< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Lázár János: 10 milliós támogatást ad az állam három gyermek vállalásakor

| Mobile | RSS

Lázár János: 10 milliós támogatást ad az állam három gyermek vállalásakor

2015. december 17. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Lázár János: 10 milliós támogatást ad az állam három gyermek vállalásakor

Farkas Sándor lehet a ménesbirtok kormánybiztosa+VIDEÓ

MH/MTI – 2015.12.16. 14:47

Tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a pároknak a lakhatási kérdések rendezéséhez, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai sajtótájékoztatóján.

lázárLázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter: MH Fotó: Csudai Sándor

Lázár János elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése keretében a vissza nem térítendő támogatás mellett további tízmillió forintos hitelt is kaphatnak a három gyermeket vállaló családok huszonöt éves futamidőre, amelynek kamata nem lehet magasabb három százaléknál.

Hogy minél biztosabb legyen az otthonteremtés, az új építésű lakások vásárlásakor a támogatás két gyermek esetén 2,6 millió forintra emelkedik – tette hozzá.

Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.

Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is. Az igénylés felső életkori határa továbbra is negyven év lesz.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy január 1-jétől huszonhét százalékról öt százalékra csökken az új lakásvásárlás áfája legfeljebb százötven négyzetméteres lakások és háromszáz négyzetméteres házak esetében. Ezt a kormány azzal egészítette ki, hogy szintén január 1-jétől önerős építkezésnél ötmillió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.

Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentésre változik a háromszáz négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés.

Nemzeti mintaterv katalógus is készül, amelyben olyan tájkarakterrel rendelkező épületeket javasolnak – akár felújítás vagy építés esetére – amelyek gyorsan és hatékonyan megvalósíthatóak – tette hozzá.

Kormánybiztosa lesz a mezőhegyesi ménesbirtoknak
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a fideszes Farkas Sándort, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját bízza meg a mezőhegyesi ménesbirtok és mintagazdaság megalapításáért felelős kormánybiztosi feladattal. A miniszter elmondta, Farkas Sándor feladata egy olyan csapat összeállítása lesz, amely megalapítja az új mezőhegyesi ménesbirtokot és mintagazdaságot.

Az állami földek értékesítésével kapcsolatban Lázár János közölte: eddig százhatvanötezer hektárnyi földet árvereztek, és százkétezer hektár talált belőle gazdára. A meghirdetett földterületek kikiáltási ára összesen kétszázhuszonkétmilliárd forint volt, az összes leütési ár pedig száznegyvenkétmilliárd. A földművesek eddig kétszázötvenmilliárd forintnyi hitelígérvényt kértek – sorolta az adatokat.

Beszámolt arról is, hogy tíz külföldi földműves – közülük nyolc kettős állampolgár – vásárolt földet, összesen hétszázhuszonöt hektárt.

A földárverésből befolyt pénzek sorsáról kijelentette: felhasználásukat a földalapról szóló törvény rendezi, a kormány álláspontja szerint megyei jogú városoknál az ipari parkokkal kapcsolatos költségek finanszírozhatók belőle.

„Ha a főváros nem tudja finanszírozni a BKV-t, a kormány érdemben fog erről tárgyalni”

Elmondta azt is: az Eximbank, miután az Országgyűlés kiterjesztette a pénzintézet tevékenységi körét, piaci feltételek mellett biztosított hitelt Andrew G. Vajna cége számára, vagyis nem támogatott hitelt nyújtott.

A Hóman-szoborról szólva közölte: nem ad alapot annak a híresztelésnek, hogy a székesfehérvári születésű L. Simon László szeretné a szobor felállítását, szerinte sok helyi gondolja úgy, hogy a város és egykori parlamenti képviselője megérdemli a szobrot. „Ez a civilek dolga, a kormány lezárta a Hóman-szobor állításának ügyét” – tette hozzá.

Az orvosok elvándorlást firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője kifejtette: a magyar, valamint a nyugat- és észak-európai orvosi fizetések közötti különbséget „nem tudjuk egy tollvonással megszüntetni”. A kormány azonban több programot is indított, például a rezidensek támogatása érdekében, és az ő körükben érdemben csökkent is az elvándorlás – mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan javasolja az orvosi egyetemek fejlesztését – akár az orvosi karok egyetemekről leválasztásával -, mert a magyar orvosképzés világszínvonalú. Szerinte több hallgatót – és ha kell, még több külföldit – kell felvenni.

„Az orvosképzés fejlesztése és az orvosi bérek folyamatos emelése adhat együttesen választ a következő években” az elvándorlása – hangsúlyozta.

„Túlzás ez a médiacirkusz”

Kövér László házelnöknek a nőkkel kapcsolatos szavaival összefüggésben a miniszter azt mondta: óriási túlzásnak tartja azt a „médiacirkuszt”, ami minden házelnöki megnyilatkozásnál keletkezik a balliberális véleményformálók részéről. Kövér Lászlónak joga van véleményt nyilvánítani, „nekem meg nincs jogom arra, hogy ezt kommentáljam” – tette hozzá, méltánytalannak nevezve, hogy „a házelnök minden szavát megpróbálják kifordítani”.

Arról is megkérdezték Lázár Jánost, hogy a Magyar Telekom – a nőkkel kapcsolatos szavaira hivatkozva – szerződést bontott Kovács Ákos énekessel. Erre úgy reagált: megdöbbentőnek tartja, amit a Telekom megengedett magának. „Ez egy vélemény- és ízlésdiktatúra, ami elképzelhetetlen egy demokratikus jogállamban. (…) Pont egy német cégnek tudnia kellene, mit jelent a diktatúra, mit jelenet a vélemény- és ízlésdiktatúra” – fejtette ki álláspontját, feltéve a kérdést: „ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?”

Szóba került a Kormányinfón Kövér Lászlónak a Benes-dekrétumok ügyében tett nyilatkozata is. Lázár János szerint nincs veszélyben a visegrádi tagállamok együttműködése, majd emlékeztetett: a kormány az együttműködés érdekében tett nyilatkozatot. Annyit megjegyzett: „jó néhány kérdésben Kövér házelnök úr politikai meggyőződését osztom”.

Kijelentette: karácsonyig hivatalos bejegyzést tesz az OLAF-nál, az unió csalás elleni hivatalánál az Altus-szerződés ügyében, mert „megengedi magának az Európai Bizottság azt a cinizmust, hogy csak akkor indít eljárást, ha van bejelentés”. Hozzátette: a magyar belpolitikába való beavatkozásként, tiltott pártfinanszírozásként értékeli és részrehajló döntésnek tartja a szerződések megkötését.

Korábbi kérdésekre válaszolva ismertette: a Buda-Cash károsultjaikra nem vonatkozik a kárrendezési törvény, mert az értékpapírszámláikon vezetett értékpapírokat megkapják, a befektető-védelmi alap pedig hatmillió forintig kártalanítja őket.

Az Országos Roma Önkormányzattól egyetlen fillért sem vont el az Emberi Erőforrások Minisztériuma – jelentette ki a miniszter -, hanem a program tartalmát változtatta meg, csökkentve a felhasználható összegét.

Lázár János az államigazgatás átszervezését javasolja

A miniszter kifejtette: azt kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén harminc százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig öt-öt százalékkal, egészen az ötven százalékos béremelés eléréséig. 2017. január 1-jén ezt kiterjesztenék a teljes kormányhivatali struktúrára, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselőre – közölte.

Az új illetménytábla mellett új minőségi követelményeket és új képzési rendszert vezetnek be, továbbá megújulnak a munkavállalói feltételek is – mondta.

Lázár János javaslatának része a járási hivatalok megerősítése is: több kormányhivatali munkát átirányítanának a járási hivatalokhoz, amelyeknek megerősítik az első fokon eljáró hatósági szerepét például a nyugellátások, az egészségbiztosítási pénztári feladatok, a családtámogatási döntések és az agrárhatósági eljárások esetén. Így elhárul az akadálya annak – folytatta -, hogy a másodfokon eljáró hatóság a kormányhivatal legyen. Ennek keretében a miniszter javaslatot tesz a járási és a kormányhivatalok létszámátalakítására.

A tárcavezető emellett kilencvenegy központi államigazgatási szerv – benne az összes országos főhatóság, minisztériumi háttérintézmény és hatóság, továbbá önálló intézmények, központi hivatalok és költségvetési szervezetek – átszervezését is kezdeményezi.

Ennek lényege, hogy ezek hatáskörei 2016. július 1-jén átkerülhetnek a kormányhivatalokhoz. Utóbbiak fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. „Ami pedig az országos hatóságokból és hivatalokból marad” – „létszám-racionalizálás” után -, az betagozódik a minisztériumokba – ismertette.

„Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok” – Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új „egyszerű, világos és átlátható” államigazgatási struktúra.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 101 megnézve, 1 alkalommal mai nap |