< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbán bosszantja a kijevi vezetést

| Mobile | RSS

Orbán bosszantja a kijevi vezetést

Lapszemle
Orbán bosszantja a kijevi vezetést
Orbán és Ukrajna: etnikai gyújtogatás

A Der Standard két cikkben is foglalkozik Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseivel. Gregor Mayer arról tudósít, hogy a magyar miniszterelnök autonómiát követel a Nyugat-Ukrajnában élő magyar népcsoportnak, Josef Kirchengast pedig kommentárjában úgy vélekedik, hogy az ukrán konfliktushoz hasonló eseteket nem lehet etnikai kritériumok alapján megoldani.
Az ukrán külügyminisztérium berendelte a magyar nagykövetet – tudósít Gregor Mayer az első cikkben. Ennek oka a jobboldali-nemzeti beállítottságú magyar kormányfő, Orbán Viktor, kijelentése volt, amelyben a miniszterelnök azt követelte, hogy az Ukrajna nyugati felén élő, mintegy 200 000 magyar nemzetiségű személynek magyar útlevelet és autonómiát kellene kapnia.

Kijevben Jevgenyij Perebijnisz, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy tekintettel az oroszbarát szakadárok miatt Kelet-Ukrajnában kialakult nehéz helyzetre, az ilyen kijelentések nem segítik elő a „eszkaláció csökkentését” és a „stabilizációt”, azokat az ukránok inkább „nyugtalanítónak” tartják. Budapesten kezdetben nem figyeltek fel Orbán szavaira. A Kijev által most szóvá tett megfogalmazás a miniszterelnök által az újraválasztása alkalmából elmondott 37 perces parlamenti beszédben hangzott el.

Orbán szó szerint a következőket mondta: „Az Ukrajnában élő magyaroknak meg kell kapniuk a magyar állampolgárságot, a közösségi jogokat, és meg kell kapniuk az önigazgatás lehetőségét is. Ez az egyértelmű elvárásunk a jelenleg alakulóban levő új Ukrajnával szemben”. A „közösségi”, azaz a kollektív nemzetiségi jogok kiemelése a kijevi politikusok olvasatában nem sokban különbözik attól, mint amit az orosz szakadárok a tényleges elszakadás előkészítéseként alibiből gyakran követelnek.

Az Orbán alatt elfogadott törvények alapján Budapest útlevelet és magyarországi választói jogot adott a külföldön élő magyar nemzetiségű személyeknek. A miniszterelnök számára, függetlenül attól, hogy hol él, minden magyar etnikumú személy a „magyar nemzet” tagja. A területi autonómiáknak „magyar szigeteket” kellene létrehozniuk a szomszédos országokban.
Nemcsak Kijev számára bosszantó az, hogy a nyugati szomszéd fokozódó mértékben közeledik Moszkvához. Az Orbán-kormány az év elején megállapodott Oroszországgal a paksi magyar atomerőmű egy újabb erőműblokkjának a szállításáról. Ezt a döntést nem előzte meg pályázat vagy gazdaságossági tanulmány – Orbán egymaga döntött.

A közel tízmilliárd eurós költséget nagyobb részt orosz állami hitelekből finanszírozzák. Úgy tűnik, hogy ez esetben Orbán, aki beszédében azt is kijelentette, hogy Magyarország nem lesz „az EU túsza”, nem tart az elköteleződéstől.(Gregor Mayer Budapestről, Der Standard, 2014.05.14.)

Orbán és Ukrajna: etnikai gyújtogatás

Orbán Viktor intelligenciáját tekintve kizárható, hogy nem volt tudatában annak, amit mondott – írja kommentárjában Josef Kirchengast. A magyar miniszterelnök tehát a Nyugat-Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbség autonómiáját követelő kijelentését annak tudatában tette, amit az a jelenlegi körülmények között jelent. Hogyha egy EU-tagállam kormányfője önigazgatást követel az „saját” népcsoportjának, akkor mit lehet szembeállítani azzal, hogyha Moszkva Keleten vagy Délen védelmet kínál az orosz anyanyelvű ukránoknak.

Pikáns ízt ad a dolognak, hogy jelenleg Budapest az elnöke a Visegrádi-csoportnak (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia). Ennek miniszterelnökei március elején közös közleményben „elítéltek minden olyan akciót, amely Ukrajna szuverenitását és területi integritását fenyegeti”.
Még akkor is, hogyha az autonómia – amelynek mértékét Orbán tudatosan nyitva hagyta – nem jelenti a leszakadást: mert a magyar miniszterelnök éppen úgy hasznos érveket adott az ukrán szeparatistáknak és a pártfogójuknak, mint amennyire ártott a közvetítést és a stabilizációt szolgáló EU-s erőfeszítéséknek.

A kezdeményezésnek mégis van egy haszna: egyértelművé teszi, hogy az olyasfajta konfliktusokat, mint amilyen az ukrán is, nem lehet etnikai kritériumok alapján megoldani. Mert az ahhoz a következményhez vezethet, amely 20 évvel ezelőtt a széthulló Jugoszláviában az „etnikai tisztogatás” fogalmaként vonult be a történelembe.(Josef Kirchengast, Der Standard, 2014.05.15.)

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról aSzervusz Ausztria honlapon

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 218 megnézve, 1 alkalommal mai nap |