< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: „Fájdalom, de el kell ismerni, hogy Orbánnak igaza volt”

| Mobile | RSS

„Fájdalom, de el kell ismerni, hogy Orbánnak igaza volt”

2015. december 22. | hozzászólás | Fecsegő hírek

„Fájdalom, de el kell ismerni, hogy Orbánnak igaza volt”

A New York Times szerint a miniszterelnök migrációs álláspontja egyre elfogadottabb +VIDEÓ

A The New York Times című amerikai napilap terjedelmes cikkben igyekszik felvázolni, milyen okok vezettek oda, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az európai migrációs válsággal kapcsolatos álláspontja növekvő elfogadottságra tesz szert Magyarországon és Európában. Tüntettek a szlovén kerítés ellen a hétvégén.

A lapban hétfőn megjelent, de internetes oldalára már vasárnap felkerült írás szerzője, Andrew Higgins bevezetőjében Konrád György írót idézi, aki megállapítása szerint a magyar liberális értelmiségi elit többségéhez hasonlóan ki nem állhatja az ország harsányan illiberális miniszterelnökét, mindazonáltal úgy gondolja, Orbánnak volt igaza, és Angela Merkel német kancellár tévedett abban, hogyan kell kezelni a háború és a szegénység elől menedéket kereső migránsok kaotikus áradatát, amely vélhetően a második világháború óta legsúlyosabb válságot okozta Európában.

“Fájdalom, de el kell ismerni, hogy ebben a kérdésben Orbánnak igaza volt” – idézi az amerikai lap Konrádot, aki szerint az áradat megfékezését szolgáló közös európai fellépés hiányában Magyarország bölcsen járt el, amikor lezárta határait és riadót fújt a többségében muszlim migránsok több százezres tömegének kénytelen-kelletlen Európába engedése miatt.

Csendben és gyakran hasonló kételyekkel, de egyre többen tűnődnek el azon Magyarországon és másutt is, miért van az, hogy harsány és gyakran bigott üzenetei ellenére Orbánnak világosabb képe volt a migrációs válság léptékéről és potenciális veszélyeiről, mint a brüsszeli technokratáknak, valamint a berlini és más európai vezetőknek.

A cikkíró rámutat, hogy Orbán receptjét – mely szerint biztosítani kell Görögország tagolt partvonalát és le kell zárni Európa külső határait – lassanként elfogadta a többi európai uniós vezető is, akik csütörtökön, az idei év utolsó csúcstalálkozóján a kontinens határai feletti “ellenőrzés visszaszerzése” mellett foglaltak állást. Higgins megjegyzi, Orbán a csúcs befejeztével széles mosollyal az arcán jegyezte meg, hogy teljes egyetértés alakult ki arról, amit Magyarország a kezdetektől képviselt.

Bár az Orbán álláspontjához társuló gyűlöletkeltés nagyrészt taszítja őket, az európai vezetők mégis visszhangozni kezdték őt több kérdésben. Ez az elmozdulás jól mutatja – írja a szerző – milyen messzire vezetett a migránsokról folytatott vita, különösen azóta, hogy kiderült, hogy a november 13-i párizsi vérengzés elkövetői közül néhányan a menekültek hullámával jutottak be Európába.

Felidézi, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy nemrég adott interjúban veszélyesnek minősítette Merkel kancellárnak a migránsokkal iránti befogadó álláspontját, és Orbánnak azt a régóta hangoztatott nézetét támogatta, amely szerint a menedékkérők többsége valójában munkát kereső gazdasági migráns.

Krekó Péter, a Political Capital intézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy az európai fősodor most már ahhoz közelít, amit Orbán képvisel. Ennek illusztrálására a lengyelországi parlamenti és a franciaországi regionális választások kimenetelére utalt, valamint arra, hogy Skandinávia-szerte is töredezőben van a migránsbarát konszenzus.

orbán_nyt576

A szerző Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is idézi, aki szerint az európai kollégáival folytatott találkozóin drasztikusan megváltozott a hangvétel nyár óta, amikor még Magyarországot sorra elítélték, amiért kerítéssel zárta le déli határát a Németországba igyekvő migránsok előtt. “Egyre nyilvánvalóbb, hogy helyesnek bizonyult az, amit az elmúlt hat hónapban folyamatosan mondtunk (…) ezt egyre inkább elismerik: egyesen nyíltan kimondják, mások zárt ajtók mögött mondják ezt, és megint mások nem mondják, de aszerint cselednek” – hozza fel a miniszter egyik interjúját.

Brüsszeli tisztségviselők, az EU főhadiszállásán négyszemközt elismerik, hogy Orbánnak sok tekintetben igaza volt, ugyanakkor azt mondják, hogy ő és hívei aláásták a saját ügyüket azokkal a harcias szónoklatokkal, amelyek a menedékkérők áradatát hol muszlim hódításként, hol az európai szocialisták szavazóimportjaként, hol pedig Soros György magyar származású zsidó pénzembernek az európai államok aláásását célzó összeesküvéseként tüntetik fel.

Néhány más politikai elemző mellett a szerző megszólaltatja “az ország Orbán féle illiberális kormányzását nem kedvelő Gyarmati István egykori magyar nagykövetet”, aki szerint a hangulat megváltozása nagyrészt onnan ered, hogy az Európai Unió nyilvánvaló kudarcot vallott a migránsválság kezelésében, és hajlamos arra, hogy a vágyálmait a reálpolitika elébe helyezze.

Európában “a szélsőjobb felé való elmozdulás zajlik, mivel a baloldal – vagy ami a baloldalból megmaradt -, és a mérsékelt közép rossz válaszokat kínált” – idézi a Demokratikus Átalakulásért Intézet vezetőjét, aki szerint “most abban a helyzetben vagyunk, hogy a (megfogalmazott) válaszok enyhén szólva is kellemetlenek”.

Lengyel külügyér: Varsó nem engedheti meg magának, hogy jelentős számú bevándolrót fogadjon be

Lengyelország jelenleg nem engedheti meg magának jelentős számú bevándorló befogadását – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A tárcavezető fontosnak tartotta leszögezni, hogy országa különbséget tesz a menekültek és bevándorlók között. Ami a háborús övezetekből érkező menekülteket illeti, Lengyelország betartja a nemzetközi jogot, azzal a feltétellel, hogy ellenőrizhesse a menedékkérőket és azok is akarjanak Lengyelországba jönni. A menekülteket azonban nem kell összetéveszteni azokkal a bevándorlókkal, akik jobb életkörülményeket és szociális ellátást keresnek Európában – mutatott rá a lengyel diplomácia vezetője. Megjegyezte: Lengyelország már befogadott csaknem egymillió embert Ukrajnából.

Tüntettek a szlovén kerítés ellen

A horvát-szlovén zöldhatáron felállított pengés drótkerítés ellen tüntettek civilek, közéleti személyiségek és sportolók a hétvégén – közölte a horvát közszolgálati televízió. A határ több szakaszán demonstráltak a pengés drótkerítés ellen mindkét ország állampolgárai. Horvát és szlovén olimpikonok és más sportolók egy barátságos röplabda mérkőzést is játszottak a drótkerítés felett, tiltakozásuk jeleként.

Németországból több mint 18 ezer elutasított menedékkérőt toloncoltak ki november végéig
Németországból az idén november végéig több mint 18 ezer elutasított menedékkérőt toloncoltak ki, míg tavaly egész évben nagyjából 10 ezret – áll a szövetségi belügyminisztérium kimutatásában. A legnagyobb arányú növekedést Bajorországban regisztrálták, ahol a tavalyi 1007-nek több mint a háromszorosára, 3643-ra emelkedett a kitoloncolások száma. A második helyen Hessen áll, ahol a 2014-ben feljegyezett 829-ről 2306-ra emelkedett az elutasítás után kitoloncolt menedékkérők száma, a harmadik helyen pedig Baden-Württemberg, ott majdnem megduplázódott, 1080-ról 2140-re emelkedett a kitoloncolások száma. A kitoloncolások száma a szövetségi szinten tapasztalható nagymértékű emelkedés ellenére továbbra sem jelentős a Németországba érkező menedékkérők, illetve a menekült státus megszerzésével nagy valószínűséggel sikertelenül próbálkozó menedékkérők számához képest.

Újabb menekültincidensek Németországban

Németországban a hét végén is több incidens történt a menekültválsággal kapcsolatban. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban két település menedékkérő-szállásán is tűz ütött ki vasárnapra virradó éjjel. A Tutow nevű faluban a szállás pincéjében keletkezett tűz, az Altenkirchen nevű kisvárosban pedig a befogadóállomás hulladéktárolójában csaptak fel lángok, és a tűz átterjedt az épület homlokzatára. Sérülés nem történt, a rendőrség mindkét esetben szándékos gyújtogatás gyanújával nyomoz.

Az Alsó-Szászország tartományi Lingenben kartondobozokat gyújtottak fel ismeretlenek a helyi menekültszállás – egy gimnázium tornacsarnoka – mellett, a tüzet hamar eloltották, sérülés nem történt.

A szászországi Freitalban – ahol nyáron zavargásba torkolltak a menedékkérők elszállásolása ellen szervezett tüntetések – szombaton ismeretlenek egyebek között a polgármester meggyilkolására szólító feliratokat mázoltak házak oldalára, a Szász-Anhalt tartományi Gräfenhainichenben pedig rendkívül kellemetlen szagú vajsavat locsoltak szét egy téren, ahol “A világra nyitott Gräfenhainichenért” címmel terveztek demonstrációt. A folyadékot még időben feltakarították, a rendezvényt megtartották, nagyjából 200-an vettek részt rajta. Mások ellentüntetést szerveztek, azon 150 ember jelent meg.

Prága 25 rendőrt és pénzügyi támogatást küld Macedóniának
A cseh kormány hétfői döntése értelmében 25 rendőrt és 20 millió cseh korona (230 millió forint) összegű pénzügyi támogatást küld Macedóniába a migránsválság terheinek enyhítésére – közölte Martin Ayrer kormányszóvivő a CTK cseh hírügynökséggel. A kormány egyúttal meghosszabbította a Szlovéniában szolgáló cseh rendőri alakulat mandátumát a jövő év végéig. A kontingens eredetileg csak január közepéig maradt volna. “A Cseh Köztársaság továbbra is segítséget nyújt az országoknak megbirkózni a menekültáradat kihívásaival. Magyarországot és Szlovéniát követően Macedóniába is küldünk rendőröket, ahol a rendfenntartásban kell közreműködniük” – közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni Ausztria az osztrák alkancellár szerint

Évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni Ausztria, többet nem lehet ésszerűen elhelyezni – jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az Ö1 rádió reggeli műsorában hétfőn.

Ha már sátrakat kell felállítani, az azt jelenti, hogy már a befogadási kapacitásának határaihoz jutott az ország – vélekedett az alkancellár, aki egyúttal az uniós határok mielőbbi védelmét is szorgalmazta. Mitterlehner leszögezte: a megoldással nem lehet várni februárig, hiszen márciusban érkezhet a menekültek következő nagy csoportja. A néppárti politikus úgy vélte, hogy amely országok nem akarnak menekülteket befogadni, azokkal szemben növelni kell az uniós nyomást.

Az osztrák közszolgálati ORF politikai vitaműsorában vasárnap Werner Faymann hangsúlyozta, hogy határozott és egységes uniós intézkedések kellenek a menekültek számának csökkentésére. A kancellár szerint nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy egyedül Németország, Svédország és Ausztria fogadja be a menekültek nagy részét.

Faymann úgy vélte, a jövőben minden érkezőt a külső fogadó központokban kell regisztrálni, majd a menedékre jogosultakat az EU-tagállamok között elosztani. Ez azonban akkor működik, ha Európa-szerte egységesek a menekültügyi eljárások és az ellátások. A kancellár korábban még arról is beszélt, hogy meg kell vonni azon országoktól az uniós támogatást, amelyek nem együttműködőek a menekültkérdésben.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hétfői közlése szerint Ausztriának már mielőbb le kellett volna zárni határait a menekültek előtt. A frakcióvezető szerint mivel Ausztria elérte a befogadóképességének határát, a migránsokat mielőbb ki kellene toloncolni az országból.

A Zöldek pártja bírálta az alkancellár hétfői kijelentését, egyúttal szorgalmazta a törökországi, a jordániai és a libanoni menekülttáboroknál való segítségnyújtást, a menekültkérdésben nem együttműködő uniós országokkal szembeni intézkedéseket és az Ausztriába érkezők ellátásáról szóló átfogó terv elkészítését.

Az év végéig Ausztriának 15 ezer helyet kell teremtenie a menekültek fogadására, jelenleg 73 ezer kérelmezőt helyeztek el, vagyis több mint kétszer annyit, mint tavaly. Csaknem hétezren vannak olyanok, akik arra várnak, hogy átmeneti szálláshelyről befogadóközpontokba kerüljenek. A kormány az állami tulajdonban lévő ingatlanokban, az osztrák vasúttársaság (ÖBB), az autópálya-felügyelet vagy az erdőgazdaság telepein helyezné el a menedékkérőket.

Lengyelország Varsóban akarja tartani a Frontexet
A lengyel kormány ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is Varsó legyen az Európai Unió határőrizeti szervének, a Frontexnek a székhelye, miközben az intézmény költözést fontolgat az előző lengyel kormányok hanyagsága miatt – írta a Rzeczpospolita című lengyel lap hétfőn. A Frontex székhelyét 2005-ben nyitották meg Varsóban. A jeleleg hatalmon lévő Polgári Platform azonban nyolcévi kormányzása alatt elmulasztott újabb szerződést kötni a Frontexxel, nem rendezték az intézmény székházának használati feltételeit. A Frontex a migrációs válság miatt jelentős bővítés vár és több dél-európai ország szíves fogadná be. Konrad Szymanski, a kormány európai ügyekért felelős minisztere elmondta a Rzeczpospolitának, mindenképpen szeretnék elérni, hogy az uniós határőrizeti szerv székhelye továbbra is Varsóban maradjon. “Nem látok semmilyen okot arra, hogy a Frontexet más országba költöztessék” – jelentette ki Szymanski.

Kanada a jövő év végéig akár 50 ezer szíriai menekültet is befogadhat

Kanada a jövő év végéig akár 50 ezer szíriai menekültet is befogadhat letelepítési programja keretében – mondta vasárnap a jordániai fővárosban John McCallum kanadai migráció- és menekültügyi miniszter.

A tárcavezető Ammánban a Kanadába repülni készülő szíriai családokkal találkozott, hangoztatva, hogy országában mindenki szívesen várja őket.

A tárcavezető néhány héttel ezelőtt még azt jelentette be, hogy Kanada 2016 márciusáig legalább 35 ezer szíriai menekültet fogad be. A letelepítési program keretében a jelenleg Libanonban, Jordániában és Törökországban élő szíriai menekültnek ajánl új otthont. Az idén összesen tízezer szíriai érkezik, majd a rákövetkező három hónapban további 25 ezer – mondta akkor McCallum. A menekültek zöme jelenleg jordániai és libanoni menekülttáborokban él.

A miniszter ugyanakkor most jelezte, hogy kormánya akár 50 ezer főre is emelheti a befogadandók számát, együttműködve a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és más partnerekkel, így a jordániai kormánnyal.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 298 megnézve, 1 alkalommal mai nap |