< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Ő lehet az új brit miniszterelnök(((Er kann der neue britische Premierminister sein

| Mobile | RSS

Ő lehet az új brit miniszterelnök(((Er kann der neue britische Premierminister sein

2016. június 29. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Ő lehet az új brit miniszterelnök


A győzelemmel végződő népszavazás után a kilépés melletti kampány fő arca, Boris Johnson korábbi londoni polgármester jelentkezett a David Cameron lemondása után megüresedő miniszterelnöki pozícióra. Megnéztük, hogyan lett a klasszikus nyelvekért rajongó tehetséges diákból botrányhős és persze páratlanul sikeres politikus – akin most már nem lehet nevetni.

Rajongói szerint a brit politika történetének egyik legszínesebb egyénisége, aki egy poénjával képes lefegyverezni ellenfeleit, és meghódítani az embereket. Mások szerint egy karrierista, akinek minden lépését a politikai számítás vezeti. Mértéktartóbb vélemények szerint biztos, hogy nagyon fontos számára a népszerűség, de a borzas szőke haj és a bohókás külső mögött egy rendkívül tehetséges politikus bújik meg, aki még ha az adott szituációkhoz rugalmasan alkalmazkodva is, de következetesen képviseli konzervatív-liberális elveit: fontosnak tartja a kis államot és az emberi jogokat, emellett azonban hisz a hagyományok és az intézmények társadalomalakító erejében is. De van olyan is, aki Donald Trump-hoz hasonlította. Ami biztos: hihetetlenül sikeres és tehetséges politikusról van szó.

Boris Johnson a népszavazás után

Forrás: AFP/Justin Tallis

Bármi is legyen az igazság, most úgy tűnik, Boris Johnson a legesélyesebb arra, hogy David Cameron lemondása után a következő brit miniszterelnök legyen. Ezért érdemes lehet áttekinteni, ki ő, és hogyan jutott idáig.

Az egyszemélyes olvasztótégely

Alexander Boris de Pfeffel Johnson 1964-ben született New Yorkban (amerikai állampolgársága miatt David Letterman vendégeként 2012-ben viccesen még azt is felvetette, hogy akár az USA elnöke is lehetne). Apja konzervatív Európai Parlamenti képviselő volt, aki később az Európai Bizottság egyik igazgatóságát is vezette, és a Világbanknak is dolgozott. Anyja liberális családból származó festőművész volt. Johnson „egyszemélyes olvasztótégelyként” jellemzi magát, mivel francia, német, svájci és török vér is folyik az ereiben – egyik dédapja még az Oszmán Birodalom belügyminisztereként is szolgált egy rövid ideig. Három testvére van: az író és újságíró Rachel, Leo, aki egy tanácsadó cég partnere, és Jo Johnson, aki Borishoz hasonlóan konzervatív parlamenti képviselő.

Apja külföldi munkái miatt több általános iskolába is járt, tanulmányait végül egy angol bentlakásos iskolában fejezte be. Itt szeretett bele a klasszikus nyelvekbe, latinból és ógörögből is nagy tehetségnek bizonyult. Képességei ellenére nem volt népszerű a tanári kar körében, ugyanis többször tiltakozott a diákok fenyítéssel való fegyelmezése ellen.

Remek eredményeinek köszönhetően ösztöndíjjal vették fel Etonba, a hagyományos angol elit legnépszerűbb bentlakásos iskolájába. A matematikában és a természettudományos tárgyakban nem sok sikere volt, de angolból és klasszikus nyelvekből továbbra is kitűnt a társai közül. Itt próbálta ki magát először újságíróként: az iskolai újság főszerkesztőjének is megválasztották.

Etonból egyenesen vezetett az útja Oxfordba, ahol klasszikus latint és ógörögöt hallgatott. Az egyetemre mondhatni a fél 21. századi brit politikai és gazdasági elittel együtt járt, így például David Cameronnal is. Egyik életrajzírója szerint Oxfordban korábbi, jellemzően felső-középosztálybéli ismerősei helyett egyértelműen gazdagabb társai társaságát kereste. Az egyetem ismert és népszerű diákjának számított, a nagy presztízsű Oxford Union diákklub elnökének is megválasztották.

Boris Johnson és David Cameron 2014-ben

Forrás: AFP/Stefan Rousseau

Margaret Thatcher kedvenc újságírója

Az egyetemet követően – az üzleti életbe tett rövid kitérő után – újságíróként kezdett dolgozni. A nevéhez köthető első nagyobb botrány is ekkor történt: egy régészeti felfedezésről szóló cikkben keresztapját, a neves történész Colin Lucast is megszólaltatta, de az általa elmondottakat a cikkben kicsit kiszínezte. Tárgybéli pontatlanságok miatt az esetre fény derült, és kirúgták az újságtól.

Karrierjének következő állomása a konzervatív The Daily Telegraph volt, ahol Brüsszelbe küldték tudósítónak. Itt erősen euroszkeptikus cikkeivel hívta fel magára a figyelmet, rendszeresen támadta az Európai Bizottság akkor népszerű elnökét, Jacques Delors-t is. Figyelemfelkeltő és gyakran az érzelmekre ható írásai új fejezetet nyitottak a brit EU-kritikus újságírásban, ami Margaret Thatcher elismerését is kiváltotta: a Vaslady a kedvenc újságírójának nevezte. Sok kollégája nem volt róla ennyire kedvező véleménnyel, szerintük gyakran kitalált és meghamísított történeteket. Brüsszelből 1994-ben tért haza, és lett a Telegraph főszerkesztő-helyettese. Brüsszelben ismerkedett össze második feleségével, a jogász Marina Wheelerrel, akivel 1993-ban házasodtak össze, és négy gyerekük született. Johnson nőügyei ellenére a házasságuk még ma is tart.

Úton London felé

Johnson 1997-ben próbálta ki magát először a politikában: a parlamenti választásokon elvállalta a jelöltséget egy hagyományos munkáspárti bástyának számító walesi körzetben – nem is sikerült mandátumot szereznie. Szokatlan külsejének, humoros megszólalásainak és eredeti hangvételének köszönhetően azonban egyre ismertebb lett szerte Angliában, a 90-es évek végén már népszerű tévéműsorokban is szerepelt vendégként.

Miközben 1999-ben a Spectator nevű jobboldali lap főszerkesztője lett, a politikai ambícióiról sem tett le: egy Londonhoz közeli, konzervatív többségű körzetben könnyedén szerzett mandátumot 2001-ben. Első ciklusában általában a párt többségével szavazott, de inkább a liberálisabb tory képviselők között tartották számon. Megszavazta az iraki háborúhoz való brit csatlakozást is, amit később „kolosszális hibaként” aposztrofált.

A képviselőség mellett rendszeresen publikált különböző újságokban, és több könyve is megjelent. Annak ellenére, hogy sokan azzal vádolták, túl sok mindent csinál egyszerre, szépen építgette a pártbéli karrierjét. Michael Howard konzervatív pártelnök már 2003-ban a legnépszerűbb tory politikusnak nevezte, fontos pozíciót szerzett a pártvezetésben, és az árnyékkormány kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó tagja lett. Ezekről a tisztségekről egy magánéleti botrány miatt kellett lemondania: tagadta, hogy viszonya volt egy újságíró kollégájával, de az igazság kiderült. Ennek ellenére 2005-ben újból megnyerte a körzetét, és immár a régi jó barát, David Cameron vezette pártban politizálhatott, miközben az ókori Róma történetéről készített ismeretterjesztő tévéműsort.

Legemlékezetesebb megmozdulásai közül több is ebben az időszakban történt. Egy 2006-os pártkongresszuson például Jamie Olivert kritizálta az egészséges étkezés népszerűsítése miatt. Azt mondta, legszívesebben megszabadulna tőle, és azt mondaná az embereknek: egyenek, amit akarnak. Talán ennél is nehezebben magyarázható, ami ugyanebben az évben egy jótékonysági focimeccsen történt: Johnson bikaként öklelte fel a korábbi német válogatott Maurizio Gaudinót.

A polgármester

Először nem sokan vették komolyan londoni polgármesteri ambícióit – regnáló munkáspárti ellenfele, Ken Livingstone nem tartozott közéjük:a legveszélyesebb ellenfél, akivel szembekerültem politikai pályám során, mondta Johnsonról. Aki magabiztosan meg is nyerte a választást, ezzel megszerezve a Konzervatív Párt első fontos győzelmét egy bő évtized után, lezárva a Munkáspárt Tony Blair 1997-es sikerével kezdődő aranykorát.

Johnson kampányának legfontosabb üzenetei a tömegközlekedés javítása és a London egyik szimbólumának számító piros emeletes buszok újbóli forgalomba állítása voltak, megválasztása után nem sokkal pedig betiltotta az alkoholfogyasztást a tömegközlekedési eszközökön. Az ő nevéhez fűződik a Bubi mintájául is szolgáló londoni közbringarendszer létrehozása, amit nagyon sokan csak BorisBike-nak neveznek azóta is.

A népszerűsége és országos ismertsége csak nőtt városvezetőként, annak ellenére, hogy kritikusai szerint PR-polgármesterként vezette a várost: jó érzékkel állt a nagy médiaérdeklődésre számot tartó események mellé – például állandó résztvevője volt a Londonban hatalmas népünnepélynek számító Pride felvonulásnak – közben azonban az „aprómunkával” kevesebbet foglalkozott.

Boris Johnson metrózik

Forrás: AFP/Leon Neal

2011-ben a szélsőbaloldali Occupy London mozgalom tagjai több nagyszabású tüntetést is tartottak London pénzügyi központjában, a Cityben, amelyek egy része erőszakos randalírozásban végződött. Johnsont bírálták amiatt, hogy csak az események után napokkal tért vissza nyaralásából, de az áldozatok meglátogatásával és a történtek határozott elítélésével elejét tudta venni a támadásoknak.

2012-ben ismét legyőzte a munkáspárti Livingstone-t, így újabb négy évre polgármester lett. A ciklus elején zajlott le a londoni olimpia, aminek sikeres lebonyolítása az ő megítélésének is jót tett. Az olimpiához kapcsolódik az egyik legviccesebb Boris Johnson-jelenet is: az olimpiai parkban kifüggesztett kötélpályán csúszott volna le, de a pálya közepén elakadt, és az újságírók legnagyobb örömére percekig lógott több méter magasban.

A fő kilépéspárti

Johnson a 2015-ös választásokon ismét képviselői mandátumot szerzett, ami sokakban megerősítette azt a gyanút, hogy komoly országos politikai ambíciói vannak. Ezt látszott igazolni az is, ahogyan bekapcsolódott a kilépéspárti kampányba is idén februárban. Ahhoz képest, hogy korábban azt hangoztatta, az Egyesült Királyságnak jobb helye lenne a megreformált EU-ban, sokak – főként a régi barát és szövetséges David Cameron – meglepetésére a kilépés melletti kampány legfontosabb arca lett.

Boris Johnson kampányol

Forrás: AFP/Oli Scarff

Az elemzések szerint ennek kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy a britek végül úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból. A kampány során Johnson kihasználta remek szónoki képességeit, és azt, hogy egyszerűen imádja a média. Nekiment a maradás mellett érvelő Obamának, Brüsszelt a hitleri Németországhoz hasonlította, kritikusai szerint pedig a tények elferdítésétől sem riadt vissza. Sokan azt vetik a szemére, hogy csupán politikai számításból állt a kilépés mellé, mert úgy érezte, hogy egy sikeres kampánnyal közelebb kerülhet a miniszterelnöki székhez. Mindenesetre, a kilépéspártiak győzelme Boris Johnson személyes sikere is.

Bárhogy is volt, a jelek szerint jól kalkulált: David Cameron lemondása után kétségkívül ő a miniszterelnöki szék legnagyobb esélyese.  

forrás:origo.hu

Er kann der neue britische Premierminister sein

Nach der Referendumskampagne endet die Hauptaustrittsfläche, ehemaliger Bürgermeister von London Boris Johnson kam nach vorne Position frei nach dem Rücktritt von Premierminister David Cameron zu gewinnen. Wir sahen, wie die Sprache ein Klassiker für Fans geworden ist und natürlich begabte Studenten in botrányhős höchst erfolgreicher Politiker – wem kann jetzt nicht lachen.

Lüfter nach einem der schillerndsten Persönlichkeiten in der Geschichte der britischen Politik, die ist ein Witz mit der Fähigkeit, Gegner zu entwaffnen und die Menschen zu erobern. Für andere, ein Karrierist, der jeden Schritt der politischen Berechnung führte. Moderate glaubte sicher zu sein, dass es sehr wichtig für die Popularität, aber die zotteligen blonden Haaren und spielerisch im Freien hinter einem sehr talentierten Politiker versteckt, die, auch wenn die besonderen Situationen flexibel, aber konsequent die konservativ-liberale Grundsätze vertreten: legen Wert auf die kleine Staaten und der Menschenrechte, sondern auch wegen der Traditionen und Institutionen der Gesellschaft gestalt Macht. Aber es gibt auch einige, die Donald Trump verglichen. Was sicher ist, ist unglaublich talentiert und erfolgreiche Politiker beteiligt sind.

Boris Johnson nach dem Referendum

Quelle: AFP / Justin Tallis

Was auch immer die Wahrheit, scheint es nun am ehesten Boris Johnson, David Cameron Rücktritt nach dem nächsten britischen Premierminister zu sein. Daher sollten Sie überprüfen, wer er ist und wie er hierher gekommen.
Der einzige Schmelztiegel

Alexander Boris de Pfeffel Johnson im Jahr 1964 in New York geboren wurde (wegen der US-Staatsbürgerschaft Gast David Letterman im Jahr 2012, er schlug sogar scherzhaft, dass es auch der US-Präsident sein könnte). Sein Vater war ein konservativer Europaabgeordneter, der einer von der Kommission Board of Directors wurde später geleitet und arbeitete bei der Weltbank. Seine Mutter war ein Maler aus einer liberalen Familie. Johnson “Ein-Mann-Schmelztiegel”, beschreibt sich selbst als Französisch, Deutsch, schweizerischen und türkischen Blut in seinen Adern – einer von seinem Urgroßvater auch als Innenminister des Osmanischen Reiches auch für eine kurze Zeit serviert. Drei Geschwister: der Schriftsteller und Journalist Rachel, Leo, der ist ein Partner in einer Beratungsfirma, und Jo Johnson, der wie Bori Nance konservativen Abgeordneten.

Sein Vater arbeitete im Ausland für mehr Grundschule auch schließlich schloss er sein Studium an einem englischen Internat. Hier verliebte er sich in der klassischen Sprachen in Latein und ógörögből kann ein großes Talent sein. Trotz Fähigkeiten war es unter dem Lehrpersonal nicht sehr beliebt, da immer wieder gegen die Strafe Studenten hat protestiert zu disziplinieren.

Superbly Ergebnisse wurden Stipendium an Eton, die Elite der beliebtesten traditionellen englischen Internat aufgenommen. In der Mathematik und naturwissenschaftlichen Fächern hatte nicht viel Erfolg, aber Englisch und klassischen Sprachen wird auch weiterhin unter seinen Kollegen stand. Dabei wird zunächst versuchte er sich als Journalist: die Schule Zeitungsredakteur gewählt wurde.

Gerade von Eton nach Oxford führte er die Art und Weise, in der Latein und Altgriechisch klassisch still. Die Universität konnte, wurde sagen, um die Hälfte des 21. Jahrhunderts britische politische und wirtschaftliche Elite, darunter David Cameron als auch begleitet. Nach einem Biograph klar suchte er die Gesellschaft anderer nicht reicher in Oxford früher, in der Regel der oberen Mittelklasse Freunde. von der Universität von bekannten und beliebten Schüler, Präsident des renommierten Studentenclub Oxford Union auch gewählt.

Boris Johnson und David Cameron im Jahr 2014

Quelle: AFP / Stefan Rousseau
Margaret Thatcher Lieblings Journalist

Nach der Universität – nach einem kurzen Abstecher im Geschäft war – begann als Journalist zu arbeiten. Der Name dann zum ersten großen Skandal passiert Pate Artikel auf einer archäologischen Entdeckung verbunden ist, machte der renommierte Historiker Colin Lucas auch sie sprechen, aber sie sagen wenig, um den Artikel verschönert. In der aktuellen Ungenauigkeit der Fall kam ans Licht, und wurde aus der neuen Realität getreten.

Nächste Karriere Station war der konservative Daily Telegraph, der Brüssel-Korrespondent geschickt wurde. Hier ist stark Eurosceptic Artikel lenkte die Aufmerksamkeit auf sich, wird die Europäische Kommission angegriffen regelmäßig einen populären Präsidenten, Jacques Delors, auch. Bewusstsein und oft emotionale Schriften wurde ein neues Kapitel in der EU-kritischen britischen Journalismus, die Anerkennung von Margaret Thatcher ausgelöst: Die Eiserne Lady nannte es ihre Lieblings Journalist. Viele seiner Kollegen waren nicht so günstig Meinung von ihm, nach ihnen oft manipuliert werden und Geschichten fabriziert. Brüssel 1994, kehrte er nach Hause und wurde stellvertretender Chefredakteur-in-Chief der Telegraph. Er traf sich in Brüssel mit seiner zweiten Frau, Rechtsanwalt Marina Wheeler, die er 1993 heiratete, und vier Kinder. Trotz Johnsons Frauenangelegenheiten in ihrer Ehe ist noch im Gange.
Auf dem Weg nach London

Im Jahr 1997 versuchte Johnson seine Hand in der Politik zum ersten Mal: die Parlamentswahlen, die Kandidatur eines traditionellen walisischen Labour Bastion Ihrer Region akzeptiert – nicht einmal gelungen, ein Mandat zu erhalten. Ungewöhnliche außen, humoristische und originelle Klänge der Stimme, aber zunehmend in ganz England bekannt, aufgrund geworden, in den späten 90er Jahren hatte ein beliebtes TV-Shows auch als Gast vorgestellt.

eine in der Nähe von London, die konservative Mehrheit Bezirke leicht gewonnen Sitze im Jahr 2001: Während 1999 die richtigen Seitennamen Zuschauer Editor, politische Ehrgeiz noch abgerissen war. Erster Zyklus in der Regel mit der Mehrheit der Partei gewählt, sondern wurde unter den liberaleren Tory MPs betrachtet. Großbritannien stimmten den Irak-Krieg zu beteiligen, die er später “kolossalen Fehler als” aposztrofált.

Neben der Vertretung Inspectorate regelmäßig in verschiedenen Zeitungen veröffentlicht und veröffentlichte mehrere Bücher. Trotz der Tatsache, dass viele von ihnen zu tun, zu viele Dinge gleichzeitig beschuldigt wurden, ein großer Teil der Partei war die einzige lokale Karriere aufzubauen. Michael Howard konservative Parteichef im Jahr 2003 hat die populärste Tory-Politiker nannte es eine wichtige Position in der Parteiführung und wurde in Kultur- und Bildungsangelegenheiten Mitglied der Schattenregierung beteiligt. Diese Beamten ist etwa wegen eines Datenschutz-Skandal zu übergeben, er bestritt, dass sein Kollege eine Affäre mit einem Journalisten hatte, aber die Wahrheit wird enthüllt. Dennoch, 2005 gewann er wieder in der Gegend, und jetzt die alten Freunde, David Cameron geführten Parteipolitik populärwissenschaftliche Fernsehprogramms beeinflusst, während die Geschichte des alten Rom produziert.

Denkwürdigsten unter mehreren Demonstrationen während dieser Zeit aufgetreten. A 2006 Parteitag wie Jamie Oliver kritisiert wegen der Popularisierung einer gesunden Ernährung. Er sagte, am liebsten loswerden, es zu erhalten und zu den Menschen sagen, zu essen, was sie wollen. Vielleicht noch schwieriger zu erklären, was öklelte dem ehemaligen deutschen Nationalspieler Maurizio Gaudino in einem Charity-Fußballspiel im selben Jahr Johnson Stier passiert ist.
Der Bürgermeister

Erstens, nicht viele Menschen ernsthaft die bürgermeisterlichen Ambitionen London nahm – Der amtierende Labour Gegner Ken Livingstone nicht unter ihnen war: die gefährlichste Gegner ich in meiner Karriere Politik konfrontiert habe, sagte Johnson. Diejenigen, die sicher die Wahl gewonnen, die Konservative Partei dieses ersten wichtigen Sieg nach einem lockeren Jahrzehnt zu gewinnen, schließen die Labour Party von Tony Blair im Jahr 1997, beginnend mit dem Erfolg des goldenen Zeitalters.

Die wichtigsten Botschaften von Johnson-Kampagne den öffentlichen Verkehrsmitteln und dem Londoner roten Doppeldecker-Busse Symbol der Rezirkulation Ansprüche zu verbessern, waren kurz nach der Wahl und hat den Konsum von Alkohol in öffentlichen Verkehrsmitteln verboten. Er initiierte die Gründung des öffentlichen Fahrradsystems London für Bubi ist ein Modell für das, was viele Leute nur Boris Bike seitdem genannt hat.

Die Popularität und der nationalen Bewusstsein erhöht die Stadt nur als Führer, auch wenn Kritiker sagen, Öffentlichkeitsarbeit als Bürgermeister der Stadt geführt hat: das gute Gefühl neben den großen médiaérdeklődésre Interesse Ereignisse zu stehen – war ein ständiger Teilnehmer von London eine riesige Feste Ihren Pride-Parade – aber wenn die “Detailarbeit “behandelt weniger.

Boris Johnson METROZ

Quelle: AFP / Leon Neal

Im Jahr 2011 Mitglieder der linksradikalen Occupy London Bewegung mehrere groß angelegte Demonstration in London ist das Finanzzentrum der Stadt gehalten, von denen einige in heftigen Schlägereien endete. Johnson kritisiert die Tatsache, dass nur wenige Tage nach den Ereignissen aus dem Urlaub zurück, aber was den Opfern passiert Besuch und starke Verurteilung der Anschläge könnte den Anfang machen.

Im Jahr 2012, wieder die Arbeit Livingstone zu besiegen, so wurde er vier Jahre später Bürgermeister. fand zu Beginn des Zyklus in der Olympischen Spiele in London, mit der erfolgreichen Umsetzung seiner Wahrnehmung war es gut. Die Olympischen Spiele wird im Zusammenhang mit einer der lustigsten Szenen Boris Johnson auch auf der Olympia-Park Track Seil gesetzt hat, nach unten gerutscht, aber in der Mitte der Strecke, zur Freude der Journalisten und ein paar Minuten hängen mehrere Meter hoch ins Stocken geraten.
Der Hauptausgang aus Partei

Johnson erzielte wieder in den 2015 Wahl Mandate, die viele Menschen den Verdacht bestätigt, dass es ernsthafte nationale politische Ambitionen. Dies schien durch dieses Jahr in dem austretenden Partei Kampagne im Februar beteiligt bestätigt werden. Im Vergleich zu früheren bestand das Vereinigte Königreich zu einem besseren Ort in der reformierten EU wäre, viele Menschen – vor allem alter Freund und Verbündeter David Cameron – die Überraschung war der Schlüssel neben der Austrittsfläche der Kampagne.

Kampagne für Boris Johnson

Quelle: AFP / Oli Scarff

Nach den Analysen war in dieser Schlüsselrolle, die die Briten beschlossen, endlich die EU verlassen. Während der Kampagne nahm Johnson Vorteil großer rhetorischen Fähigkeiten, und er liebt einfach die Medien. Er schlägt Obama für einen Aufenthalt in Brüssel argumentiert, verglichen mit Hitlers Deutschland, nach den Kritikern aus den Tatsachen verkannt nicht schrumpfen. Viele Menschen wurden in das Auge geworfen, es war nur eine politische Berechnung auf die nächste Ausfahrt, weil er glaubte, dass eine erfolgreiche Kampagne zu dem Sitz des Premierministers, näher zu kommen. In jedem Fall kilépéspártiak der Sieg von Boris Johnson als auch persönlichen Erfolg.

Was auch immer der, schien es zu gut berechnet, nachdem David Cameron Rücktritt zweifellos seine größte Favorit für den Stuhl des Ministerpräsidenten.

Quelle: origo.hu

Leave a Reply 479 megnézve, 2 alkalommal mai nap |