< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Veres Pálné a magyar nőnevelés úttörője 120 éve halt meg

| Mobile | RSS

Veres Pálné a magyar nőnevelés úttörője 120 éve halt meg

2015. szeptember 29. | hozzászólás | Kultúra

Veres Pálné a magyar nőnevelés úttörője a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 40. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600
verespalne

 

Veres Pálné Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés úttörője.
Budapest, 1868. március
MTI Fotó: reprodukció

Veres Pálné a magyar nőnevelés úttörője 120 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg.

1815. december 13-án látta meg a napvilágot a Nógrád vármegyei Lázi pusztán, a jómódú nemes Beniczky család Hermin nevű gyermekeként. Az apa halála után az anya három lányával Budára költözött, s egyik alapítója és működtetője lett a Budai Jóltevő Asszonyi Egyesületnek. Miután Beniczkyné az 1831-es kolerajárvány áldozatául esett, a lányok apai nagyapjukhoz kerültek, és a tótgyörki kastélyban nevelkedtek.
Hermin saját akaratából tanulhatott, sokat olvasott, képezte magát, minden érdekelte: a kultúra, földrajz, történelem, politika, irodalom, művészetek. A testvéreket nagynénjük, Tihanyi grófné Pestre hívta, Hermin itt találkozott Veres Pállal, Nógrád vármegye főjegyzőjével, aki 1839-ben feleségül vette. A Nógrád vármegyei Vanyarcon telepedtek le, az 1850-es évekig Hermin kizárólag a családjának és egyetlen lánya, Szilárda nevelésének élt, akit kezdetben maga tanított írni, olvasni. Ennek nyomán merült fel benne a nők taníttatásának a gondolata.
1865-ben került a kezébe Madách később sokat vitatott, A nőkről, különösen esztétikai szempontból című 1864-es akadémiai székfoglaló beszéde, amely mélységesen felháborította, mert az író, akit a család barátjának és saját szellemi partnerének tartott, így írt: “A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi.” Ez adta meg a végső lökést ahhoz, hogy a felsőbb nőnevelés érdekében mozgalmat indítson.
Hatalmas ambícióval látott munkához, s bár kezdeményezése mögött valóságos társadalmi igény állt, terveit nem volt könnyű elfogadtatni. Eötvös József, a liberális szellemű oktatáspolitikus sem támogatta, csak Deák Ferenc állt ki mellette. Felhívás a nőkhöz című kiáltványát 1865. október 28-án közölte Jókai lapja, a Hon, majd újabb felhívást írt Buzdító szózat címmel. Ezt követően 1867. május 24-én összejövetelt szervezett Pesten, a Tigris Szállodában, hogy megbeszélhessék a nők művelése ügyében teendő következő lépéseket. Az összejövetel sikerén felbuzdulva 1868. március 23-án adományokból megalakult az Országos Nőképző Egyesület, melynek elnöke Veresné, alelnöke pedig Teleki Sándorné lett.

verespalne2

 

Veres Pálné, született Beniczky Hermin szobra (Kiss György, 1906) a róla elnevezett belvárosi utca elején.
Budapest, 2011. május 6.
MTI / Bizományosi: Jászai Csaba

A következő évben, 1869. október 17-én az Ország-úton (a mai Múzeum körúton) megnyílt a felsőbb leányiskola, amely a nők szellemi fejlődését, a magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki céljául. A tantervet Veres Pálné készítette, az intézménynek a nagy tekintélyű irodalomkritikus, Gyulai Pál volt az igazgatója, a tanulókat főként óradíjas gimnáziumi tanárok oktatták. A növendékek magyar, német, francia nyelvet és irodalmat, számtant, természetrajzot, lélektant, művészettörténetet, esztétikát tanultak, valamint könyvvitelt és kézimunkát is. A kedvező társadalmi fogadtatás eredményeképpen lassan javultak az intézmény működésének anyagi feltételei is.
Az 1870-es évek elején a felsőbb leányiskola már internátussal is rendelkezett, és megindult a négyosztályos alsóbb népiskolai oktatás is. 1873-tól pedig Trefort Ágoston kultuszminiszter támogatásával a népiskolai és a felsőbb leányiskolai szint közé illesztették be a polgári iskolai képzést. Jól szemlélteti a Nőképző Egyesület hírnevét, hogy Erzsébet királyné három alkalommal is meglátogatta az intézetet. Az 1890-es évek elejére az Országos Nőképző Egyesület tanintézetében a felsőbb leányiskolai képzést négy évfolyamossá alakították át, amivel lehetővé vált az intézetben a nevelőnői vagy tanítónői oklevél megszerzése. 1881-ben a tanintézet a Zöldfa utcába (ma Veres Pálné utca) költözött, ahol már a 11 osztályterem mellett ének-, rajz- és tornaterem, valamint játszótér és korcsolyapálya is helyet kapott.
Közben tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen pedig a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait, köztük Jókai Mórt, Gyulai Pált, Mikszáth Kálmánt és Vámbéry Ármint.
Az Országos Nőképző Egyesület elnök asszonyaként hetvenhat éves koráig irányította mindenre kiterjedően a szervezetet, visszavonulásra egészségi állapota miatt kényszerült. Nyolcvanéves korában halt meg Váchartyánban. Az egykori iskolát az utókor az alapítóról nevezte el. A budapesti Veres Pálné Gimnázium ma is ugyanazon a helyen található, az egykori Zöldfa utcanevet 1905-ben változtatták Veres Pálné utcára. A magyarországi nőmozgalom jeles alakjának emlékét szobor (Kiss György, 1906) is őrzi, melyet az Erzsébet téren, majd később a Veres Pálné utcában helyeztek el.
A témához ajánljuk még a NAVA gyűjteményéből a Magyar elsők, az Első magyar leányközépiskola című epizódját: http://nava.hu/id/192572/

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 2187 megnézve, 3 alkalommal mai nap |
Tags: