< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Visszavágunk a Birodalomnak? Zavaros kémsztori nyílt titkokkal

| Mobile | RSS

Visszavágunk a Birodalomnak? Zavaros kémsztori nyílt titkokkal

2016. március 20. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Visszavágunk a Birodalomnak? Zavaros kémsztori nyílt titkokkal

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó, nagyon jó

Szerző: Riba István

Rendkívül szokatlan módon a nyilvánosság előtt nyomoz a rendőrség egy kémkedési ügyben. De nem ez az egyetlen furcsaság a történetben. Szó van egy az IMF-hez eljuttatott tanulmányról és talán az ország öt példányban létező védelmi tervéről is. Meg egy Birodalom nevű társaság. A gyanúsítottak a hazai gazdasági élet ismert szereplői, és a politikához is közel kerültek.

Amerikai kémet fogtak-e a magyar hatóságok? Egyelőre még sok minden bizonytalan abban az ügyben, amelyet a magyar rendőrség kezdeményezett két üzletember ellen. Már az is furcsa, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vagyonvédelmi csapata folytatja a nyomozást, bár a hírek szerint mostanra a titkosszolgálatok is vizsgálódni kezdtek.

Az egyik gyanúsított Maxin (korábbi nevén Makszin) Norbert, az egyesült államokbeli Albany városában bejegyzett vállalkozás, az Arcade Holdings LLC és ennek révén a Magyarországon bejegyzett Arcade Kft. tulajdonosa. A gyanú szerint Maxin a magyar cégének ügyvezetője, Bukta Béla Szabolcs közreműködésével titkos dokumentumot adott át az amerikai nagykövetség egyik emberének, illetve az IMF magyarországi képviselője, Irina Ivascsenko is kapott tőlük érzékeny gazdasági adatokat. (Kertész Gusztáv, Maxin ügyvédje kérdésünkre elmondta, hogy a szakértők még nem végeztek több adathordozó kiértékelésével.)

Az egyik nyomozói jelentés szerint a „bűnjel” olyan, a Valutaalap képviselőjéhez eljuttatott tanulmány, amely azt veti fel, hogy egyes vállalatok, bankok (például a MÁV, a Malév, a Magyar Fejlesztési Bank) adósságállománya nem a valós állapotot mutatja: az államadósság bújtatása céljából könyveltek hozzájuk pénzeket. Bukta feljegyzése szerint Irina Ivascsenko és közötte 2010. június 25-én létrejött egy találkozó. Ha így történt, a magyar tárgyalási pozíciókat kétségtelenül ronthatta, ha olyan adatokkal ismertették meg az IMF képviselőjét, amelyeket a magyar kormány rejtegetni akart. Kérdéseket vethet fel azonban már az is, hogy mivel az adatok még az előző kormány időszakára vonatkoztak (Orbánék nem sokkal korábban léptek újra hatalomba), a két gyanúsítottnak milyen célja lehetett a kiszivárogtatással.

NATO hadgyakorlat magyar légtérben. Mit mondhattak, amit már ne tudtak volna?

Fotó: Túry Gergely

A körülmények arra utalnak, hogy az előzetesben lévő gyanúsítottak egyike sem állt távol a Fidesztől, sőt Bukta minisztériumi pozíciókat is betöltött: az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnökségen dolgozott, majd egyesült államokbeli kitérő után az Országgyűlés gazdasági bizottságának lett a tanácsadója. 2007-ben elszegődött Maxin cégéhez, 2010-ben pedig visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, 2014 után pedig a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál vállalt tanácsadói munkát.

A „lebukás” is zavaros történet: a nyomozás kezdetben rágalmazás miatt indult. A rendőrség annak eredt nyomába, ki „szórja tele” az internetet Vályi-Nagy Szabolcs 2014 előtti államtitkárral kapcsolatos rágalmazásgyanús információkkal. Meg is találták az elkövetőt, aki Buktát nevezte meg felbujtóként. A rendőrök ezt követően házkutatást tartottak Buktánál, s ennek során találtak olyan dokumentumokat és feljegyzéseket, amelyekre a kémkedés gyanúját alapozták.

Az egyik megtalált dokumentum a Ten year long strategic plan of the Hungarian Defense Forces between 2009–2018 címet viselte. Bukta feljegyzései szerint ezt Maxin megbízásából adta át Jeff Schavlandnak, az amerikai nagykövetségen dolgozó ODC-tisztnek (Office of Defense Cooperation). A mintegy 80 oldalas, bizalmas jelzésű dokumentum tartalmáról közelebbit nem tudni. Elvileg lehet, hogy az ország „fegyveres védelmi tervéről” van szó – ez olyan irat, amelyet a köztársasági elnök szignál, és a Magyarországot érő váratlan támadás esetén történő intézkedéseket tartalmazza. Mint katonai forrásaink elmondták, ezt a dokumentumot (amelyből ma a 2012-ben készült van hatályban) legfeljebb öt példányban készítik, és természetesen zárt, a külső internetes hálózatra nem kapcsolódó számítógépen is megvan. Még a köztársasági elnök sem a saját hivatalában, hanem a Honvédelmi Minisztérium épületében írja alá. A dokumentum valóban kényes, hiszen tartalmazza a katonai erők elhelyezését és mozgását támadás esetén, a hadieszközök helyzetét, a mozgósítás menetét, és természetesen azt is, hogy adott esetben milyen NATO-segítségre számíthat az ország. Kiderülnek belőle a hadsereg fejlesztési igényei is.

Gyengíti a rendőrségi gyanút, hogy a fegyveres védelmi terv mindig szigorúan titkos – vagyis nem viselhetné az ennél enyhébb titkosítási fokozatra utaló „bizalmas” feliratot. Ráadásul angol nyelvű változatáról sem tudtak forrásaink, akik ismerik a készítés folyamatát. Az viszont igaz, hogy NATO-tagság ide vagy oda, ezt a dokumentumot Washington nem kapja meg, tehát aki kiszivárogtatja, kémkedést követ el. Viszont az is tény, hogy a védelmi tervezés folyamatába nemcsak amerikai, de német, brit és francia tisztek is betekinthetnek, és a fontos tényekről (létszám, hadieszköz, elhelyezkedés) a NATO-nak tudomása van.

A lefoglalt feljegyzések, úgy tudni, arról tanúskodnak, hogy a dokumentumot Bukta 2008-ban adta át az amerikai nagykövetség tisztjének. E feljegyzések alapján indult nyomozás Maxin ellen is. Az üzletembert kétéves „illegalitás” után, tavaly tél elején fogták el a rendőrök, miután váratlanul eltűnt a nyilvánosság, de még az üzlettársai elől is. Előtte komoly céghálót épített ki az Arcade Kft.-n kívül is. 2009-től az egyik cégén keresztül tulajdonos lett a Polygon Kft.-ben, amely az IBM egyik disztribútoraként többmilliárdos forgalmat ért el évente. E cég révén vezérigazgatója volt a DAIS Zrt.-nek is, amely a Polygon és egy Demján Sándorhoz köthető cég közös vállalkozása, s jelenleg felszámolás alatt áll. (A Demján-csoport már két éve büntetőfeljelentést tett Maxin ellen.)

A Debrecenbe tervezett Európai Neutronkutató Központ (ESS) – még Kóka János által kinevezett – miniszteri biztosával, Köntös Zoltánnal is volt közös cége Maxinnak. A Tzar Kft.-ben rajtuk kívül tag volt Alekszej Lugovcov is, aki az ESS-programra létrehozott ESS Magyarország Európai Anyagtudományi, Nanotechnológiai és Molekuláris Biológiai Kutatóközpont Nonprofit Kft. tulajdonosai között is feltűnt. Utóbbit egy 1996-os FBI-irat Szemjon Mogiljevics („Szeva bácsi”) egyik embereként emlegeti, aki e szerint az irat szerint korábban katonaként szolgált az egykori NDK-ban, majd egy ukrán városban lett nyomozó.

Rejtély, hogy a rendőrség miért nyilvánosan nyomoz az ügyben. Kémkedés esetén ez szinte kizárt. Így csak valamilyen nyomozástechnikai ok feltételezhető a háttérben. Például az, hogy a nyilvánosságtól olyan adatok felbukkanását várják, amely bizonyítékként használható fel. De a politikai okok sem kizártak: Maxin például részt vett az 50-60 tagú, magát Birodalomnak nevező társaságban, amelyben politikusok – köztük állítólag egy fideszes képviselő – is részt vettek, hogy közéleti, történelmi kérdéseket vitassanak meg.

szerző:RIBA ISTVÁN

forrás:hvg.hu

Leave a Reply 247 megnézve, 1 alkalommal mai nap |