< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Megtalálták Szent István érsekének 1000 éves sírját

| Mobile | RSS

Megtalálták Szent István érsekének 1000 éves sírját

2014. május 1. | hozzászólás | Kultúra

Megtalálták Szent István érsekének 1000 éves sírját + képek

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye honlapján jelentette be, hogy azonosították a Szent Koronát I. István királynak hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit. Eddig azt hitték, hogy egy főpap sírja volt ott.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nagy örömmel tudatja, hogy a Szent Koronát hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit azonosították. A magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia jeles és legjobban ismert képviselője, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért. A gondviselés a Duna – Tisza tájára vezérelte, előbb Szent Adalbert segítőtársa volt, Rómában bencés szerzetes, élt Szent Márton hegyén és a pécsváradi apátságot Szent Benedek tiszteletére megalapította. Onnét hívta el első szent királyunk és nagy valószínűséggel már érsekként járt Rómában a király megbízottjaként. Vele egy időben lett Kalocsa első püspöke-érseke. Rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe, ahol most már bizonyossá vált, hogy első székesegyházunkban temették el.

A nagyszerű régészeti fölfedezésről a tudományos megállapítás a következő:

“A kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték.

Asztrik – korabeli nevén Ascherik – érsek sírleletét őrzi az a szarkofág, melyet Foerk Ernő, 1910-1911 között végzett ásatásakor találtak meg, a feltárt Szent István kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, csaknem 3,80 m mélységben, a mai főszékesegyház szentélye alatt. A vörösmárvány szarkofág az I. kalocsai érsek csontmaradványait őrzi.

A kalocsai Katona István házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű Kalocsa I. érsekének, Asztrik – Ascherik – érseknek a főpapi emlékei. Nem a Győr nembeli Saul érseknek érseki jelvényei.

Az állítást az az AMS radiokarbon vizsgálat támasztja alá, melyet a csontmaradványból vett 2 ujjcsont szénizotópos vizsgálata eredményezte. Kalibrált naptári kora (cal AD) 1001-1030 csak Asztrik érsekre utalhat.”

Mit tudunk róla?

Hazánk és így Esztergom több mint ezer esztendős története szorosan összefügg az egyház történetével, az esztergomi érsekek életpályájának áttekintése bepillantást enged hazánk és egyházunk igen viszontagságos, fordulatokban gazdag, szenvedésben de apostoli és kulturális eredményekben is bővelkedő történetébe. Akadtak köztük tehetséges és kevésbé tehetséges emberek, szentek és inkább a világi élet nyomdokain haladók, hadvezérek és nagy építtetők, mecénások, a kultúra őrzői és ápolói. Anasztáz – vagy Asztrik – érsekről viszonylag keveset tudunk, ráadásul az eltelt ezer esztendő fátylat von a hiteles történetre, az viszont biztos, hogy személye összefügg az esztergomi érsekek történetével.

Ami biztos: Anasztáz érsek, Szent Adalbert prágai püspök munkatársa, először a breznovi apátság majd a meserici apátság élén állt és mestere, Adalbert vértanúhalála után került Magyarországra 997-ben Szent István egyházi intézkedéseire. Az uralkodó a legenda szerint tíz püspökség létesítésére kéri a pápát általa, és ennek köszönhető, hogy a lengyelek fejedelmének, Mieszkónak szánt koronát végül Szent István kapta meg, éppen Astriktól. A történet pedig így hangzik: álmában Asztrik érkezése előtt angyal jelent meg a pápának és ő szólította fel II. Szilvesztert, hogy gyakoroljon különös kegyet a magyarokkal. A pápa tehát Istvánnak adta az említett koronát a következő szavakkal: “Én apostoli vagyok, ő azonban Krisztus apostola.”

Az apostoli áldást tartalmazó oklevél és a korona birtokában Istvánt tehát királlyá kenték és megkoronázták 1000. karácsonyán vagy 1001. január 1-én. A koronát hozó főpap neve hivatalosan Anasztáz, de a források gyakorta emlegetik hivatali nevén Asztriknak. Itt mindenesetre érdemes néhány szót említenünk magáról a koronáról. Ma már egészen biztosan tudjuk, hogy nem azonos a Szilveszter pápa küldötte királyi ékszerrel, hiszen két részből áll. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Astrik érsek révén I. Istvánnak koronázására. E hiedelem alapja Hartvik püspök legendája, amelyet Kálmán király kérésére írt.

Mivel Hartvik legendája 1200 körül megjelent a magyarországi breviáriumokban és liturgiai művekben, a történet az egész keresztény világban elterjedt. A korabeli források azonban más képet rajzolnak elénk. A korábbi Nagyobb Legenda ugyanis, amelyet I. István kanonizálása idején, 1083. körül állítottak össze, ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy az apja halála utáni ötödik évben pápai levelet és áldást hoztak neki és Istvánt, Isten kiválasztottját, királlyá emelték, felkenték olajjal és szerencsésen megkoronázták a királyi diadémmal. A Nagyobb Legenda bizonyára nem hagyta volna említés nélkül, ha ez a korona a pápától érkezett volna. Egyes feltevések szerint maga a keresztpánt István halotti koronája lehetett volna, de ez már elvezet bennünket a kettős temetés elméletéhez.

Annyi bizonyos: 1000-ben a pápa áldását adta a keresztény magyar állam és ezzel együtt a tíz püspökség megszervezéséhez Magyarországon, és ezzel kezdetét vette a magyar keresztény egyház kiépítése, élén Asztrikkal, aki 1007 és 1012 között állt a magyar egyház élén, letéve az alapokat az őt követő egyházvezetőknek.

Portré

Szent Asztrik (ismert még Anasztáz néven is; ? – 1036 vagy 1039) esztergomi, majd az első kalocsai érsek, térítő pap. Személyét gyakran egynek veszik Radla cseh származású későbbi prágai püspökkel. Radla Szent Adalbert nevelője és társa volt, 972-ben együtt tanultak Magdeburgban. 976-ban II. Ottó német-római császár udvarába jutott. Ottó halála után (983) a már prágai érsek Adalberthez költözött. 992-995 között brewnowi apát volt. Adalberttel együtt jött Magyarországra 996-ben Géza fejedelem kérésére. A Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett. Géza halála után Szent István tanácsosa lett.

999-ben Szent István őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Valószínűleg ekkor kapta meg püspöki kinevezését. A pápától megkapta a kért koronát és a regáliákat. Érdemeiért a pannonhalmi kolostor megkapta ugyanazokat a kiváltságokat, amelyekkel Montecassino rendelkezett. István megbízásából részt vett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai Frankfurtban, 1007-ben. Asztrik, Sebestyén érseket helyettesítette (1000 -1012) megvakulása után. Bár egy idő után vissza szerezte a látását, és újból az érseki székbe került. Asztrikot, viszont az új kalocsai érsekség élére tette Szent István, hogy megtarthassa a rangját. Így létesült a második magyarországi érsekség.

Halálának éve 1036 vagy 1039. A bencés martirológiumba november 12-re ezt írták: „Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségű férfi temetése.”

forrás:richpoi hirlevél

Leave a Reply 633 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: