< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Változik a nyelvvizsga rendszere: már ilyen is lesz

| Mobile | RSS

Változik a nyelvvizsga rendszere: már ilyen is lesz

Változik a nyelvvizsga rendszere: már ilyen is lesz

Egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni a nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása értelmében, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.

A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az előterjesztés benyújtásakor kifejtette: az A2 szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét, képes nagyon egyszerű kommunikációra, valamely ismert témáról vagy cselekvésről információt cserélni valakivel, egyszerű fogalmazásmóddal beszélni tud életkörülményeiről.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

A módosítás érinti a nyelvvizsgaközpontok akkreditációját is. E szerint az akkreditáció kétévente megújítandó, és ez a nyelvvizsgaközpontok kérelmére indul. A megújítás ellenőrzéshez kötött, az ellenőrzés költségeit a vizsgaközpontok igazgatásszolgáltatási díjként költségarányosan – az általuk lefolytatott vizsgák számának függvényében – viselnék.

Rögzítették azt is, hogy akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy működhet, amely képes és alkalmas papíralapú vagy számítógépes nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, emellett angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelveknél legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas ember vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja. Külföldi jogi személy a Magyarországon bejegyzett szervezete vagy intézménye által kérelmezheti akkreditációját vizsgaközpontként.

Szigorítás is lesz

Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók – derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály alapján a jövőben ugyanis – ha a jelentkező beleegyezik – minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük. Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére “zárt, biztonságos csomagolásban”, a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.

Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 őszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendőrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az “ügyfeleket”, akik 300-500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az írásbelire előre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sőt ki is javították a hibákat.

Az erőforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsősorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörő terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását “szinten tartanák” a szakiskolák.

Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélők ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak – így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret -, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.

A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös “nyelvvizsgacsúcs” óta – amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát – 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.

forrás:richpoi hírlevél

Leave a Reply 268 megnézve, 1 alkalommal mai nap |