< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Nem sokat ér a tanári pályaalkalmassági szűrés

| Mobile | RSS

Nem sokat ér a tanári pályaalkalmassági szűrés

2015. október 4. | hozzászólás | Kultúra

Nem sokat ér a tanári pályaalkalmassági szűrés

szerző:Csókás Adrienn
Kutatások szerint a tanári pályát maguk az érintettek is hátrébb rangsorolják más foglalkozásoknál
Europress/AFP
A pedagógusképzésben bevezetett pályaalkalmassági a hallgatók szerint képtelen kiszűrni a nem megfelelő tanárjelölteket, a felsőoktatásba bejutók közül pedig sokan már a képzés első tanévében megbánják, hogy pedagógusnak jelentkeztek – derült ki egy tegnapi szakmai konferencián. Kutatások szerint a tanári pályát maguk az érintettek is hátrébb rangsorolják más foglalkozásoknál, és karrierlehetőség helyett gyakran háziasszonyi motivációk vezérlik őket, amikor ezt a munkát választják.

Fényes karrier és anyagi jólét helyett inkább kiszámíthatóságra, biztos állásra és harmonikus családi életre vágynak azok a fiatalok, akik a tanári hivatást választják – derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által végzett kutatásból. A pedagógushallgatók motivációit, jövőképét vizsgáló, tegnap ismertetett felmérés rámutatott, hogy a leendő tanítók és tanárok szerint az általuk választott pálya nagy előnye az állásbiztonság és a családdal való összeegyeztethetőség, ugyanakkor megbecsültség, presztízs, fizetés, karrierlehetőség szempontjából a tanári munka jócskán elmarad más foglalkozásoktól, sőt materiális javak tekintetében még a diplomát nem igénylő állásokat is jobbnak látják a fiatalok, mint a tanárit.

Az adatokból kiderült az is, hogy bár a többség valóban elhivatott, sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy tanárnak álltak. A felmérés szerint a megkérdezett elsőéves hallgatók negyede már a tanulmányai megkezdésének évében sem volt biztos benne, hogy ha újra kezdhetné, akkor ismét ugyanerre a szakra felvételizne.
Nem hatékony a pályaalkalmassági vizsga?

Szkeptikusak voltak a diákok az újonnan visszaállított pályaalkalmassági vizsgával kapcsolatban is, amely a többség szerint nem tudja érdemben kiszűrni az alkalmatlanokat: a megkérdezett alapszakosoknak csak a fele (51 százaléka), a mesterszakosoknak a 45 százaléka, az osztatlan tanárképzésre járóknak pedig mindössze a 22 százaléka felelte azt, hogy valóban hatékonynak érzi a szűrést. A fiatalok szerint az alkalmassági kötelezővé tétele nem tartja vissza a kevésbé elhivatott diákokat sem, mindössze a válaszadók harmada gondolta úgy, hogy a vizsga képes elrettenteni azokat a felvételizőket, akik a gyerekek szeretete vagy a tanítás öröme helyett csak az alacsony ponthatárok miatt választanák a pedagógusképzést.

Hogy az alkalmasságinak egyelőre nincs különösebb szerepe, azt a felvételi adatok is mutatják. Kaposi József, az OFI főigazgatója korábban lapunknak elmondta: ma a pedagógusképzésbe jelentkezők 90 százalékban bejutnak az ingyenes helyekre. A tanári pálya egyre növekvő népszerűsége nyomán ugyanakkor azt várják, hogy néhány éven belül komoly minőségi rostává váljon az alkalmassági.
A munka családbarát jellege lehet vonzó

Szivák Judit, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója a konferencián ugyancsak kiemelte, hogy a pedagógusi pályára készülőket gyakran „háziasszonyi motivációk” jellemzik, vagyis inkább a munka családbarát jellege vonzó, mintsem a szakmai kihívás. Megjegyezte: a magyar pedagógusok konferenciákon és képzéseken való részvétele is elmarad a nemzetközi átlagtól.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet külhoni magyar pedagógusképzésre fókuszáló kutatásából pedig az derült ki, hogy a határon túli tanárhallgatók alacsony társadalmi státusból érkeznek, és erős szakmai motivációval választják a pedagógusi pályát. A megkérdezettek átlagosan 72 százaléka szeretne pedagógusként elhelyezkedni, a pozitív kötődés a Vajdaságban a legmagasabb (81 százalék), Erdélyben a legalacsonyabb (70 százalék). A szakma anyagi megbecsültségének megítélése a Vajdaságban és Erdélyben volt a legkedvezőbb, míg a legkedvezőtlenebb a Felvidéken és Kárpátalján.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 03.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 2186 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: