< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

| Mobile | RSS

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

2014. október 10. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

A vasárnapi önkormányzati választások után akadálymentesen láthat neki a kormány számos nagy rendszer, többek között az egészségügy reformjának. A krónikus állami forráshiány leküzdésére igénybe vennék egyes hírek szerint a magántőkét is, bevonva a piaci egészségbiztosításokat a finanszírozásba. Felcsillant a remény a biztosítók előtt: végre érdemi növekedésnek indulhat a ma még mindössze évi 7 milliárd forintos hazai magán-egészségbiztosítási piac. A kulcsfogalom a vegyes finanszírozás lehet.

Biztosítók az egészségügyben

Bár a 2010 előtti baloldali kormányok megnyitották volna az egészségügy “főbejáratát” a biztosítók előtt, erre máig nem került sor. Az elmúlt négy év legfontosabb eredménye e téren mindössze egy “hátsó ajtós megoldás” volt, amelyet kevesen használtak ki: a minimálbér 30%-a erejéig adómentessé tették a kifizető által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítások díját. Ha tehát a munkáltató a dolgozója javára betegségbiztosítást köt és fizet, ezt adómentesen teheti 2012 eleje óta. A lehetőséggel egyes multik mellett leginkább azok a kisebb cégek éltek, amelyeknél a tulajdonosok alkotják a menedzsmentet is.

Valószínűleg ennek a változásnak köszönhető, hogy 2012-ben hirtelen emelkedésnek indult, és mára meghaladta a 7 milliárd forintot a hazai betegségbiztosítások állománydíja (vagyis a meglévő szerződésekből a következő 1 évben várhatóan befolyó, későbbi egyszeri díjak nélküli biztosítói díjbevétel), ez azonban még mindig kevesebb mint 1%-a hazai biztosítási piac éves díjbevételének. Bőven van tehát hová növekedni.

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

Az egészségbiztosítások fajtái

A német Krankenversicherung szónak megfelelő betegségbiztosítás helyett a magyar biztosítók jobban szeretik az angol health insurance-nek megfelelő, pozitív hangzású egészségbiztosításnak nevezni termékeiket. Az egészségbiztosítások ma két fő csoportba sorolhatók:

összegbiztosítás: a befizetett díj ellenében betegség, egészségügyi beavatkozás vagy kórházi tartózkodás esetén a biztosító előre meghatározott összeget fizet a kedvezményezettnek,
szolgáltatás alapú biztosítás: a befizetett díj ellenében a biztosított fél javára végzett egészségügyi és járulékos (pl. kvázi hotel-) szolgáltatást téríti meg a biztosító, amelyet a biztosító saját egészségügyi szolgáltató partnere (általában magánkézben lévő, részben OEP által finanszírozott járóbeteg-elláttó, kisebb számban magánkórház) nyújt.

Korábban Magyarországon az összegbiztosítás terjedt el elsősorban, hiszen a zárt, állami egészségügyi infrastruktúra ritka kivételtől eltekintve nem tette lehetővé a közvetlen szolgáltatásfinanszírozást. Az egészségfinanszírozási szolgáltatások egy részét ráadásul kiegészítő biztosításként nyújtják a biztosítók. A 2012-es törvénymódosításon felbuzdulva viszont több biztosítótársaság új, szolgáltatás alapú biztosítást is bevezetett (részben a járó-, részben a fekvőbeteg-ellátásban), a továbbra is zárt állami rendszer miatt magánkézben lévő egészségügyi szolgáltató partnerek bevonásával. A piacnak egyesek reményei szerint a szeptemberben bejelentett 40 millió eurós Duna-parti DMC egészségügyi központ is lendületet adhat majd, ha felépül. A változások nyomán láthatóan megugrott a betegségbiztosítások darabszáma Magyarországon, ám az adatok ellentmondásosak: az MNB statisztikája szerint a 2011 végi 54 ezerről mára 97 ezerre, a MABISZ adatai szerint viszont 40 ezerről 57 ezerre.

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

A meglévő egészségbiztosításokról

A betegségbiztosítások kimutatása nem egységes – hívta fel a figyelmünket Kozek András, a finanszírozást főleg kiegészítő biztosításként értékesítő Allianz vezérigazgató-helyettese, magyarázatot is adva ezzel a fenti statisztikai eltérésre. Az első féléves díjbevételi adatok jelentős részben tartalmazzák az egyszeri díjas betegségbiztosítási adatokat is, mint amilyen például az utasbiztosítás, így a MABISZ által publikált, 5,3 milliárd forintos első féléves adat a valóságnál kedvezőbb képet fest a betegségbiztosítások jelenlegi elterjedtségéről – teszi hozzá ehhez Juhos András, a saját bevallása szerint dobogós helyen álló Uniqa vezérigazgató-helyettese. Ezért jellemeztük inkább mi is az állománydíj által tükrözött évi 7 milliárd forintos díjbevétellel a piacot cikkünk bevezetőjében. Mindössze kettő biztosító árulta el viszont nekünk első féléves egészségbiztosítási díjbevételét: a CIG Pannónia Kádár Gabriella vezérigazgató elmondása szerint 93 millió forintos, a Generali pedig (valószínűleg piacvezetőként) közel egyharmados piaci részesedés mellett 1,7 milliárdos féléves díjbevételt ért el az első félévben egészségbiztosításból. A balesetbiztosításokban 30% feletti részesedéssel bíró Groupama Garancia Garamvölgyi Zoltán ügyvezető igazgató elmondása szerint az önálló (nem kiegészítő) egészségbiztosítási szegmensben csak nemrég indult el.

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

Ami az egészségügyi szolgáltató partnereket illeti, az Allianz 150 különböző partnerről, a CIG Pannónia a szolgáltatásfinanszírozásban aktív, 30 millió ügyféllel rendelkező, külföldi gyógykezeléseket nyújtó Best Doctors hálózatról, a szolgáltatásfinanszírozást stratégiai területének tekintő Generali pedig – más partnerei mellett – az országszerte 22 járóbeteg-ellátást végző klinikával rendelkező Medicoverről tett külön említést. A szolgáltatás alapú magán-egészségbiztosítást 2008-ban elsőként bevezető Union Bóna Katalin ügyvezető igazgató elmondása szerint szolgáltatás-szervező partnerén, az Advance Medical Hungaryn keresztül áll kapcsolatban több száz szolgáltatóval, az Uniqánál pedig szintén a Medicover és a Best Doctors a vezető partner. Az értékesítési csatornák közül az egészségügyi kérdések érzékenysége miatt a személyes értékesítés jelentőségét emelte ki több biztosító is. Igaz ez a vállalatok körében értékesített csoportos életbiztosításokra is, amelyeknél egyes biztosítók szerint felértékelődhet az alkuszok szerepe is a jövőben. Az egyéni összegbiztosítások több biztosító szerint valamennyi értékesítési csatornán jól értékesíthetők.

Új világ jön hétfőtől – Betörnek a biztosítók az egészségügybe?

Mit tehet a kormány?

Juhos András (Uniqa) szerint az önkormányzati választások után adott az esély a magyarországi egészségügyi helyzet érdemi kezelésére, azt azonban egyelőre nem tisztán látni, ebben a biztosítók milyen szerepet vállalhatnak majd. Juhos régóta hangoztatott véleménye, hogy a megoldást a vegyes finanszírozás – azaz a magánbiztosítottak gyógyítási költségeihez való állami hozzájárulás – és ehhez kapcsolódóan az állami infrastrukturális és szabályozási háttér megfelelő kialakítása jelenthetné. A vegyes finanszírozás bevezetése – a látszattal ellentétben – az állam számára egyáltalán nem jelentene többletköltséget szerinte, hanem épp ellenkezőleg, a magánbiztosítással nem rendelkezők ellátására teremtene új forrásokat. A vegyes finanszírozás ugyanis olcsóbbá tenné, és így sokkal szélesebb kör számára tenné elérhetővé a magán egészségbiztosítást. Esetükben viszont csökkennének az állami kiadások is, hiszen a vegyes finanszírozás miatt a költségek jelentős részét a biztosítók állnák. Az így megspórolt kiadások pedig a magánbiztosítással nem rendelkezők számára lennének felhasználhatók.

Juhos szerint a megfelelő állami infrastruktúra és minőségbiztosítási rendszer kialakításával a magánbiztosítók reális árért magas színvonalú kórházi szolgáltatásokat is tudnának kínálni, mégpedig állami háttéren. Ez az állam oldaláról a magánbiztosítással rendelkezőkre eső kiadások csökkenése mellett új, hosszú távú bevételi forrásokat nyitna meg, hiszen a biztosítók a gyógyítás rájuk eső költségeit az állam által üzemeltetett kórházaknak fizetnék meg. E rendszer nem elhanyagolható előnye még, hogy az így keletkező többletforrás részben az egészségügyben dolgozók javadalmazására lenne fordítható.

Garamvölgyi Zoltán (Groupama Garancia) felhívta a figyelmet, hogy a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásai már ma is meghaladják a társadalombiztosításon keresztüli állami egészségügyi kiadásokat. Az állami intézmények minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére tett intézkedések, uniós pályázatokból megvalósult beruházások alkalmassá tehetik az állami intézményeket is arra, hogy szabad kapacitásaik terhére kis részben térítés ellenében nyújtott szolgáltatásokat is kínáljanak. A leginkább üdvözölendő szerinte az lenne, ha egy világos, transzparens kettős finanszírozási rendszer állhatna fel középtávon, például egy osztrák vagy francia típusú rendszer, ahol szintén a társadalombiztosítás a domináns, de az ellátásokat tulajdonképpen együtt egy tb- és egy magánbiztosítási kártyával tudják használni gördülékenyen, szabályozottan.

Kádár Gabriella (CIG Pannónia) szerint változást hozhatna például, ha a magánszemély által fizetett biztosítási díjhoz is kapcsolódna adó- és járulékkedvezmény (ahogy ez a támogatási forma az egészségpénztári befizetéseknél is jelen van). Továbbá kívánatos lenne, ha az egészségpénztáron keresztül finanszírozható egészségbiztosítások szabályozásával kapcsolatban a pénztárak és a biztosítók együttműködését jobban előmozdító jogértelmezés látna napvilágot. További ösztönző lehetne a társfinanszírozási rendszer bevezetése, amely lényegében annyit jelent, hogy a magánbiztosítással igénybe vett privát egészségügyi ellátás költségének egy részét a tb fedezné. Szerinte a privát egészségbiztosítások elterjedéséhez a lakosság növekvő tudatosságára is szükség van.

forrás:propeller.hu

Leave a Reply 199 megnézve, 1 alkalommal mai nap |