Spórol az állam – csak nem magán
Spórol az állam – csak nem magán
A komplett államreformra még várni kell egy évet, de az állami kiadásokat 2015-ben is csökkenti a Fidesz, a GDP 0,9 százalékával – megközelítőleg 300 milliárd forinttal. Igaz, a nadrágszíj-húzást nem magán kezdi a kabinet, hanem a szociális kiadásokon és a nyugdíjakon.
Nagy vihart kavart idén ősszel, amikor Varga Mihály gazdasági miniszter megerősítette, hogy a kabinet komoly gondolja a tavaszi konvergencia-programban leírt trendet, amely szerint e ciklus végére GDP-arányosan 5 százalékkal csökkentik az állami újraelosztás mértékét. Ez nominálisan 1500 milliárd forint körüli kiigazítást jelentene – ám a kétharmad egyetlen képviselője sem árulta el, honnan vennének ki ennyi pénzt. A jövő évi költségvetés tervezete, ha apró lépéssel is, de elindul ezen az úton, hisz idén még a nemzeti össztermék 49,2 százalékát költi el az állam, szemben a jövőre tervezett 48,3 százalékkal.
A kiadási oldalt azonban – a várakozásokkal és kormányzati lózungokkal ellentétben – nem saját magán, hanem a társadalom legrászorultabb részén kezdi a kormányzat. Azt ugyan nem tudjuk meg a büdzsé tervezetéből, hogy az államháztartás funkciónkénti változása miként alakul pontosan – mivel ezt a táblázatot 20 éves szokásjogot véve semmibe, kihagyta a gazdasági tárca az előterjesztésből -, de a nominális adatok is árulkodóak. Kiderült, hogy a tervek szerint az állam saját magára jövőre 2633,4 milliárd forintot költ, ami 229 milliárd forintos növekedés a 2014-es tervekhez képest, így az állami kiadások az idei GDP 7,6 százalékáról 2015-ben 7,9 százalékra emelkednek – mindezt 2,5 százalékos GDP növekedés mellett. Az állami működési kiadásokon belül a parlament és a kormány működési kiadásai emelkednek a GDP 2,3 százalékáról 2,5 százalékára, ugyancsak nő a költségvetés pénzügyi szolgáltatási kiadása. (Az állam magára fordított forrásai 8,8 százalékkal emelkednek 2,5 százalék körüli, tervezett infláció mellett – vagyis igen bőkezűen osztja magának az adófizetők pénzét a kétharmad.)
Amire viszont arányaiban nem jut több pénz, mint idén, az a honvédelem. A helyzet pikáns, hisz nemrég épp Orbán Viktor miniszterelnök ismerte el: Magyarország nem teljesíti a NATO-tagsággal vállalt kötelezettségét, amely szerint a nemzeti össztermék 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani. A kormányfő – nem függetlenül az amerikaiakkal éleződő konfliktusoktól – azt hangoztatta: Budapest jó szövetséges, a következő években pedig a kellő szintre emeli a katonai költések összegét. Mindezzel szemben nominálisan 1,8 százalékos emelkedésről beszélhetünk csupán a védelmi kiadások soron: csupán 3,8 milliárd forinttal nőnek az ideihez képest, így erre a célra 217,3 milliárdot szán a kormány. (Ez GDP-arányosan szinten tartást jelent elvileg, a valóságban némileg csökkennek is az infláció tervezett szintje miatt a katonai kiadások.)
Ahol markáns megtakarítást mutatna fel a jövő évi költségvetés, az részben az államadósság finanszírozása (a jelenleginél a GDP 0,4 százalékával költene erre kevesebbet a kabinet) és a jóléti kiadások. Összességében 2015-ben 9096,5 milliárd forintot fordítana a kabinet ilyen célokra, így az idei 28,4 százalékkal szemben jövőre már csak a GDP 27,4 százaléka jut erre a területre. Csökken a GDP arányos súlya a kiadásokban az oktatásnak, a társadalombiztosítási ellátásoknak (nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli segélyek), de a GDP négy százalékán stagnálnak az egészségügy kiadásai, miközben 2007-ben erre még – az akkor jóval kisebb GDP – 4,6-4,7 százalék jutott. Ha a nominális változást nézzük, akkor 121 milliárddal emelkedik a jóléti terület súlya, ám ez mindössze 1,3 százalékos emelkedés, ami 1,2 százalékkal alatta marad a pénzromlás várható ütemének.
forrás:stop.hu