szerző:
HVG

Strasbourgból nézve nyilván igazolódni látszanak a magyarra mint jogásznemzetre vonatkozó évszázados sztereotípiák: az Európa Tanács 47 tagállama közül egyetlenegyben sem indítottak a polgárok relatíve olyan sok emberi jogi pert tavaly saját kormányuk ellen, mint Magyarországon – állapítható meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legutolsó ügyforgalmi adataiból.

Az 1959 óta ítélkező nemzetközi törvényszéket valósággal elárasztották 2015-ben az itthoni keltezésű beadványok: 2012-ben még „csak” 735 új magyarországi kereset sorakozott a strasbourgi ítélőszék asztalán, a múlt év végén már 4235.

A Magyarországhoz hasonló lélekszámú államok közül Csehországban a múlt évben 340-en, Görögországban 457-en, Portugáliában 233-an, Svédországban 213-an kérték az Európa Tanács (ET) jogi fórumától az őket sújtó jogerős belföldi döntések felülvizsgálatát.

Az idehaza készült beadványok mennyisége jelentősen felülmúlta a 46 millió lakosú Spanyolországból (553 panasz), a 65 milliós Egyesült Királyságból (575), a 66 milliós Franciaországból (1088), és a 81 milliós Németországból (784) postázott keresetek számát is.

A tagállamok között csak három olyan akadt – Románia, Ukrajna, Oroszország –, amely ellen abszolút értelemben több eljárást indítottak saját állampolgárai, mint Magyarországgal szemben. Egymillió lakosra vetítve viszont a románoktól is „csupán” 293, az ukránoktól 133, az oroszoktól 41 kereset futott be Strasbourgba, miközben Budapestről és a vidéki településekről 430 eljárást indítottak meg a magyar ügyvédek.

Börtönben a derékhad

Az itthoni panaszosok jelentős része szabadságvesztését töltő elítélt, aki a mostoha börtönviszonyok miatt kér – és gyakran kap – jóvátételt. A sok éve tartó polgári, illetve büntetőperek kárvallottjai, illetve a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó alanyai ugyancsak számos pert indítottak a magyar államot képviselő budapesti kormány ellen.

A strasbourgi eljárások számának felfutásában nyilván szerepet játszott, hogy e procedúrák során perköltséget, bírósági illetéket nem kell fizetniük a feleknek.

Az EJEB által akceptált („befogadott”) itthoni beadványok nyomán a hazai felperesek és a magyar kormány között 61 esetben született tavaly „baráti egyezség” (2014-ben 31, 2013-ban 73), míg több mint nyolcvan per ítélettel zárult. A magyarországi beadványok száma a Strasbourgba érkezett összes új panasznak a 10 százaléka volt 2015-ben, miközben az ET-tagállamok 828 milliós lélekszámán belül Magyarország népessége alig több mint 1 ezreléket képvisel.

A feltűnően sok hazai beadvány feldolgozása miatt egyébként már külön magyar ügyosztály működik a nemzetközi ítélőszéken.

A strasbourgi határozatok egyre inkább azt jelzik, hogy Budapest nem igazán tartja tiszteletben az európai emberi jogi normákat. Ez a benyomás annak ellenére erősödik, hogy a magyar panaszok egyharmadát megalapozatlanság miatt tavaly például elutasította a törvényszék. A magyarországi dömping kapcsán ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a Strasbourgban összességében előterjesztett „keresetek” száma az utóbbi években egyébként csökken, mert a bíróság folyamatosan korlátozza a panaszok benyújtásának lehetőségét, hogy megőrizhesse a törvényszék működőképességét.

forrás:hvg.hu