< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Kié lesz a balatoni hal? – Töpreng az agrárminiszter

| Mobile | RSS

Kié lesz a balatoni hal? – Töpreng az agrárminiszter

2014. március 31. | 1 Hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Kié lesz a balatoni hal? – Töpreng az agrárminiszter

A múlt év december 5-e óta tilos a halászat a Balatonon. Egészen addig, amíg a minisztériumban újragondolják a tó halgazdálkodását. A horgászati egyesületek a Tisza-tó és a Velencei tó után készek a Balatonon is megszervezni a halgazdálkodást.

“Azért döntöttem a halászat leállítása mellett, mert sok szakmai kifogás, támadás érte a Balatoni Halászati Nonprofit (BHN) Zrt.-t. Újra kell gondolni: kell-e egy ilyen szervezet, jól végzi-e a feladatát, mi legyen az orvhorgászokkal, azzal a problémával, hogy a hal egy része feketén kerül a vendéglátásba” – indokolta döntését Fazekas Sándor, az agrártárca első embere. “Halgazdálkodási, halőrzési koncepciót terjesztek hamarosan a kormány elé ” – vázolta a terveket.

A halászat leállítása után lemondott Füstös Gábor, a BHN Zrt. vezérigazgatója, akinek a helyére az idén március 7-én Szári Zsoltot nevezték ki. Az új vezérigazgató közölte: dolgoznak a Balaton halgazdálkodásának átalakításán. Mint elmondta, elfogadják a horgásztársadalom kifogásait, s végleg szakítanak az állított és a vontatott hálós módszerekkel.

Az előbbi technikát főleg busa-, az utóbbit keszeghalászatra alkalmazták. A tervekről ennél többet egyelőre nem lehet tudni.”Ha a horgászközösség megbízást kapna a balatoni halgazdálkodás megszervezésére, mi készen állunk a feladatra. Alkalmasságunkat már bizonyítottuk nagy vizeken, a Tisza-tavon és a Velencei tavon” – mondta érdeklődésünkre Fürész György, a Magyar Horgász Szövetség (MOHOSZ) ügyvezető elnöke.

A MOHOSZ-nak 310 ezer tagja van, ők 26 megyei-területi szövetségbe és1097 egyesületbe szerveződnek. A tavon 40 ezer horgász pecázik rendszeresen. “Hatékony megoldás lehetne, ha a balatoni halgazdálkodást végző BHN döntéseibe nagyobb beleszólást kaphatnának az érdekelt horgászszervezetek.

Vagy, ha a horgászközösségekből, az önkormányzatokból, a Balatoni Fejlesztési Tanácsból és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból álló nonprofit társaság intézné a horgászat, a halgazdálkodás ügyeit” – emelte ki a MOHOSZ ügyvezető elnöke.

“Téves az a felfogás – tette hozzá -, hogy a halászat tilalmának a hátterében a halász-horgász ellentétek kiéleződése húzódna meg.” Érvként a múlt év szeptemberében hatályba lépett halgazdálkodási törvényt említi, amely kimondja, hogy a “vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben”.

“Ennek szellemében a balatoni halgazdálkodással foglalkozó bármilyen meglévő, vagy létrejövő szervezetben a horgászati érdekeket képviselő oldalnak kellene többségi szavazati jogot kapnia” – mondja Fűrész György.

“A Balaton-menti éttermek panaszát – hogy nem használhatnak a tóból halászattal kifogott halakat -, pedig mondvacsinált problémának gondolom, mert az érintett vendéglátóhelyek eddig sem az itt kifogott halat készítették el, hanem túlnyomó többségében a tógazdaságokból származó, jó minőségű pontyot és ragadozó halakat használták.

Hazánkban a 26 ezer hektárnyi tógazdaságokban évente 13 ezer tonna étkezési halat nevelnek, míg a balatoni halászfogás az elmúlt időszakban mindössze 280-300 tonnát tett ki évente, annak is több mint a fele busa és angolna volt” – mondta az ügyvezető elnök, aki megerősítette: a balatoni horgász a zsákmányát kereskedelmi céllal nem értékesítheti, mert ehhez fogási tanúsítvánnyal kellene rendelkeznie, ám a horgász ilyet nem szerezhet.

A hazai természetesen vizeken – Duna, Tisza, Balaton – halászattal kitermelt halmennyiség értéke éves szinten egymilliárd forint, ezzel szemben a “horgászgazdaság” teljes forgalma elérheti a 25-30 milliárd forintot is.

szerző:S.L

forrás:atv.hu

Leave a Reply 2213 megnézve, 2 alkalommal mai nap |