ebből kell fedezni.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb csütörtökön ismertetett inflációs jelentése szerint azonban, ha a nagykereskedő megtartja a jelenlegi bevételszintet, akkor a 10 százalékos kiskereskedelmi árrés a cigaretta árának 16 százalékos emelésével járhat.

A 760 forintos termék esetében megmaradna a 93,6 forintos dobozonkénti bevétele a nagykereskedőnek, ami a kiskereskedő nyereségével 170 forintra emelkedne. Erre jönne rá az értékadó, a tételes jövedéki adó és az áfa, így végül 882 forintra drágulna a termék. Egy 810 forintos cigi esetében 940, 860 forintosnál pedig 997 forint, vagyis kerekítve 1000 forint lehet az új ár.

F-Cs. J. / Népszava

Leave a Reply 181 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: