< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: „Peking nem fél a háborútól”

| Mobile | RSS

„Peking nem fél a háborútól”

2015. október 29. | hozzászólás | Fecsegő hírek

„Peking nem fél a háborútól”

Egymást provokálja Kína és Amerika a Dél-kínai-tengeren. Kína igényt tart a területre és katonai támaszpontot épít a szigeteken, az Egyesült Államok pedig hadihajókat küld a térségbe és azzal söpri le a pekingi tiltakozást, hogy ott hajóznak, ahol arra a nemzetközi jog lehetőséget kínál.

Kína nem fél attól, hogy az Egyesült Államokkal háborúba keveredik a Dél-kínai-tenger miatt – állítja egy állami, a Kínai Kommunista Párthoz közel álló Global Times. Két napja Washington hadihajót küldött a vitatott Spratly-szigetcsoport környéki vizekre, amivel a régióban megtámadta Peking területi igényeit. A Global Times szerint az Egyesült Államok ezzel provokációt hajtott végre az ország ellen.uss lassen rombolóUSS Lassen romboló

„Az amerikai nyomulásra válaszul Pekingnek taktikusan kellene kezelnie Washingtont, felkészülve a legrosszabbra” – érvelt szerdai vezércikkben a lap. A Global Times szerint ez meggyőzheti a Fehér Házat arról, hogy Kína „vonakodása ellenére nem fél attól, hogy a térségben háborút vívjon az Egyesült Államokkal.”

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg lapja szintén az Egyesült Államokat bírálja címlapon. A tekintélyes kínai katonai lap vezércikkben ecseteli, hogy az Egyesült Államok káoszba olyan országokat taszított káoszba, mint Afganisztán és Irak.


„Cáfolhatatlan tény, hogy az USA újra és újra erőszakot alkalmaz, és háborúkat indít, felkavarva a dolgokat ott, ahol egykor stabil volt a helyzet, ezzel súlyos kárt okozva a közvetlenül érintett országoknak” – idézte a Reuters a kínai katonai lapot.

Kína: Amerika felelőtlen lett

A keddi manőverre azt követően került sor, hogy Barack Obama és Hszi Csin-ping kínai elnök a Fehér Házban folytatott legutóbbi tárgyalásokon nem jutott közös nevezőre a kérdésben. A manőver során a cirkálórakétákkal felszerelt USS Lassen nevű romboló a mesterséges kínai szigetek közelében haladt el. Ash Carter amerikai védelmi miniszter pedig az akció után arra figyelmeztetett, hogy a térségben további hadműveleteket terveztek a „hajózás szabadsága” nevében.

„Repülünk, hajózunk és hadműveleteket hajtunk végre, ahol csak a nemzetközi jog azt megengedi” – fogalmazott az akcióról Carter egy kongresszusi meghallgatáson.

Kína ezzel szemben élesen elítélte az amerikai haditengerészeti akciót. „Az Egyesült Államok nagyon felelőtlen lett” – fogalmazott Jang Jü-Csün, a kínai védelmi minisztérium szóvivője.


„Mi minden szükséges intézkedést megteszünk, hogy megőrizzük a biztonságunkat” – idézte a szóvivőt a Hszinhua kínai hírügynökség.

Lü Kang, a külügyminisztérium szóvivője szerint Kína bármely szándékos provokációra „határozott választ fog adni”, habár az esetleges katonai válaszlépés lehetőségétől elhatárolódott. „Azt tanácsolom az USA-nak, hogy ne csináljanak magukból bolondot azzal, hogy okosnak próbálnak látszani” – fogalmazott Lü.hszi csin-ping és barack obamaHszi Csin-ping és Barack Obama

Peking éles retorikája ellenére szakértők úgy vélik, hogy Kína meglehetősen visszafogottan reagált. „Úgy tűnik, mintha a kínai reakció – legalábbis kezdetben – visszafogott és hatékony volt. A kínaiaknak egyáltalán nem áll érdekében taktikai válság szítása, vagy bármilyen konfrontáció az amerikaiakkal” – fogalmazott Ashley Townshend, a Sydney Egyetem Dél-kínai tenger szakértője.

„Nem definiált” védelmi célok

Peking és Washington között a fő feszültségforrást a kínaiak gigantikus építkezése jelenti. Kína ugyanis katonai építmények húzott föl a Dél-kínai-tengeren, beleértve egy katonai- és polgári repülőgépek kiszolgálására alkalmas, 3 kilométer hosszú kifutópályát is. Peking ugyanis igényt tart a Dél-kínai-tenger jelentős részére. Ugyanakkor Vietnám, Malajzia, Brunei, a Fülöp-szigetek és Tajvan szintén követeléseket támasztott a világ egyik legforgalmasabb tengerére.

Kína állítása szerint a szigeteket elsősorban polgári célokra, valamint „nem definiált” védelmi célokra használják majd. Műholdas felvételeken azonban jól látható, hogy Kína három katonai hosszúságú leszállópályát épít, köztük egyet-egyet a Spratlys szigetcsoporthoz tartozó Mischief és Subi zátonyokon.


Washington azt remélte, hogy keddi akciója elrettenti Pekinget és Kína visszavonja beruházásait a szigeten, az ázsiai ország kritikusai ugyanis úgy vélik, hogy Kína ezzel próbálja bebetonozni katonai befolyását a térségben.

Townshend azonban úgy véli, hogy az amerikai hadihajók Dél-kínai-tengerre küldésével épp az ellenkező hatást érte el Washington.

„Azt hiszem, ezek a ’hajózás szabadsága’ nevében indított akciók a kínai keményvonalasok kezére játszanak… A mérsékelteknek nehezebb lesz akkor nemet mondani a Népi Felszabadító Hadsereg héjáinak, ha Amerika provokatív lesz” – fogalmazott Townshend.

Townshend közölte: az amerikai akció átmenetileg ugyan Washington kezére játszhatott, de ezek a küldetések hosszú távon károsak lehetnek, sőt az USA elvesztheti a szigetek körül zajló „háborút” is. „Hacsak a globális felmelegedés el nem árasztja őket, ezek a szigetek nem fognak eltűnni. Ezek az akciók pedig csak fokozhatják Kína eltökéltségét, hogy militarizálja őket” – fogalmazott a szakértő.

atv.hu / The Guardian/fecsego.eu

Leave a Reply 140 megnézve, 1 alkalommal mai nap |