< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Ónody-Molnár Dóra írása Ha Parraghon múlik, újra lesz kötelező középiskolai felvételi

| Mobile | RSS

Ónody-Molnár Dóra írása Ha Parraghon múlik, újra lesz kötelező középiskolai felvételi

2016. június 22. | hozzászólás | Közélet

Ónody-Molnár Dóra írása
Ha Parraghon múlik, újra lesz kötelező középiskolai felvételi

fecsegő szimbolum
www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó!

Az iparkamarai elnök egy mai konferencián még kérdésre sem cáfolta, hogy jöhet a pályaorientációs tanácsadás 13 éves korban. Az elképzelések szerint jó korán eldől majd a gyerekek jövője. E mellett Parragh László a lehető leghamarabb csökkentené a nem önfenntartó iskolafenntartó alapítványok számát. Ez gyakorlatilag írmagját is kiirtaná az alapítványi szakképzőknek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a budapesti Kossuth Klubban rendezett ma konferenciát a szakképzésről „… és mit szól ehhez a XXI. század?” címmel. A nyitóelőadást Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartotta, vagyis a miniszterelnök egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – szakmai-partnere a közoktatás átalakításában.

Parragh viccesnek szánt megjegyzéssel indított: szerinte a konferencia címe eltúlzott, hiszen még a XX. században sem vagyunk benne. Parragh – sok oktatási szakértőhöz hasonlóan – problémának nevezte, hogy a különböző oktatási struktúrák nincsenek összekötve, így az egyes szinteken a diákok újrakezdik a tanulást. (Ebből azt a következtetést szokták szakértők levonni, hogy a minél hosszabb alapozó, általános iskolai szakaszban kell együtt tartani a gyerekeket, és minél későbbre kell a konkrét szakmaválasztást prolongálni.)

A kamarai elnök szerint kapacitásfelesleg van a rendszerben: a középfokú képzésben feleannyian jelentkeztek idén, ahány főre a rendszert kiépítették.

– Csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, amit egy ország előállít – szögezte le, utalva arra, hogy ez mekkora pazarlás. Szerinte a demográfiai csökkenés miatt nagy verseny indult a középiskolák között a diákokért, ami rongálja az oktatás színvonalát, egyre lejjebb és lejjebb kerül a mérce. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az iskolafenntartók között ott vannak az alapítványok is. – Az alapítványt az alapító létrehozza, majd működteti a bevételei mentén – mondta, hozzátéve, hogy ehhez képest a magyar alapítványi szektor az állami fejkvótára ácsingózik. Magyarul: csal, vagy kiskapukat használ ki.

A 168 Óra úgy tudja, hogy több hullámban is nagy ellenőrzésen esett át az alapítványi szektor, amelyek már a szocialista kormányok idején elkezdődtek. Az alapítványi iskolák jellemzően nem bűncselekmények elkövetésére, az állam meglopására jöttek létre, hanem zömmel olyan gyerekek szakmához juttatására, akikről az állami oktatási rendszer lemondott. Azért például, mert sajátos nevelési igényűek, vagy egyszerűen csak azért, mert annyira szegény családból érkeznek. Ezeknek a gyerekeknek a szülei nemigen tudnak vaskos tandíjat fizetni, azonban abban a logikában, amelyben Parragh vállalkozásoknak képzeli az alapítványokat, életképtelenek. Szerinte a nem önfenntartó alapítványi fenntartók számát a „lehető leghamarabb csökkenteni kell”.

(E ponton érdemes megjegyezni, hogy az alapítványi iskolák üldöztetése ma már ott tart, hogy a legtöbbje a szakképzésben vagy bedőlt, vagy átadta intézményét valamelyik egyháznak. A kormány tavaly gyakorlatilag megzsarolta őket: a szakképző intézményeknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy a 2016/2017-es tanévben integrálódnak-e a szakképzési centrumokba. Ha nem, azzal azt kockáztatták, hogy a polgárjogilag érvényes kormányhivatallal kötött megállapodásuk ellenére kapnak-e az oktatott szakmájukra finanszírozott keretet.)

Nagyon beszédes, hogy a PDSZ konferenciáján egy alapítványi iskola munkatársa sem jelent meg.

Parragh László elmondta, hogy a gimnáziumoknak az elmúlt időszakban komoly elszívó hatásuk volt. De ezt nem nevezte kedvező folyamatnak, szerinte ugyanis vannak olyan gimnáziumok, ahol a tudásszint átlagosan 2,5-ös osztályonként. – Tessék elképzelni, milyen ebben a gimnáziumban az érettségi! – tette hozzá. Problémának nevezte ugyanakkor, hogy az alacsony értékű diplomák kiszorítják a szakmunkásokat.

Parragh példaként említette, hogy már a biztonsági őrnek is valami gyenge iskola diplomáját írják elő. (Ez a folyamat a modern munkapiac, az iskolai expanzió kérdéseivel függ össze, de erre sajnos az előadó nem tért ki. Mint ahogy arra sem, hogy az általa kritizált magyar felsőoktatásban még mindig óriási – több mint kétszeres – a bérelőnye a diplomásoknak a szakmunkásokhoz képest.) Parragh a bemeneti mérés szükségességének hangsúlyozása mellett azt mondta, szükség lenne központi felvételire a középiskolában, amit az elitgimnáziumok eddig is csináltak.

A konferencia egyik legérdekesebb megállapítása az volt, amikor Parrag László arról beszélt, mennyire gyenge Magyarországon az élethosszig tartó tanulás – ami igaz, sereghajtók között vagyunk e téren az EU-ban –, aminek egyik oka az, hogy politikai és gazdasági érdekcsoportok ülnek a felnőttképzésen. Ez igaz – jelenleg a legnagyobb érdekcsoport, amelyik ül rajta, éppen az Iparkamara.

A konferencián felszólalt Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, aki a Palkovics László oktatási államtitkár által fölállított köznevelési kerekasztalon is részt vesz. Határozottan leszögezte, hogy jelen formájában az új szakképzési rendszer bevezetését el kellene halasztani. Sürgette a szakmával való párbeszéd szükségességét is. Nagyon beszédes volt, hogy előadásának prezentációját rabszolgákról, illetve gyerekmunkáról szóló képekkel zárta.

Cikkünket frissítjük.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 966 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: