< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Erőltetik az ügyáthelyezéseket

| Mobile | RSS

Erőltetik az ügyáthelyezéseket

2014. január 8. | hozzászólás | Közélet


Justitia szobra a Kúria épületében – A végső szót mégis a legfelsőbb bírói fórum mondja majd ki az áthelyezett ügyekben FOTÓ: K 2 PRESS

A bírói függetlenséget alapjaiban sértő állásfoglalást hozott a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiuma, amikor előre meghatározta, miként kell eljáró bíráinak döntenie az át-, majd visszahelyezett perek illetékességi vizsgálata során. Az illetékesség megállapítása ugyanis az ügy érdemi befolyásolására alkalmas, egyedi bírói mérlegelésen alapuló döntés kell, hogy legyen – mondta lapunknak Fleck Zoltán. Ha a fővárosi bírák eleget tesznek az utasításnak, nemcsak az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével mennek szembe, de ismét sérül a tisztességes eljárás elve is.

Elegendő támpontot adott a bíráknak az Ab határozata, annak “értelmezésére” se oka, se joga nincs a Fővárosi Törvényszék (FT)büntetőkollégiumának – mondta lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus. Az FT ugyanis hétfőn honlapján közölte “a büntetőkollégiumi tanácselnöki értekezletének” állásfoglalását, mely szerint “annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát”. Állításuk szerint miután az FT tanácselnöki értekezlete megvizsgálta és értelmezte az Ab határozatát, megállapította, hogy “az nem érinti a büntetőeljárás egyéb, hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos rendelkezéseit. A jogszabály az illetékesség kapcsán meghatározza azt a bűncselekménykört, amelynek elbírálására országos viszonylatban egyedül a Fővárosi Törvényszéknek van illetékessége. Az eljárási szabályok szerint az ügy áttételére illetékességi okból csak a tárgyalás megkezdése előtt van lehetőség, tárgyalás megkezdése, vagyis a vádirat ismertetése után áttételnek csak úgynevezett kizárólagos illetékesség esetében van helye. Az ügyáthelyezéssel érintett eljárások nem tartoznak a kizárólagos illetékesség körébe” – írta az FT. Ebből szerintük az következik, hogy “függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatására utóbb alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabály alapján került más, azonos hatáskörű bíróság kijelölésre, az illetékesség rögzült, így a büntetőeljárást annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie, ahol a tárgyalást megkezdték. A Fővárosi Törvényszék a szakmai értekezlet döntése alapján a visszaküldött ügyekben meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, ezért az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt” – állt a közleményben.

A jogszociológus szerint eleve nonszensz, hogy az állásfoglalással lényegében előre megmondták, hogyan fognak egyes eljáró bírák dönteni, pontosabban hogyan kell dönteniük. Fleck azt is kiemelte: az utasítás alkotmánysértő is, hiszen szembemegy az Ab döntésével. Utóbbi alapján ugyanis egyetlen egy módon dönthet egy eljáró bíró: az eredeti bíróság illetékességét állapítva meg az áthelyezett perek esetében. Minden más döntés ugyanis az Ab-határozattal ellentétes lenne – tette hozzá. “Márpedig egy jogállamban sem Handó Tünde utasítására, sem pedig már bírósági vezető ösztönzésére sem járhatnak el a bírák az Ab-val, illetve az alaptörvénnyel és nemzetközi szerződéseinkkel szemben. A törvényszék büntető kollégiumi tanácselnökeinek értekezlete persze legalább nem kizárólagosan igazgatási szerv, mint az Országos Bírósági Hivatal (OBH), de még ha inkább szakmai is, akkor sem ítélkező testületről van szó, így ilyen döntést egyáltalán nem hozhat” – fogalmazott Fleck. Kiemelte: az illetékesség kérdése a bírói egyedi döntési kompetenciájába tartozik. “Ezzel az állásfoglalással tehát a Fővárosi Törvényszék megsértette saját bíráinak mérlegelési függetlenségét, ráadásul úgy, hogy az illetékesség megállapítása az ügy érdemi befolyásolására alkalmas döntés, magyarán ismét sérül a tisztességes eljárás elve”.

Az eredetileg illetékes FT kezdeményezésére, az OBH elnökének döntésével 31 gazdasági ügy, 8 büntető ügy és 2 polgári ügy került át vidéki törvényszékekre 2012-ben, ezek közül még 8 per van folyamatban ma is. Az Ab határozatát követően, azt figyelembe véve ugyanakkor már két nagy politikai jelentőségű, s több gazdasági témájú büntetőper esetében is visszahelyező végzést hoztak az eljáró bírák. Eddig összesen öt áthelyezett ügyet adtak vissza a perek lefolytatására kijelölt törvényszékek: az úgynevezett “kalózpert” Balassagyarmatról, egy 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyet Szolnokról, a vesztegetéssel gyanúsított fővárosi rendőrök ügyét Zalaegerszegről, a BKV-pert Kecskemétről, a Sukoró-pert szintén Szolnokról (a két szolnoki ügyben ugyanaz a bíró járt el). Várhatóan a három, jelenleg folyamatban lévő perben is hasonló döntések születnek majd annak ellenére, hogy Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) OBH-elnök továbbra is állítja: “nem érinti a folyamatban lévő eljárásokat” az Ab határozata, amely kimondta, hogy alaptörvény-ellenes volt és nemzetközi szerződésbe is ütköztek a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi rendelkezések, amelyek alapján törvényes – tehát jogszabályban előre meghatározott – bírájától egyes esetekben elvontak pereket.

Csakhogy a szakértők egyetértettek abban: az Ab-döntés teljesen világos, hiszen a testület visszamenőlegesen állapított meg alkotmánysértést, s az időközben hatályon kívül helyezett törvényi és alaptörvényi rendelkezéseket gyakorlatilag semmisnek tekintette, nem létező felhatalmazás alapján pedig az OBH-elnök nem is hozhatott volna semmilyen igazgatási határozatot. Így az áthelyező döntések meg sem születhettek volna, magyarán jogilag semmisek. Ezzel szemben az OBH-elnök már az Ab-határozat közlésének napján is olyan közleményt adott ki, majd pedig olyan “szakmai állásfoglalást” tett közzé (holott kizárólagos igazgatási szerv), mely alapján a folyamatban levő ügyeket ott kell befejezni, ahol azok a korábbi bíróságot kijelölő határozatok szerint kezdődtek. Az OBH-elnök persze tagadta, hogy erre utasította volna az eljáró bírákat, szerinte állásfoglalásuk “nem érinti a bírák azon jogát, hogy szabadon döntsenek.” Nem így gondolja azonban a Fővárosi Törvényszék, amely a fentebbi iránymutatással egyértelműen elvonta eljárói bírái azon jogát, hogy mérlegeljék az illetékességet.

Végső soron a Kúria dönthet

A hatályos büntetőeljárási törvény szerint az eljáró bíróság kijelöléséről, a bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében első körben az ügyész indítványa dönt. A járásbíróságok közötti nézetkülönbségeket az illetékes törvényszék rendezheti, ugyanakkor az ítélőtábla határoz az illetékességről, ha a területén lévő, bármely alsóbb fokú bíróságnak akad illetékességi vitája. Miután azonban az áthelyezett ügyek esetében a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek között jöhet létre – amennyiben a fővárosi bírák az utasításnak eleget téve, valóban az Ab-döntéssel szemben határoznak -, az illetékesség kérdésében a Kúria dönthet majd. A legfelsőbb bírói fórum jelöli ki az eljáró bíróságot akkor is, “ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg”.

Bárándy: nem illetékességi kérdésről van szó

Egyértelműen szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével és valóban sérti az eljáró bírák mérlegelési kompetenciáját a Fővárosi Törvényszék (FT) állásfoglalása – mondta lapunknak Bárándy Péter is. A védőügyvédként több alkotmányellenesen áthelyezett perben is érintett szakember szerint téves az FT megközelítése, hiszen egyáltalán nem illetékességi kérdés az áthelyezett ügyeké. Az Ab határozata ugyanis teljesen egyértelmű volt, hogy eddig nem a törvényes bíró járt el ezekben a perekben. A törvényes bíróhoz való jog sérelme pedig nem illetékességi, hanem alkotmányossági kérdés, mivel nemcsak az alaptörvény, hanem nemzetközi szerződéseink sérelmét is kimondta az ügyben a testület. Bárándy szerint akár nemzetközi szinten is folytatódhatnak ezek a perek, amennyiben nem szolgáltatnak jogorvoslatot az érintetteknek itthon. Mint fogalmazott: a bírói lelkiismeretességgel összeférhetetlen lenne, hogy a végtelenségig húzódjanak ezek az ügyek, mert az eredetileg illetékes bíróság nem ismeri el illetékességét. Bárándy hozzátette: noha egy illetékességi összeütközés esetén a Kúria dönt, a legfelsőbb bírói fórum nem hozhat az Ab-val ellentétes döntést.

szerző:Biró Marianna

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 149 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: