< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Megszólalt Bajnai: katasztrófa lenne

| Mobile | RSS

Megszólalt Bajnai: katasztrófa lenne

2016. február 26. | hozzászólás | Fecsegő hírek
www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó, nagyon jó
Megszólalt Bajnai: katasztrófa lenne

Mely országok követhetik Nagy-Britanniát, ha lakói úgy döntenek, hogy kiléptetik országukat az EU-ból? Ezt találgatja a Financial Times elsősorban Dániában látva esélyes jelöltet. Felmerülhet a keleti blokk leválása is, amivel kapcsolatban Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnököt is megszólaltatták.

A populista EU-ellenes Dán Néppárt, amely második lett a tavalyi parlamenti választásokon, folyamatosan finomítja politikai stratégiáját. Az ezzel kapcsolatos – heti rendszerességgel tartott – párttanácskozásokon az elmúlt hónapokban arról beszélgettek a résztvevők, hogyan használhatnák ki a június 23-ai brit függetlenségi népszavazást – kezdi cikkét a Financial Times (FT).

Az egyeztetések eredményeképpen a párt vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan Dániának is különmegállapodást kellene kötnie az EU-val.

A felvetés jó fogadtatásra találhat a dán társadalomban, ugyanis sok szempontból – például a szabadpiac támogatásában – Dánia hasonlít legjobban a szigetországra az EU-n belül és valószínűleg ez az ország szenvedné meg leginkább a brit kilépést.

Régi barátság

Hasonlóan más észak-európai országokhoz Dánia történelmi dilemmája is az, hogy “kösse ki a hajóját Angliához vagy építsen hidat Németország felé?” – idézi az FT Nicolai Wammen korábbi védelmi miniszter hasonlatát. A második világháború után egyértelmű volt a válasz a győztes és a vesztes között, később fokozatosan változott a helyzet.

A dánok már 1963-ban beléphettek volna az EU elődjébe, de akkor úgy döntöttek, hogy megvárják Nagy-Britannia csatlakozását. Később, ahogy London távolodni kezdett Európától és a német gazdaság- és külpolitika domináns lett az unióban, Koppenhága közelebb húzódott Berlinhez.

Az elmúlt időszakban azonban – hasonlóan sok európaihoz – a dánok is sokallni kezdték a német befolyás erősödését. Ez jól megmutatkozik abban, ahogy szembe fordulnak Angela Merkel német kancellár befogadó menekültpolitikájával. Egy korábbi miniszter szerint rosszabb Merkelt követni a mai helyzetben, mint brit kollégáját, Dávid Cameront.

Mit mond a nép?

Sok szakértő arra számít, hogy a brexit esetén a dán kormány igyekezne szorosabb fűzni viszonyát az EU-centrumával. Csatlakoznak azokhoz a törekvésekhez, amelyek erre válaszul megerősítenék az eurózónát, hogy bizonyítsák a világnak: azért is elkötelezettek az európai integráció mellett.

Más kérdés, hogy a szavazók velük együtt mozdulnának-e. Végül népszavazás dönthetne arról, hogy Dánia az erősebb összefonódás vagy az euroszkeptikusok ajánlotta különalku irányba induljon-e.

Északiak és keletiek

A dánok mellett várhatóan Észak-, illetve Kelet-Közép-Európára lenne a legnagyobb hatása az esetleges brit távozásnak. Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök úgy látja, hogy az elhúzódó válási tárgyalások során egymás után jönnének elő azok a kezdeményezések, amely helyreállítanák az EU létrejötte előtti brit-skandináv kereskedelmi rendszert.

Elvileg Európa szétszakadhat az ötvenes évek végén fennálló gazdasági határok mentén – véli Bildt. Nem tartja valószínűnek e forgatókönyv megvalósulását, de arra számít, hogy lesznek olyan törekvések, amelyek ebbe az irányba próbálják tolni az európai országokat.

Ami az ellentétes tendenciát, az eurózóna szorosabbra fonását illeti, a svéd politikus szerint a Hollandiában, Franciaországban és Németországban erősödő bevándorlóellenes hangulat miatt az erre irányuló szándék most nem olyan erős, mint korábban.

Bajkeverők

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ugyan több kérdésben is bajkeverőként lépett fel az EU-ban az elmúlt években, ám az unió vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a brit példa követése valós lehetőség lenne a számukra.

Az ok köztudott: még mindig eurómilliárdokat kapnak a brüsszeli közös kasszából. Emellett társadalmaik számára még mindig van vonzereje annak, hogy államaik az európai klub tagjai azt követően, hogy előtte a négy évtizeden át a szovjet birodalom regnált felettük.

Katasztrófa lenne

Az uniós támogatásokat a helyi politikai hatalmi berendezkedés stabilizálására használják – fejtegette az FT-nek nyilatkozva Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök, aki 2014 júniusa óta alig jelent meg a nyilvánosság előtt. (Ezt követően szeptemberben bejelentették, hogy ügyvezető igazgató lett a francia hátterű, infrastrukturális befektetésekre szakosodott Meridiam-csoportnál.)

Az EU-források elvesztése katasztrófa lenne minden olyan rezsim számára, amely fenn akarja tartani magát, ahogy az Magyarországon és néhány más kelet-európai országban történik – tette hozzá.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 142 megnézve, 1 alkalommal mai nap |