< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Előrehozott választásokra készül a kormány? – Ezt mutatják a számok

| Mobile | RSS

Előrehozott választásokra készül a kormány? – Ezt mutatják a számok

2016. április 15. | hozzászólás | Közélet

Előrehozott választásokra készül a kormány? – Ezt mutatják a számok

fecsego_avatar1
Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

Egy hónapja még a nullás költségvetéssel kampányolt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ehhez képest a 2017-es költségvetés valóságos választási költségvetés lehet. A sokat beharangozott nullás „működési-költségvetés” is valójában több száz milliárd forintos visszalépés idénhez képest.

szerző:Papp Zsolt

Első látásra úgy tűnik elnézte a naptárt a kormány, vagy előrehozott választásokra készülnek – akár ezt a következtetést is levonhatnák a 2017-es büdzséről eddig nyilvánosságra hozott számok kapcsán. A tavaly benyújtott konvergenciaprogramban 2017-re még 1,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, ezzel szemben a készülő büdzsé már 2,4 százalékos deficittel készül – ami jelentős visszalépés a költségvetési fegyelemben még a tavalyi 1,9 százalékhoz képest is.

Mindez történik azt követőn, hogy előbb Orbán Viktor miniszterelnök, majd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – bejelentette, hogy 2017-ben nullás költségvetés készül. Igaz, az elmúlt hetekben puhult az álláspont a kiegyensúlyozott, nulla hiányú költségvetéssel kapcsolatban, az elérésére három évet adtak maguknak.

Valójában persze nem előrehozott választásokra, hanem a 2018-as voksolásra készül föllazuló 2017-es büdzsével a kormány: a politikai logika szerint a sikeres 2018 áprilisi voksolást megolajozandó már 2017 második felében meg kell kezdeni a költekezést.

Nullás büdzsé helyett működési egyenleg

Az NGM-es propaganda időközben bedobta, hogy a 2017-es költségvetésben a működési egyenleg már nulla lesz, vagyis a hiányt elvileg csak a beruházások növelhetik. Bár az NGM sem működési, sem beruházási egyenleget nem számított eddig – vagy legalábbis nem hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat -, a Napi.hu a KSH nemzeti számlák alapján elvégezte az elmúlt évekre a működési-egyenleg meghatározását. E számokból kiderült, hogy az elmúlt években a működési egyenleg több száz milliárd forintos pluszban volt, amihez képest a nullás működési egyenleg hatalmas költségvetési lazítást jelent.
A számításokhoz a KSH nemzeti számláit használtuk fel: a költségvetési beruházási kiadások kiszámításhoz a bruttó felhalmozásból kivontuk a tőkeműveletek egyenlegét. A tőkeműveletek egyenlege mutatja meg, hogy az uniós támogatásból mekkora költségvetési beruházás valósult meg. Ezeket az uniós kiadásokat nem tekinthetjük magyar adófizetői kiadásnak, ezért csökkentettük a bruttó felhalmozási sort. Így megkapjuk költségvetési beruházások nettó összegét. Amennyiben ez az összeg magasabb, mint az államháztartási hiány abszolút értéke, pozitív működési egyenlegről beszélhetünk. Azokban az években, amikor az államháztartás hiánya meghaladja a beruházási értéket, működési hiányról beszélhetünk.

Erősen hullámzott a működési egyenleg

Mint az adatokból látható látható, az elmúlt három évben masszív működési többlettel gazdálkodott az állam. 2015-ös adatok még nem állnak rendelkezésre, 2014-ben 595,8 milliárd volt a működési többlet, 2012-2013-ban pedig megközelítette a 300 milliárd forintot. Varga Mihály 2017-ben ezt az egyenleget szeretné nullába vinni – ez 2014-hez képest 595,8 milliárd forintos lazítást jelentene.

Napi.hu

Az adatok 1995 óta állnak rendelkezésre – az ESA 2010 elszámolási rendszer bevezetésekor 1995-ig számolták vissza az adatokat. 1995 a Bokros-csomag éve volt, a csőd szélére került magyar államháztartást ekkor rángatták vissza a szakadékból. Ez magyarázza az akkori magas működési hiányt, vagyis a durva túlköltekezést. A bokrosi költségvetési konszolidáció 1996-tól már egyértelműen éreztette hatását, ami egészen 2000-ig kitartott.

Az 1998-ban hatalomra kerülő első Orbán-kormány első két évében még folytatta a a Horn-kormány szigorú költségvetési politikáját, ám a gazdasági növekedés lanyhulásával kinyitotta a pénzcsapokat: jött a kétéves költségvetés, majd 2002-ben a kétszer száznapos kiadásnövelő csomag a Medgyessy-kormánytól, amely 2002-re lenullázta, majd később teljesen hazavágta a működési többletet. A Medgyessy, majd a Gyurcsány-kormány költekezése 2006-ra 732,6 milliárd forintos hiányba lökte a működési mérleget is, amit a választások után igyekezett kiigazítani a második Gyurcsány-kormány.

Előbb megszorítás, majd világválság

Az utóbbi évek gazdasági- és pénzügyi válsága 2008-ban ütött be, amely elsőként roppantotta meg a magyar államháztartást – ekkor kellett – 1995 után másodjára – az IMF-hez fordulnia Magyarországnak segítségért. A drasztikus kiigazítások 2007-2008-ban még megfordították a trendet, ám ezt követően újra deficites volt a magyar államháztartás működési mérlege.

A helyzeten még tovább rontott a 2010-től beindult “unortodoxia”: a működési hiány megközelítette a 400 milliárd forintot. A második Orbán-kormány 2012 után fordított a felfogásán: az unortodoxiából visszavéve kifejezetten ortodox, kiegyensúlyozott költségvetési politikát tette meg gazdaságpolitikai prioritásnak. (A felfogás mögött az uniós pénzek maximálása húzódott meg, amihez viszont ki kellet szabadulni az EU túlzottdeficit-eljárása alól.)

Az ortodox fordulat meglátszik a számokban is: a szigorú gazdálkodás következtében a hiány is csökkent és a masszív (300-500 milliárdos) működési többlet újratermelődött. Most – legalábbis szavak szintjén – erről az útról kíván letérni a kormány. Ezt jelentené ugyanis a működési többlet nullába fordítása. Bár jelenleg még a költségvetés politikusi tálalása folyik, két hét múlva a puszta számokból is kiderül, hogy valójában mit is szeretne kezdeni a kormány az országgal a 2018-as választásokig.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 150 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: