< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Totális oktatási államosítás jön – Kiakadtak a polgármesterek

| Mobile | RSS

Totális oktatási államosítás jön – Kiakadtak a polgármesterek

2016. május 1. | hozzászólás | Közélet

Totális oktatási államosítás jön – Kiakadtak a polgármesterek

fecsego_avatar1
Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot.hu

Ballagás a budapesti, I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Az önkormányzatokat megdöbbentette Lázár János kancelláriaminiszter bejelentése, hogy a fenntartói jogok után iskoláik működtetési feladatait is el akarja venni tőlük az állam. Szerintük vissza kellene kapniuk intézményeiket, mert az állam pénzügyi támogatásával jobb gazdák lennének, mint a kormány.

A kormány már megint alapvető változtatásokra készül az oktatásban, mert rádöbbent, hogy nem működik az iskolák vegyes fenntartása, vagyis az, hogy az ország több mint 500 közoktatási intézményének az állam a fenntartója, de az önkormányzat a működtetője. Ez a polgármesterek szerint is így van, de legnagyobb megdöbbenésükre a kabinet nem azt a számukra teljesen ésszerű megoldást választja, hogy visszaadja a településeknek az intézményeket, hanem épp ellenkezőleg: a működtetői jogosítványokat is el akarja venni az önkormányzatoktól. Ezt az eheti Kormányinfón minden korábbinál határozottabban jelentette ki Lázár János.

A kancelláriaminiszter érveitől, ahogyan egyikük a szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében fogalmazott: „teljesen kiakadtak”a polgármesterek, mert azok megint azt sugallták a közvéleménynek, hogy a települések nem jó gazdái iskoláiknak. Sződliget első embere úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a nagyobb önkormányzatok annak ellenére magukénak érezték az oktatási intézményeiket, hogy csak a működtetés maradt náluk. Nem is tudták megtenni, hogy ne fordítsanak plusz pénzeket az iskolára, hiszen a lakosság a helyi önkormányzaton kéri számon, ha baj van. Juhász Béla felsorolta, milyen plusz szolgáltatásokat nyújtott iskolásainak a helyi önkormányzat a saját költségvetéséből: fénymásolót bérelt és a bérleti díjat is fizette, mobiltelefont adott az igazgatónak, helyettesének és a titkárságnak, fizette az intézménynek az internetet, padokat vásárolt, támogatta az iskolai versenyeket és a nem kötelező tanulói programokat.

A Duna menti település vezetője arra is emlékeztetett, hogy egyetlen önkormányzati működtetésű iskolában sem kapcsolták ki télen a gázszolgáltatást a tartozások miatt, míg ez több, tisztán állami intézményben is előfordult. A sződligeti önkormányzat nemrég kikérte a tankerület adósságlistáját, az átküldött tartozásállomány megdöbbentő. Januárban csak ebben az egy tankerületben 1360 kifizetetlen számlát tartottak nyilván, pénzére várt itt könyvtár, szemétszállító, telefontársaság és rengeteg külsős pedagógus. A sződligeti gyerekek lehetőségei is romlottak az államosítás óta, mert a Klik nem fizette ki az uszodabérlést – sorolta tovább Juhász Béla polgármester, hozzátéve, hogy ilyen soha nem fordult elő, amíg a település felelt az iskolájáért.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 17 milliárd forint kifizetetlen számlát görget maga előtt – ismerte be még egy februári kormányinfón Lázár János, mégsem azt az egyszerű következtetést vonta le a kormány, hogy meg kellene szüntetni az intézményfenntartót, ehelyett inkább tömni kezdte pénzt a konszolidálásába. Április közepére 64 százalékkal csökkentették az elmaradást, jövőre pedig több forrásból próbálják kiegészíteni a Klik költségvetését.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) vezetői egy februári szakmai fórumon azt hangsúlyozták, hogy a Klik nem tudja betölteni a feladatát, mert a központosított pénzügyi, iktatási és közbeszerzési rendezés nem életszerű. Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere szerint megoldás lehetne, ha minden önkormányzat visszakapná az iskolák technikai és infrastrukturális működtetését, az állam feladata pedig az lenne, hogy egységes rend szerint finanszírozza a pedagógusokat, és összehangolja az oktatás tartalmát. A kormány kivételével ugyanezt mondták oktatási szakemberek és településvezetők a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által a közelmúltban, Gödöllőn rendezett közoktatási konzultációs fórumon is.

Ugyanakkor jó ideje érezhető volt a pedagógus egyeztetéseken, hogy az állam az ellenkező irányba készül mozdulni. Nincs benne logika, de az Orbán-csapat azt gondolja, úgy lehet arcvesztés nélkül kijönni a központosított iskolafenntartás teljes csődjéből, ha az utolsó kapaszkodót is elveszik az intézményrendszertől. Az önkormányzatok már semmire ne lássanak rá, a Klik legyen a felelős mindenért, ez a kormányzati megoldás. Lázár János szerint az oktatási államtitkár a Nemzeti Oktatási Kerekasztalon azt szűrte le, hogy “tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni”. Hogy ez az egyértelműség a teljes államosítást jelenti és szembemegy minden település, iskola és diák érdekeivel, az sem korábban nem számított, se a következő tanévben nem lesz érdekes.
Hétvégén ballagás, hétfőn érettségi
Pénteken és a hétvégén országszerte elballagnak a diákok a középiskolákból, majd hétfőn a magyar írásbelikkel megkezdődnek az érettségi vizsgák. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak majd az érettségi vizsgák. A mostani érettségi időszakban 112 ezren adnak számot tudásukról. Az érettségizők közül csaknem 76 ezer végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban tesz úgynevezett “rendes” érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még – a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve – 36 ezer fiatal tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségi vizsgát.Ebben a vizsgaidőszakban lép életbe az a szabályzás, amely szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele az ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálatot tehát, az érettségi vizsgák kezdetéig kell teljesíteni. Ennek hiányában a vizsgázó nem kezdheti meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgáit. Igaz, egy hete az alapvető jogok biztosa állásfoglalást tett közzé, szerinte ugyanis hiányosak, bizonytalanok az önkéntes munka és az iskolai közösségi szolgálat szabályai. Székely László szerint aggályos, hogy akár fizikai alkalmassági nélkül is dolgoztathatták a fiatalokat, ezért a rendszer megváltoztatására kérte fel az oktatási tárcát. – J.D.

szerző:Gulyás Erika

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 110 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: