< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Szent Adalbert ünnepe a lengyelországi Gnieznóban

| Mobile | RSS

Szent Adalbert ünnepe a lengyelországi Gnieznóban

2015. június 7. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Szent Adalbert ünnepe a lengyelországi Gnieznóban


Április 26-án, vasárnap a lengyelországi érseki székhelyen, Gnieznóban Erdő Péter bíboros volt a Szent Adalbert emlékére tartott ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka – tájékoztat a Gnieznói Főegyházmegye honlapja.

Az érseki székhelyen tartott ünnepi szentmise homíliájában a bíboros emlékeztetett, napjainkban szép számmal élnek olyanok, akik azt várják, hogy valamennyi vallás hívei tökéletes harmóniában, bármiféle különbség nélkül hirdessék ugyanazt a meggyőződést, amelyet a közvélemény teljes mértékben elfogad. Ha ez bekövetkezne, az egyes közösségek minden nemes törekvésük dacára elveszítenék önazonosságukat. A keresztények sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy bár ebben a világban élnek, ám nem ehhez a világhoz tartoznak, és az ő valódi mércéjük Jézus Krisztus személye.

„Az egyháznak kötelessége egyértelműen felmutatni a Krisztustól kapott örökséget, és ez a mai bonyolult világunkban is érvényes” – hangsúlyozta Erdő Péter.

„Körülöttünk új jelenségek hódítanak: például a házasság és a család intézményébe vetett bizalom egyre általánosabb hiánya, vagy például a kilátástalan szomorúságba vezető individualizmus, melyet oly nyíltan kritizált Ferenc pápa az Európa Tanácsnál tett látogatásakor mondott beszédében. Ám nekünk eme új jelenségekkel szemben is félelem nélkül kell hirdetnünk Krisztus Örömhírét, s kiváltképpen az Ő komoly erőfeszítést igénylő, ám magával ragadó tanítását a házasságról. Éppen úgy, ahogy azt a maga karizmatikus módján Szent II. János Pál pápa is tette, éppen ezért jogosan nevezték őt »a családok pápájának«” – fejtette ki a bíboros, emlékeztetve, hogy a vallásszabadságról szóló tanításában már a II. vatikáni zsinat is kinyilvánította, hogy a világi hatalom nem kényszerítheti polgárait bármely tételes vallás elfogadására. Nem azért, mintha a hit kérdésében nem létezne objektív igazság, éppen ellenkezőleg.

„Ez az igazság létezik, bár az Úristen akarata az, hogy minden ember képes legyen szabadon megtalálni és elfogadni ezt az igazságot, emberi méltóságának megfelelően. A hívő emberek magatartásának a tolerancián, az együttműködésen és az igazságba vetett őszinte meggyőződésen kell alapulnia” – hangsúlyozta Erdő Péter. Hangot adott őszinte örömének is, hogy jelen lehet Gnieznóban. Úgy fogalmazott: az egymással szomszédos országok püspökeinek találkozója a hitbéli szolidaritás különlegesen beszédes megnyilvánulása.

A Szent Adalbert ereklyéit kísérő körmenetet, amely Gniezno történelmi városmagjában haladt, Erdő Péter bíboros vezette. A menet érintette a város ama pontjait, amelyek történelmi összefüggésben állnak I. (Bátor) Boleszláv lengyel király 990 évvel ezelőtti megkoronázásával.

Az ünnepség alkalmából több mint negyven lengyel és külföldi egyházi vezető érkezett Gnieznóba. Erdő Péter mellett jelen volt többek között Dominik Duka cseh prímás; Sigitas Tamkevičius litván érsek; Mieczysław Mokrzycki lvivi (lembergi) érsek; a gnieznói érsekség területéről származó Tomasz Peta asztanai (Kazahsztán) érsek; Gerhard Feige magdeburgi püspök; a wrocławi egyházmegye nyugalmazott érseke, Henryk Gulbinowicz bíboros; Kazimierz Nycz varsói bíboros; a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, Stanisław Gądecki érsek és Lengyelország apostoli nunciusa, Celestino Migliore. Az ünnepségen szintén részt vettek a különböző szerzetesrendek legfőbb elöljárói és tartományfőnökei, számos szerzetes, az ifjúsági szervezetek képviselői, állami és önkormányzati tisztségviselők, egyetemisták és főiskolások, a fegyveres testületek tagjai, a megszentelt élet különböző formáit választott világiak és jelentős számú zarándok.

* * *

  Gniezno a lengyel egyház és államiság bölcsője, Közép-Európa apostola és védőszentje, Szent Adalbert szellemi örökségének őrzője. Adalbert teste 997 áprilisában – a pogány poroszoktól elszenvedett vértanúságot követően – ebben a városban talált végső nyughelyet.

A szent sírhelye fölött 1000-ben megrendezett találkozó nyomán, melynek fő résztvevői III. Ottó német-római császár és Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem voltak, megalakult az első lengyel egyházmegye (a gnieznói érsekség ordináriusa mind a mai napig a lengyel egyház prímása), majd a fejedelem helyszínen történt megkoronázását (1025) követően Gniezno központtal létrejött a független Lengyelország.

Szent Adalbert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje.

A Budapesttől északra mintegy kilencszáz kilométerre fekvő város – amolyan „lengyel Esztergom” – szívében álló székesegyház baldachinos főoltárára emelve tisztelik Szent Adalbert földi maradványait.

A helyszín nekünk, magyaroknak nemcsak a nagy szent kapcsán értékes: az egykori klarissza templomban és kolostorban (ma ferences templom) őrzik az alapító, Árpád-házi Boldog Jolán (†1298) földi maradványait, aki IV. Béla magyar király lánya, így Szent Kinga és Szent Margit testvére volt (1256-ban a kaliszi és gnieznói herceg felesége lett, majd annak halála után Szent Kingához társulva, minden vagyonát szétosztva, tizenkét évig klarissza apáca volt).

Fordította: Zsille Gábor
Fotó: Gnieznói Főegyházmegye
Forrás: Magyar Kur

forrás:   Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Leave a Reply 103 megnézve, 1 alkalommal mai nap |