< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Akár 300 milliárdos megszorítás is jöhet

| Mobile | RSS

Akár 300 milliárdos megszorítás is jöhet

2014. május 14. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Defláció
Akár 300 milliárdos megszorítás is jöhet

A hazai defláció a rezsicsökkentésnek köszönhető, és csak átmeneti, ezzel együtt kedvezőtlenül hat a költségvetésre és a gazdasági növekedésre. Az év eddigi hiányadatait látva elkerülhetetlen a fiskális korrekció, a kérdés csupán annak mértéke és konkrét módozata lesz, ami viszont a hazai viszonyokon túl a külső környezet alakulásától is nagyban függ.
Az igazi meglepetés nem az, hogy az áprilisi infláció mínusz 0,1 százalék volt, sokkal inkább az, hogy a rezsicsökkentés brutális hatásán túl a legtöbb árukategóriában szintén némi árcsökkenés volt tapasztalható. Ez látványos ellentmondásban áll a KSH első negyedévi, 7 százalékos fogyasztási növekedést mutató adatával, mivel a kereslet ilyen mértékű bővülése nem szokott áreséssel járni. Nos, a számok mögé nézve választ kaphatunk a miértre: a kiskereskedelmi forgalom jelentős megugrása valójában csak látszólagos és a KSH módszertani változtatásának köszönhető, melynek nyomán a korábbiaktól eltérően becslik a dohánytermékek teljes forgalmát. Ez önmagában néhány százalékkal javította az adatokat, azaz a tényleges fogyasztásbővülés kisebb a hivatalos statisztikánál.

Éles ellentmondásról tehát nincs szó, ezzel együtt figyelemre méltó, hogy a maginfláció is esett, éves szinten 2,4 százalékos volt, negyedéves szinten viszont teljesen eltűnt, ami főként a szezonális élelmiszerek és az üzemanyagok árcsökkenésének köszönhető. A pénzromlás minimális szintje egyébként nem magyar jelenség, hasonló a helyzet az egész unióban, nem véletlen, hogy az Európai Központi Bank és a Világbank elnöke egyaránt tart a deflációs veszélytől, és Draghi kilátásba is helyezett monetáris élénkítő lépéseket. A csökkenő árszint ugyanis látszólag jó a fogyasztónak, valójában azonban válságjel lehet: visszafogja a beruházási tevékenységet, a vállalkozásoknak ugyanazért a bevételért több árut kell forgalmazniuk, az eredménykilátások romlanak. Mindemellett a költségvetés bevételei is csökkennek a kevesebb befolyó adó miatt, az egyenlegromlás pedig kényszerű korrekciókhoz vezethet, amelyek szintén negatívan hatnak a gazdasági folyamatokra.

Nálunk mindehhez még hozzájön az erőszakos, a piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyó rezsicsökkentés, amely önmagában is százmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a büdzsének. A háztartási energiaárak idén tavaszi lefaragásának hatása még benne sincs az áprilisi inflációs adatban, majd a májusiban fog igazán jelentkezni, azaz esély van arra, hogy a defláció egyelőre marad. Ez azonban átmeneti jelenség: a bázishatások miatt ősszel ismét gyorsulni fog az infláció, és szakértők szerint az év végére eléri a két százalékot. Mivel a rezsicsökkentés az idén leáll, hatása a jövő évben teljesen ki fog futni, amit jelez a kormány 2,5 százalékos inflációs prognózisa is.

A tervezettnél jóval kisebb ütemű pénzromlás tehát a költségvetésünk egyenlegét jelentősen rontja, pedig az első négyhavi hiányadatok e nélkül is figyelmeztetőek: sikerült csaknem az egész éves deficitet elérni, a 950 milliárd forint abszolút csúcsot jelent, soha ilyen rosszul nem álltunk április végén. Bár a második félév pénzügyi szempontból mindig jobb az elsőnél, és ez most is várhatóan így lesz, az utóbbi évek hónapokra bontott adatai alapján korrekciók nélkül elképzelhetetlen olyan mértékű javulás, hogy az éves hiányterv tartható legyen. A veszélyeket növelik a kockázati tényezők, a már említett, alacsony infláción túl egyebek mellett a külső pénzügyi környezet szigorodása a pénzpumpák leállítása miatt, ami a forint további gyengüléséhez és a finanszírozási források drágulásához vezethet. Komoly kockázati tényező a devizahitelek problémájának a kezelése, amely a költségvetést is megterheli majd, nem véletlen, hogy Orbánék egyre halogatják a régóta ígért megoldási csomagot. Itt van mindezeken kívül az ukrán válság is, amely máris közvetlen károkat okoz az ott érdekelt magyar vállalkozásoknak, sőt az Oroszországgal folytatott kereskedelemnek is. Az EU és Brüsszel közötti szankcióharc éleződése főként az élelmiszeriparunkat veszélyezteti, a húsexportra már csapást is mért.

A hiánycél tartásához szükséges megszorítás mértéke nagyban függ a gazdasági növekedés alakulásától. Az első negyedéves mutatók kedvezőek, az ipari termelés – elsősorban a járműexport száguldásának köszönhetően – 8 százalékkal bővült, az építőipar, az uniós forrásokra alapozva, szintén szépen teljesít, és a kedvező külső konjunktúra folytatódása esetén a trend megmaradhat. Esély van arra, hogy az egyelőre jó időjárás nyomán a mezőgazdaság nagyjából hozni tudja a tavalyi teljesítményt, a kérdés a nemzeti össztermék nagyobb részét adó szolgáltatási szféra alakulása. Szakértők szerint mindezt figyelembe véve az első negyedévi GDP 2,5 százalék feletti emelkedést mutathat, éves szinten pedig akár két százalékot meghaladó lehet a növekedés. Mindennek feltétele persze, hogy a gazdasági teljesítményünket alapvetően meghatározó külső, főként uniós környezet kedvező legyen, amire a jelek szerint megvan az esély.

Ha a tényszámokat, a pozitív és negatív kockázatokat, valamint a pénzügyi folyamatokat és a mutatkozó költségvetési trendeket összevetjük, a hiánycél tartásához 100–300 milliárd forint közötti korrekcióra lehet szükség. Az új Fidesz-kormányon múlik, hogy ezt konkrétan hogyan oldja meg, miként osztja el a terheket. A döntést még nyáron meg kell hozni ahhoz, hogy a hatás az idén jelentkezzen. Ha csak kisebb egyenlegjavításra lesz szükség, az apróbb intézkedésekkel a nagy többség számára észrevehetetlenül megvalósítható, keményebb megszorításra csak a negatív tényezők erős túlsúlyánál számíthatunk. Egy biztos: bármi legyen is, a fideszes propaganda szerint mindenki jól fog járni, nekik higgyünk, ne a szemünknek.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 273 megnézve, 1 alkalommal mai nap |