< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Hogyan védekezett az ősember a nem kívánt terhesség ellen?

| Mobile | RSS

Hogyan védekezett az ősember a nem kívánt terhesség ellen?

2014. június 11. | 1 Hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Hogyan védekezett az ősember a nem kívánt terhesség ellen?

A barlangrajzok szerint nem kizárt, hogy már az őskorban sem a gyerekvállalás volt a szeretkezés fő motivációja, és már az ősember is próbált védekezni a nem kívánt teherbe esés ellen. Hatékony és kevésbé hatékony fogamzásgátlási praktikák az őskortól napjainkig.
-fogamzasgatlasi-megoldasok
Napjainkban számos fogamzásgátló módszer létezik, köztük hosszú távú megoldások is. Az alábbi összeállításban megnézzük, milyen út vezetett idáig.

Forrás: Photononstop/Pascal Deloche/Godong
Absztinencia és prostitúció

Nem meglepő, hogy már az ókortól számos kultúrában kötelezték a férjhez adandó lányokat az első menstruációt követően az önmegtartóztatásra, így biztosítva a szűzen való férjhez menetelüket. Ily módon a férfinak sem voltak afelől kétségei, hogy gyermekének ő az apja. A szextől való tartózkodást később a házasságban is alkalmazták, mint születésszabályozási módszert, ez viszont egyben magával hozta a prostitúció kialakulását és a nemi úton terjedő betegségek elterjedését is.

A középkori Európában egyébként a keresztény vallás évente körülbelül öt hónap absztinenciát írt elő a házasoknak: nem lehetett a testi élvezeteknek élni a menstruáció idején (ez évente körülbelül 60 napot tett ki), a 40 napos húsvéti böjt és az advent 20 napja során, valamint a pünkösdöt megelőző időben, az ünnepnapokon, vasárnapokon és az oltáriszentség vétele előtt legalább három napig. (Nem véletlen, hogy a legtöbb ember csak az igazán nagy ünnepeken vette magához az oltáriszentséget.) A terhesség ideje alatt szintén tilos volt a szeretkezés.
Coitus interruptus vagy coitus reservatus

A megszakításos közösüléssel (coitus interruptus) a fogantatás kockázatát ugyan csökkenteni lehetett, a keresztény egyház a kezdetektől bűnnek tartotta, ha a férfi a magjait a hüvelyen kívül szórta el: a Krisztus utáni 4-5. században élt Szent Ágoston például azt hirdette, hogy a legfőbb jó a szexualitástól való tartózkodás, a második legjobb a házasság, de csak akkor, ha a házasságon belüli szexualitás célja a gyereknemzés. A szexualitás minden egyéb formáját bűnösnek találta, beleértve azt a házasságon belüli coitust is, amely nem a megfelelő testhelyzetben (a nő a hátán, a férfi szemben vele), vagy amikor a házastársak nem megfelelő módon használják a testüket (pénisz a vaginában). A keresztények mellett a zsidók is bűnnek tartották a vaginán kívüli ejakulációt. Érdekesség, hogy miközben Szent Ágoston a tanításait hirdette, Indiában épp megszületett a Káma-szútra.

Keleten a megszakításos közösülés mellett a férfi ejakuláció nélküli orgazmusa is elterjedt volt. Kínában és Indiában is úgy vélték, hogy a túl sok ejakuláció elveszi a férfi életerejét, a coitus reservatusszal azonban megőrizheti esszenciális energiáját.

A nők részéről a legegyszerűbb fogamzásgátlási módszerek a hüvelyváladék cikluson belüli figyelése, valamint a szoptatás minél továbbra nyújtása volt.
Már az ősember is ismerte az óvszert

A kezdetektől bevetettek már különféle eszközöket is a nem kívánt teherbe esés megakadályozásra. A franciaországi Grotte des Combarrelles barlang 12-15 ezer éves festményei alapján már az ősember is használhatott óvszert, de a régészeti leletek szerint az egyiptomiak számára sem volt ismeretlen az állati bélből készült kondom. Mégis, még a 19-20. század fordulóján is kettős megítélés alá esett az óvszer: a bordélyházakban a nemi betegségek megelőzésére ajánlott volt a használata, otthon viszont születésszabályozási céllal nem illett alkalmazni.
hirdetés

A nőknél a sürgősségi fogamzásgátlás az ondó vaginából való eltávolításával kezdődött: többek között azt ajánlották a nőknek, hogy az ejakuláció után hirtelen pattanjanak fel, tüsszentsenek, fújják ki az orrukat párszor, végezzenek erőteljes hüvelymozgásokat, de akár az ujjaikat is bevetették az ondó kihajtására. A 19. században néhány orvos az intimzuhanyra esküdött: azt ajánlották, hogy ha a nő szeretkezés után vízzel, zöld teával, vagy málnalevél-forrázattal mossa át a hüvelyét, megakadályozhatja a nem kívánt teherbe esést.

Több száz éves hagyománya van annak is, hogy a nők a hüvelybe felkent vagy felhelyezett olajokkal (például tömjénnel kevert olívaolajjal, cédrusolajjal, ólomkenőccsel) vagy különféle tárgyakkal (tengeri moszattal, brandybe mártott szivaccsal) próbálták megakadályozni, hogy a spermium eljusson a méhüregbe. Még az 1970-es években is volt olyan nő Angliában, aki fogamzásgátlási céllal C-vitamint helyezett a hüvelyébe. Az első gumipesszáriumot egyébként az 1800-as évek közepén egy német orvos készítette, ugyancsak Németországban készült az első, hernyóbélből készült spirál is a 19. század legelején.
Fogamzásgátló gyógynövények

A sürgősségi fogamzásgátlás egyik ősi eszköze volt a menstruáció beindítása is különféle gyógynövények segítségével még a beágyazódás előtt, már Hippokratész a Krisztus előtti 4. században több ilyen gyógynövényről tesz említést.

Ismert, hogy az ókori görög nők négy növényből (gránátalma, fenyő, barátcserje, csombormenta) főztek fogamzásgátló italt. De az ókor legnépszerűbb fogamzásgátló növénye a szilfium lehetett, amelyet Észak-Afrika partjairól szállítottak. Olyan nagy volt rá a kereslet, hogy a mai Líbia partvidékéről a 4. századra szinte teljesen kihalt.

A középkori Európában meglepő módon egy férfi, Pedro Hispano, aki ráadásul később XXI. János néven pápa is lett, gyűjtötte össze azokat a növényeket, amelyek aktus előtt vagy után segítenek a nem kívánt terhesség megakadályozásában.

A távol-keleti trópusi országokban a nők évszázadokon át papaját ettek azokon a napokon, amikor nem akartak teherbe esni. A tudomány csak az 1990-es évekre igazolta a népi bölcsességet: a papajában található papain enzim serkenti a progeszteron hormon termelődését.

Végül a fogamzásgátló tabletta felfedezése a mexikói nők évszázados gyakorlatához fűződik: generációk hosszú sora fogyasztott egy bizonyos típusú jamszgyökeret, ha nem akart teherbe esni. Amerikai kutatók ebből a növényből nyerték ki először a progeszteront természetes formában, amit aztán ösztrogénnel kombináltak, így született meg az ötvenes évek közepén az első fogamzásgátló tabletta. Azóta a hormontartalmat tekintve kisebb dózisú szerek is elérhetők már, valamint nemcsak tabletta, hanem gyűrű, injekció és méhen belüli hormontartalmú szerek is léteznek.
forrás:origo.hu

Leave a Reply 842 megnézve, 1 alkalommal mai nap |