< Böngészés > Főoldal / Irodalom, Közélet / Blog article: Életképek a Gál Ferenc Főiskolán…

| Mobile | RSS

Életképek a Gál Ferenc Főiskolán…

2015. szeptember 19. | hozzászólás | Irodalom, Közélet

Életképek a Gál Ferenc Főiskolán…

Sokan feltették a kérdést; Miért szeretek járni a főiskola MA kurzusára!

Ez nem egy könnyű, laza, gyors válaszadási lehetőség. Csoporttársam Kinga mosolyogva kérdezte. A csoportjuk – ami most alakult- lassan, ám biztosan felépült, megerősödött. Laci eljössz ugye?

A kérdésen még a mai napig is gondolkodom. Minden gondolatot, előbb- vagy utóbb töröltem. Miért? Nem tetszett a szövegkörnyezet, nem adta vissza a csoport jellegének igazi tényét, célját. stratégiáját. Milyen nehéz is őszintének lenni! Ezt amióta élek gigantikusan ismerem. A szüleim is erre tanítottak. Az igazságban van valami kesernyés íz harmónia. Minden percen más ízt érzel, s egyszerre fogadod el azt a harmóniát. Vagy rágod, vagy szopod, vagy ízleled, vagy lassan az ajkadban pörgeted, miközben szabadon szárnyalnak a boldogsághormonok…a szeretet nyilvánul meg az ereidben, mivel Isten benned lakozik, Te vagy a háza, a vára, s a mindene…

Kozma Gábor rektor Úrral volt óránk. Mindenki izgatottan várta. Az oktatáselmélet egy érdekes, simulékony, sokszínű világot teremt a falak között. A didaktika ismerete fellobbantja a lángot, a tanítás utáni vágyat, s annak ismereteit, képi világát, és annak eszközeit.

Számtalan remek előadó próbálta felvillantani a fátylat, ennek a csodálatos világnak a szerkezetét… Rektor Úr 150 éves könyvből – amit Ő szakácskönyvnek – nevezett- idézet…s láss csodát, ezek az intelmek a mai napig élnek.

Megrázkódott a telefon!
Rektor Úr bocsánatot kért, de fontos hírt várt a minisztériumból. Visszaérkezésekkor elmondta a kellemes hírt, ami a Főiskolát érintette. Békésben középiskolát fognak nyitni!

Az előadást folytatva visszarepített a múltba. Megcsavarta a tengeren lebegő hajónkat, majd lassan képekben ábrázolva elébünk dobta a kapaszkodót. Élveztük az előadását.

Kérdeztük Őt! Türelmesen válaszolt. Nem engedtük ki a kérdezés lehetőségét a kezünkből. Mosolygott. A válaszadások közepette a rektor mosolyában megjelent egy kis félelem. Beszélt a szegedi életképekről, a magányról, a közösségek szerepéről, s annak jelentőségéről. Éreztem fellazult.

A levegő mindenkié lett e mozzanatban. Használta a perifériás jeleit. Bátor pillanatok következtek. Az ablak alatt ívó emberekről, a családokról, a tréningekről, a szeretetről beszélt. Meghatódva hallgattuk a mi rektorunkat….


2015-09-19 -lio-

Leave a Reply 3790 megnézve, 2 alkalommal mai nap |