< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Orbán esélyt sem adott arra, hogy Gyurcsány sorsára jusson

| Mobile | RSS

Orbán esélyt sem adott arra, hogy Gyurcsány sorsára jusson

2016. április 16. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Orbán esélyt sem adott arra, hogy Gyurcsány sorsára jusson

Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre. Ráadásul a boltzáras népszavazás elterelte volna a figyelmet a Fidesz jelenleg legfontosabb politikai termékéről, a betelepítési kvóta elleni harcról, amelynek ugyancsak egy népszavazás lesz a csúcspontja. A Hetek cikke.

Orbán esélyt sem adott arra, hogy Gyurcsány sorsára jusson

A kereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása a KDNP évtizedes politikai programpontjai közé tartozik, ami mögött leginkább az az ideológia húzódott meg, hogy a magyar embereket vasárnaponként leginkább a templomban látták volna szívesen. A KDNP politikusai nem zárva tartásról, hanem úgynevezett „szabad vasárnapról” beszéltek, amely melletti érvanyag egyik eleme volt az a keresztény-szociális követelmény, miszerint a munkásosztálynak legyen kötelező szabadnapja is, amelyen pihenni tud.

Már a 2010–2014-es kormányzási ciklusban is felvetődött a „szabad vasárnap” bevezetése, de egy, az akkor még Matolcsy György által vezetett nemzetgazdasági tárca által készített tanulmány miatt ezt elvetették. A fő indok az volt, hogy egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak, elbocsátásokhoz vezetne, illetve csökkentené az állam adóbevételeit. A fordulatot a Hetek kormánypárti forrásai szerint az hozta, hogy

Orbán Viktor felkarolta ezt a kezdeményezést. A KDNP ugyanis önmagában nem lett volna képes ezt az ügyet „átverni” a politikai szempontból inkább pragmatikusnak, mintsem ideologikusnak nevezhető Fidesz-vezérkaron.

Orbán akkori fordulatát a lap fideszes forrásai úgy értékelik, hogy a miniszterelnök egyfajta „jó királyként” szeret aszerint dönteni, hogy ő „zsigerileg” mit tart jónak, az átlagember számára kedvezőnek. A pálinkafőzés (Brüsszelben elbukott) szabadsága vagy a stadionépítések mögött is ez a mentalitás áll. Állítólag szűk körben Orbán Viktor a vasárnapi munkavégzés kapcsán úgy fogalmazott, miszerint „nem engedem, hogy a magyarokat vasárnap dolgoztassák”. Sőt, a lap egy másik forrása ezt úgy hallotta, hogy „nem engedem, hogy a népemet vasárnap dolgoztassák”.

rogán antalRogán Antal

A döntés eredője tehát leginkább az volt, hogy a „népi miniszterelnök” kedvezni szeretett volna azoknak, akik vasárnap is munkára kényszerülnek, de szempont volt a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok piaci részesedésének csökkentése is.

A Fidesz és a szövetségesei számára régóta politikai célnak számított, hogy változtassanak a magyar kereskedelem szerkezetén, mivel úgy látják: a hazai tulajdonú kereskedelmi láncok térnyerése egyben a magyar áruk térnyerését és a hazai termelők helyzetbe kerülését is jelentené. Bár az az elképzelés, hogy a magyar áruházláncok nyitva maradhattak volna a nagy multikkal szemben, de a magyar tulajdonú kisboltok előnyhöz jutottak a boltzárral, mert számukra engedélyezték a vasárnapi nyitva tartást.

Feltámadhat-e az MSZP?

A Fideszben egyébként nem sok ellenzője akadt az intézkedésnek. Igaz, a döntés mögött Orbán Viktor megkérdőjelezhetetlen tekintélye állt, bár papíron a KDNP volt az intézkedés értelmi szerzője, de azért a javaslatot egy fideszes képviselő, Szathmáry Kristóf kereskedelmi ügyekért felelős miniszteri biztos nyújtotta be. A Fidesz zárt frakcióülésén mindössze hárman szavaztak az intézkedés ellen, tehát a kormánypárti képviselők nagy többsége támogatta a döntést. Az azonban tény, hogy az intézkedés bevezetését finoman szólva nem egyeztette túl a Fidesz, inkább ultimátumszerűen hajtották végre 2015 márciusában. Így történhetett meg, hogy nem számoltak azzal, hogy noha évtizedekig zárva voltak a boltok Magyarországon, de a rendszerváltás után a magyarok annyira megszerették a hétvégi shoppingolást, hogy meglepő ellenszenvet váltott ki ez az intézkedés.

A közvélemény-kutatások azt jelezték, hogy kiemelkedően népszerűtlen a boltzár. Íme pár kutatás:

Ipsos, 2015. március: 64 százalék támogatja a nyitva tartást, 32 százalék ellenzi; Medián, 2015. május: 72 százalék támogatja a nyitva tartást; Tárki, 2015. május: 59 százalék támogatja a nyitva tartást, mindössze 39,4 ellenzi, Ipsos, 2015. december: 68 százalék támogatja a nyitva tartást.

A Fidesz számára leginkább az volt az aggasztó, hogy a kutatások azt is jelezték, hogy a kormánypárti szavazók többsége is a vasárnapi vásárlás pártján áll.

A kormánypártok pedig valamiért folyamatosan abban bíztak, hogy ez idővel megváltozik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly arról beszélt egy interjújában, hogy „Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán.”

A fordulatot azonban nem ez hozta, hanem inkább az, hogy botrányos események és jelenetek – például a választási iroda előtti úgynevezett kopaszbotrány – után az MSZP számos jogi akadályon átküzdve magát a múlt héten eljutott odáig, hogy népszavazást kezdeményezhessen ebben az ügyben. Bár az elmúlt években számtalan ügyet próbáltak a szocialisták napirendre venni és ott tartani, de hosszú idő óta ez volt az első olyan „politikai termékük”, amely lehetőséget teremthetne arra, hogy ezen keresztül a megcsappant presztízsű és szervezetileg széthullásnak induló párt újjászervezze magát.

harrach péter és semjén zsolt (mti fotó)Harrach Péter és Semjén Zsolt (MTI fotó)

Az MSZP esetleges „feltámadása” azonban veszélyeztethetné az úgynevezett „centrális erőteret”. Nagyon leegyszerűsítve ez úgy néz ki, hogy a Fidesznek körülbelül kétmilliós a törzsbázisa, míg a jobbra és a balra eső riválisok tábora nagyjából egy-egy-milliós. A Fideszben mindent megtesznek azért, hogy a kétmilliós tábort egyben tartsák, az e csoportba tartozó társadalmi rétegek számára igyekeznek kárt nem okozni, az ő zsebükben nem „nyúlkálnak”, nem kapnak semmilyen olyan intézkedést, amely anyagi kárt okozna számukra.

A választási kampányban pedig az ilyenkor szokásos kormányzati osztogatással (béremelések, épületátadási cunami) és ígérgetéssel további pár százezer „csapódó” szavazót is maguk mellé állítanak, és így simán nyerik a választásokat. Amíg ez az erőtér fennáll, sem az MSZP, sem a Jobbik nem képes az egymilliós táborukhoz annyi szavazót még „megszerezni”, hogy veszélyeztesse a Fidesz dominanciáját. Egy vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással az MSZP fideszes félelmek szerint ezt az „egyensúlyt” változtathatta volna meg.

„Nem tudjuk, hogy milyen eredmény lett volna egy ilyen népszavazáson, de többen időzített bombának láttuk az ügyet, amit semlegesíteni kellett”

– magyarázta a Heteknek a Fidesz egyik vezetője, aki szerint ráadásul több legyet is ütöttek egy csapásra. Szerintük enyhült a Fideszt erőszakos, diktatórikus pártként láttató kép, amely nem hallgat senkire. Emellett – vélik – sikerült elvenni az MSZP egyetlen politikai termékét, a vasárnapi boltzáras népszavazást, mert a többi ellenzéki kezdeményezést (földprivatizáció leállítását és a bérplafon kérdését) nem érzik a Fideszben olyan jelentős politikai vonzerővel rendelkező történetnek, amely veszélyeztetné az úgynevezett centrális erőteret.

Amikor Gyurcsány „beleállt”

A Fidesz számára az is tanulsággal bírt, hogy az MSZP mekkorát bukott a 2008-as úgynevezett szociális népszavazáson. Igaz, azt elismerik, hogy nincs olyan helyzet, mint 2008-ban, mert akkor a kormányzó baloldal már jóval népszerűtlenebb volt az ellenzéki Fidesznél, míg jelenleg Orbán Viktor és pártja is népszerűbb, mint ellenfeleik. A mai kormánypárti politikusok azt tartják a Gyurcsány vezette egykori MSZP legnagyobb, 2006–2010-es baklövésének, hogy a saját táborát szalámizta le. Úgy tűnt, hogy a szocialista kormány elkezdte szégyellni a lakótelepek népét, és helyettük valamilyen progresszív polgári baloldali tábort kívánt összerakni.

A vizitdíj és a tandíj viszont éppen a kisembereket ijesztette meg, aminek az lett a következménye, hogy a baloldali tábor meghasadt. A progresszív polgári baloldali tömegekről pedig kiderült, hogy valójában nincsenek. 

Egy, a Gyurcsány-kormány időszakában az MSZP felsővezetésének dolgozó tanácsadó azt magyarázta a Heteknek, hogy 2008-ban a párt több vezetője kísérletet tett arra, hogy a Fidesz által kezdeményezett népszavazás előtt próbáljanak „kitolatni” a vizitdíjas és a tandíjas témákból.

gyurcsány ferencGyurcsány Ferenc

Az MSZP-nek készült felmérések ugyanis biztos vereséget prognosztizáltak (ahogy az be is következett), de két részre szakadt az MSZP: Gyurcsány pártelnök-miniszterelnök és környezete azt javasolta, hogy „álljanak bele” a népszavazásba, győzzék meg az embereket az igazukról. Az MSZP tradicionális politikusai viszont a felmérések fényében veszett ügynek látták a népszavazást, ezért azt javasolták, hogy e területen lépjenek vissza.

„Utólag lehet, hogy nekünk is azt a módszert kellett volna választani, mint most a Fidesz, akkor lehet, hogy nem hullik darabokra az 1994 és 2008 között kétmilliósra taksált MSZP-tábor”

– magyarázta az MSZP-ben és a kormányban egykor befolyásosnak tartott politikai tanácsadó.

Fideszen belüli kavarások

Hasonló megosztottság a Fidesz vezetőségében is kialakult. Úgy tudjuk, hogy leginkább Rogán Antal miniszter és a hozzá tartozó tanácsadók győzték meg Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnököt arról, hogy „jöjjenek le a vasárnapi boltzár” témájáról. Miközben Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke azért küzdött, hogy a Fidesz harcoljon meg az igazáért e kérdésben.

A Hetek értesülése szerint a Fidesz elnökségében – a vasárnapi rendkívüli elnökségi ülésen – többségben voltak azok, akik szerint inkább „forduljanak” le a témáról. Természetesen Orbán Viktor befolyása volt a döntő, aki láthatóan tanult elődje, Gyurcsány tévedéséből és – a Hetek egyik fideszes forrása szerint – „nem akart egy nagyon vesztésre álló ügybe beleállni”.

fecsego.eu/Hetek

Leave a Reply 130 megnézve, 1 alkalommal mai nap |