< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Hárommilliárd nyomában

| Mobile | RSS

Hárommilliárd nyomában

2014. szeptember 27. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Hárommilliárd nyomában

Közel 3 milliárd forintot próbál behajtani az adóhivatal és a kincstár azoktól a pártoktól és jelöltektől, akik a tavaszi parlamenti választás idején állami támogatást kaptak, de nem tudnak elszámolni a pénz szabályos elköltésével, vagy megbírságolta őket a választásiroda. A behajtást nehezíti, hogy több kis párt is elérhetetlenné vált.

Beindult az állami gépezet, amely most megpróbálja behajtani a tavaszi parlamenti választással összefüggésben keletkezett kintlevőségeit. Meglehetősen agy összegről, a lapunk által gyűjtött adatok szerint most már majd hárommilliárd forintról van szó. Ez az összeg két nagy tételből áll: azokból a kampánytámogatásokból, amelyeket vissza kell fizetniük a „leszerepelt” képviselőjelölteknek vagy pártjaiknak, illetve a választási bírságokból, amelyeket elsősorban a le nem adott ajánlóívek miatt szabtak ki.

A hárommilliárd forint pont a fele annak az összegnek, melyet az állam a Fidesz által bevezetett új kampányfinanszírozási szabályok alapján a választáson induló pártok és jelöltjeik támogatására költött, ezenkívül hozzávetőlegesen négymilliárdba került a választás technikai megszervezése.

A Magyar Államkincstár 327 millió forintot követel vissza attól a 316 egyéni képviselőjelölttől, aki felvette az egymillió forintos állami támogatást, de két százalék alatti eredményt ért el, vagy nem tudott elszámolni a pénz felhasználásával. A kincstár 597 jelölttel kötött megállapodást arról, hogy az egymilliót maguk kívánják felhasználni, nagyjából 500-an pedig a pártjuknak engedték át ezt a pénzt. A kincstár lezárta az egyéni jelölteknek kifizetett támogatások vizsgálatát, s 316-ot kötelezett a pénz visszafizetésére. A jogszabály szerint több ok miatt is fizetni kell. Először: ha a jelölt a választáson két százalék alatti eredményt ért el, ebben az esetben a kapott egymillió forintot kell visszafizetni.

Másodszor: ha a jelölt az eredménytől függetlenül nem tud a jogszabály szerint elszámolni a pénz felhasználásával, akkor szabálytalanul elköltött pénz kétszeresét kell visszautalnia. A lapunk rendelkezésére bocsátott adatok szerint augusztus végéig 47 egyéni jelölt fizetett be csaknem húszmillió forintot, közülük 23-an azért, mert határidőre nem nyújtottak be elszámolást, vagy az nem volt megfelelő, 24-en pedig azért, mert két százalék alatti eredményt értek el. 67 személynek a kincstár
részletfizetést vagy halasztást engedélyezett, az ő tartozásuk megközelíti az 55 millió forintot. A Magyarországi Cigány Párttal volt a legtöbb probléma, 49 jelöltnek kell visszafizetnie a támogatást. A Haza Nem Eladó Mozgalom 43, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt 27, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 21, az Európai Roma Párt 14, a Nemzeti Érdekért Párt 12 jelöltjének kell fizetnie, valamint 35 független jelöltnek.

További 500 millió forintot követel a kincstár azoktól a pártoktól, amelyek javára a képviselőjelöltek átengedték az állami támogatást. A Seres Mária szövetségesei szervezettől 93 milliót, az Együtt 2014 Párttól 36 milliót követelnek, de mindkét szervezet bíróságon támadta meg a kincstár határozatát. Az Összefogás Párt 57 milliós, az Új Magyarország Párt 47 milliós és az Új Dimenzió Párt 33 milliós tartozása ügyében a kincstár már az adóhatósághoz fordult, hogy adók módjára hajtsa be a tartozást. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség részletfizetést kért a csaknem 55 és 61 milliós tartozására. Egyedül a parlamentbe bejutott LMP fizette vissza az egymilliós tartozását a kincstárnak.

Az adóhatóság lapunk érdeklődésére azt közölte, hogy „a választási bírság meg nem fizetése miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz mintegy 160 megkeresés érkezett összesen 2,1 milliárd forint behajtását kérve”. Ezt a tetemes összeget nagyobb részben az ajánlóívek „elvesztése” miatt szabta ki a Nemzeti Választási Iroda. Az összesen 478 ezer ívből 37 ezer tűnt el, s a vissza nem vitt iratok után egyenként körülbelül ötvenezer forint volt a bírság, így összesen 1,86 milliárdos büntetéssel sújtották a pártokat.

Bár kértük, a NAV nem adott tételes listát arról, hogy mely pártoktól mekkora összeget követelnek. Az viszont tény, hogy az adósok közül kevesen és keveset fizettek – emellett akadtak még más miatt kirótt bírságok is –, így kerülhetett a bő kétmilliárdos behajtási tétel az adóhivatalhoz. A NAV közölte: egyelőre nem tudják megbecsülni, mennyit lehet majd a pénzből behajtani. Azt azonban leszögezték: ha az érintett személy vagy párt vagyona nem elegendő, akkor ezt csupán jelezhetik, és a „végrehajtási eljárást megszüntetik”. „A mögöttes felelősség megállapítása érdekében nem az állami adóhatóság, hanem csak a megkereső intézkedhet” – közölték.

Mindeközben egy harmadik apparátus, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálja a pártokat: azt a 18 jelölő szervezetet is, amely országos listát állított, így – a jelöltek számától függően 149, 298, 447 vagy 596 millió forintot – összesen mintegy hatmilliárdot kaptak az államtól kampánytámogatásként. Az ÁSZ „utólagos pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzéseket végez, amelyeket egyebek mellett az ellenőrzöttek elszámolásaira, bizonylataira, dokumentumaira, s egyéb közzétett adataira alapoznak”. A vizsgálatok már elkezdődtek, s legkésőbb a jövő tavasszal fejeződnek be, így hetek, hónapok múlva derül ki, lesznek-e újabb bírságok, visszakövetelt kampánytámogatások.

Mivel információink szerint a vizsgálatok során elsősorban a számlák meglétét s azok érvényességét ellenőrzik, nem pedig azt, életszerű, valós volt-e a költés, szerettünk volna betekinteni a pártok által leadott elszámolásokba, ám ezt az ÁSZ elutasította arra hivatkozva, hogy ez jogszerűtlen lenne. Korábban megkértünk több kisebb pártot is, hogy mutassa be elszámolását, de ehelyett csak nagy vonalakban tájékoztattak arról, mire költötték a pénzt: egyebek mellett utazásra, rendezvényekre, reklámra.

Noha az állami apparátus egyre nagyobb lendülettel fut a pénze után, kérdés, mennyit sikerülhet behajtani a kintlevőségből. Ezt már csak azért sem tudni, mert információink szerint a bírságokban és a visszakövetelt kampánytámogatásokban nagymértékben érintettek a kis pártok. Ezek közül pedig mind több válik elérhetetlenné, és az állami kampánypénzek felélése után már vagyontalanná is.

Bár már tavasszal sem lehettek komolyabb kétségeink afelől, hogy a parlamenti választáson induló fiatal kis pártok közül több valójában nem az Országgyűlésbe, hanem csak a százmilliós kampánytámogatásra vágyott, azóta újabb és újabb jelek utalnak arra: voltak, akik tényleg csak – a választási előírások kétharmados átírása nyomán – könnyen megszerezhető, laza szabályok alapján költhető adóforintokra utaztak. Ezt igazolja az is, hogy a tavasszal hírbe hozott kis pártok közül több a választás és az állami apanázs elköltése után nem adott életjelet magáról, és pártoktól szokatlan módon az önkormányzati választást is kihagyja. Mivel az önkormányzati választásnál nincs állami hozzájárulás, úgy tűnik: az érintett pártelnökök tettvágya a kampánytámogatással arányosan csökkent.

Minderről szerettük volna megkérdezni a pártok illetékeseit, ám nem jártunk sikerrel. Az Új Dimenzió Párt, amely 149 milliós támogatást kapott tavasszal, lényegében teljesen eltűnt: honlapja már nem működik, az elnök korábbi telefonszáma ki van kapcsolva, a szervezet Facebook-oldalán áprilisi az utolsó bejegyzés.

Nem sikerült elérnünk a szintén 149 milliós apanázshoz jutó Új Magyarország Párt elnökét sem. A párt honlapján a legutolsó hír egy szeptemberi fórum beharangozója, amelyen a Vas megyei jelöltjeik bemutatását ígérik. Némi szépséghiba: a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a pártnak egyetlen képviselő- és polgármesterjelöltje sincs.

A Zöldek Pártja elnökét sikerült elérnünk, és egyebek mellett azt kérdeztük tőle: miként lehetséges, hogy tavasszal még 53 képviselőjelöltjük volt, most viszont már senki nem akart közülük indulni? Van-e ennek köze ahhoz, hogy most nem kapnak állami támogatást? Az elnök válaszolt kérdéseinkre, később azonban visszavonta nyilatkozatát.

A Sportos és Egészséges Magyarországért pártnál kiderült, hogy a szervezetnek már nincs szóvivője, mert őt csak a választásokig alkalmazták – ami azért különös, mert korábban sokszor elmondták: hosszú távra terveznek, valójában a következő választáson szeretnének kiugró eredményt. A vezetést is kerestük, de nem válaszoltak az április óta egyetlen hírrel frissült oldalukon megadott címre küldött levelünkre.

Kerüli a nyilvánosságot a 298 milliós állami támogatást kapott Seres Mária Szövetségesei nevű formáció, legalábbis sem a telefonra, sem az e-mailre nem reagáltak. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint ez a párt sem indul az önkormányzati választáson. Pontosabban: Seres Mária újra harcba száll a mátraverebélyi polgármesteri székért. Igaz, nem saját pártja színeiben, hanem függetlenként.

forrás:propeller.hu

Leave a Reply 251 megnézve, 1 alkalommal mai nap |