< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Nyolcvanöt éve hódít a szegedi szabadtéri

| Mobile | RSS

Nyolcvanöt éve hódít a szegedi szabadtéri

2016. június 30. | hozzászólás | Kultúra

Nyolcvanöt éve hódít a szegedi szabadtéri

Nyolcvanöt éve hódít a szegedi szabadtériAlföldi Róbert 2005-ös Csárdáskirálynő-rendezése újraértelmezte az operett műfaját. Kálmán Imre örökzöldjének főszereplőit, Bodrogi Gyulát, Hernádi Juditot és Gregor Józsefet lelkesen fogadták.
A bolygó hollandi premierjével pénteken nyíló Szegedi Szabadtéri Játékok 85. születésnapját ünnepli. A fesztivált kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A Dóm téri előadások sokszínű, izgalmas történetét nehéz röviden összefoglalni, ezért csak arra vállalkozhattunk, hogy lapunk beszámolóit is felhasználva néhány emlékezetes pillanatot felvillantunk.

Hont Ferenc a Délmagyarországban 1927-ben megjelent cikkében vetette fel, hogy európai mintára nyaranta Szegeden is szabadtéri előadásokat kellene szervezni. Az ötletre Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is felfigyelt, 1929-ben a Pesti Naplóban saját ötleteként vetette fel. Vita bontakozott ki, hogy az épülő Dóm tér alkalmas helyszín lehet-e. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte, világítási és gazdasági problémák miatt nem érdemes itt előadásokat rendezni.

A fesztivál 1931-es plakátja.
A fesztivál 1931-es plakátja.

A szegediek Németh Antal, a városi színház rendezője mellé álltak, aki konkrét megoldási javaslatokkal cáfolta meg kollégája állításait. 1931 nyarán rendezték meg az első előadást: a Nemzeti Színház Voinovich Géza Magyar passióját mutatta be Hevesi Sándor rendezésében, Jézus szerepében Lehotay Árpáddal. A katonaság segítségével 3 nap alatt építették fel a 3232 fős tribünt.

Mascagni vezényelte a Parasztbecsületet

Hont Ferenc Az ember tragédiáját szerette volna bemutatni, de 1932-ben nem rendeztek előadást a Dóm téren. A többség Madách művét akarta látni, az egyház viszont nem járult hozzá a mű bemutatásához. A sajtó és Svoy Kálmán altábornagy is Hont mellé állt, így végül 1933 nyarán a 2500 ülőhelyes és 2000 állóhelyes nézőtér előtt mégis bemutathatták a Tragédiát, amit a következő nyáron újra színre vittek, de már Bánffy Miklós és Oláh Gusztáv rendezésében. Lucifert csúfondáros cinizmussal Csortos Gyula keltette életre. Vezető angol és amerikai lapok is beszámoltak a fesztiválról, amelyen részt vett az osztrák kancellár is. 1935-ben műsorra tűzték Hubay Jenő darabját, A cremonai hegedűst Tolnay Klárival, és a Parasztbecsületet is, amit a milánói Scala sztárjaival maga a komponista, Pietro Mascagni vezényelt.

1936-ra olyan népszerűvé vált a fesztivál, hogy hétezer fős nézőteret építettek, és a Tragédia mellett Herczeg Ferenc Bizáncát és Palló Imre főszereplésével Kacsóh Pongrác János vitézét is bemutatták. 1937-ben a Fekete Mária című költői játékot tűzték műsorra, amely az alsóvárosi templom kegyhelyéhez kötődött. Az első korszak legsikeresebb évada az 1938-as volt: a Háry Jánost, az István király népét, valamint Gina Cigna főszereplésével Puccini Turandotját láthatta az ország minden tájáról idesereglő közönség. Kodály három nagy művét is előadták azon a koncerten, amelyen a komponista dirigált. A színvonalas programnak súlyos ára volt: kétszázezer pengős deficitet könyvelhetett el a város. 1939 nyarán Nádasdy Kálmán rendezésében mutatták be az Aidát a bécsi Staatsoper magyar szopránsztárjával, Németh Máriával, aki hatalmas sikert aratott, majd Turandotként is bemutatkozott. Fricsay Ferenc dirigálásával szimfonikus koncertet is tartottak. A fellendülő turizmus ellenére a háború miatt abbamaradt a fesztivál, 20 éves csönd következett a Dóm téren.

Simándy, Sárdy, Gobbi, Házy Erzsébet

Vaszy Viktor és Major Tamás is támogatta az újraindulást. 1959. július 25-én csendült fel először a fesztiválszignál, amit Vaszy komponált. A Mikó András rendezte Hunyadi Lászlóval – a címszerepet Simándy Józsefénekelte – újjászületett a fesztivál. Játszották a János vitézt Sárdy Jánossal, Házy Erzsébettel, Gobbi Hildával, a Budai Nagy Antal című Kós Károly- drámát Bessenyei Ferenc címszereplésével, aki a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze lett a Dóm téren. A közel hétezresre növelt tribünön a rekordnyarakon 111 ezer néző is megfordult. 1960-tól a Lucifert is alakító Major Tamás rendezésében Básti Lajossal és Lukács Margittal láthatta a közönség Az ember tragédiáját, amit rendre a legnagyobb színészekkel vittek színre. 1961-ben tűzték műsorra először a Bánk bánt, amelynek címszerepét Simándy József sokszor énekelte itt, „Szegeden lettem igazán Bánk bán” – nyilatkozta. A 60-as évek legnagyobb sikerei közé tartozott Verdi Aidája az amerikai Margaret Tynes címszereplésével, és Melis Györggyel a Háry János – ezeket két szezonban is játszották.

Tokody Ilona (Desdemona) és Gianfranco Checcele (Otello) a Verdi-opera előadásán.
Tokody Ilona (Desdemona) és Gianfranco Checcele (Otello) a Verdi-opera előadásán.

Ruttkai, Latinovits, Sinkovits, Bessenyei

1970-ben a Parasztbecsület és a Bajazzók mellett Euripidész Trójai nők című tragédiája keltett figyelmetRuttkai Éva és Latinovits Zoltán főszereplésével. 1971-ben Farkas Ferenc vezényelte a Csínom Palkó című daljátékát, amire Bessenyei Ferenc főszereplésével majd 26 ezer néző volt kíváncsi. A következő nyáron Erkel Hunyadija mellett a bolognaiak vendégjátékaként Verdi Otellóját is láthatta a közönség. A később világhírűvé lett Maria Chiara énekelte Desdemonát. A nyár slágere A cigánybáró volt Házy Erzsébet és Palcsó Sándor főszereplésével. Máig emlegetik Vámos László Rómeó és Júliáját a két tehetséges főiskolással, Kútvölgyi Erzsébettel és Kalocsay Miklóssal. Az 1973-as fesztivál Madách Mózesével indult Sinkovits Imrével a címszerepben, és három operát is láthatott a közönség: a Porgy és Besst, az Igor herceget és a Normát. 1975-ben Szinetár Miklós rendezésében először került színre a Fidelio, mégpedig Simándyval. Huszti Péter Peer Gynt, Psota Irén Aase szerepében nyújtott emlékezetes alakítást. A következő nyáron nagy vitát gerjesztett a „farmernadrágos” Tragédia Szinetár és Félix Lászlórendezésében Hegedűs D. Géza, Bánsági Ildikó és Lukács Sándor főszereplésével.

Vámos László 1977-ben sztárszereposztással, Bessenyeivel, Psotával, Mensárossal állította színpadra a Lear királyt. Gregor József Zsupán Kálmánt énekelte nagy sikerrel. Simándy az 1978-as Hunyadi Lászlóban lépett fel utoljára itt – ugyanazon a nyáron Katona Bánk bánját is bemutatták Bessenyeivel. A következő szezonban énekelt itt először Tokody Ilona, aki Ilosfalvy Róberttel A végzet hatalmában mutatkozott be Pál Tamás vezényletével.

Prózai ősbemutató volt a 80-as évek első előadása: Páskándi Géza történelmi drámájával, a Kálmán királlyal debütált a Dóm téren Ruszt József. Gregor József nagy sikert aratott Falstaffként.Csemer Géza és Szakcsi Lakatos Béla Piros karavánja az Operettszínház csapatával került színpadra. 1981-ben Jevgenyij Nyesztyerenko fellépése sem volt elegendő ahhoz, hogy telt házasak legyenek az Ivan Szuszanyin előadásai. Nagy siker volt Seregi László balettprodukciója, a Spartacus. A következő nyáron A trubadúr, a friss Háry számított újdonságnak. 1983-ban a Tragédiát Vámos László Bubik Istvánnal, Tóth Évával és Balkay Gézával vitte színpadra. Kelen Péter mutatkozott be Hunyadi Lászlóként. 1984-ben minden korábbi rekordot megdöntve 46 ezer néző váltott jegyet Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király hét előadására. Vikidál Gyuláékat forrón ünnepelte a publikum – ezzel új korszak kezdődött a Dóm téren. A következő nyárra János, a vitéz címmel Victor Máté rockosította Kacsóh daljátékát. 1986-ban magyarországi bemutatóként tűzték műsorra Szikora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt. A Rockszínház csapata Gregorral, Vikidállal és Deák Bill Gyulával kiegészülve hatalmas sikert aratott. 1987-ben Szinetár rendezésében A nyomorultak musicalváltozata volt a sláger. A következő nyáron a Báthory Erzsébetről szóló musicalt, A bestiát ősbemutatóként vitte színre a Rockszínház. „Tartsák fenn ezt a fesztivált mindenáron!” – üzente Novák Ferenc, a Csíksomlyói passió koreográfusa.

 Miss Saigon, Elisabeth

A rendszerváltás utáni első fesztivál stílszerűen a Hunyadi Lászlóval indult, és Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. A szúzai menyegző premierjére eljött a szerző, Sütő András is. A darabot Bessenyei és Sinkovits főszereplésével Ruszt József rendezte. Visszatért az István, a király is. A következő nyáron Tolcsvay László új rockoperája, a Mária evangéliuma és a Macskák volt a sláger. 1992 nyarán Méhes Lászlóval és Haumann Péterrel mutatták be a La Mancha lovagját. Debütált Csikós Attila Carmen-díszlete, ami később bejárta Európát. Az amerikai fekete bőrű énekesnő, Gail Gilmore alakította a címszerepet, Don José az olasz sztártenor, Mario Malagnini volt. A következő nyáron mindketten visszatértek az Aidára, amelynek bemutatóját Misura Zsuzsának kellett beugrással megmentenie. Imre Zoltán a Szegedi Balett csapatával mutatta be a Szent Antal megkísértését.  1994 nyarára új, mobil, 3913 ülőhelyes nézőteret kapott a szabadtéri. A város 240 millió forintos beruházással varázsolta újjá a Dóm teret. Molnár András címszereplésével Erkel Bánk bánja volt az első produkció az új nézőtér előtt. Nagy sikert aratott az Otello is Gianfranco Checcele és Tokody Ilona főszereplésével. Az igazi szenzáció mégis a Schönberg-musical, a Miss Saigon volt, amitKerényi Miklós Gábor a színpadról felszálló helikopterrel mutatott be. A következő nyáron újabb 6 előadást tartottak belőle, műsorra tűzték a Valahol Európában musicalváltozatát Haumann Péterrel, A trubadúrt pedig Tokody Ilonáékkal. 1996-ban az új szenzáció Sylvester Lévay musicalje, az Elisabeth lett.Szikora János Cserhalmi Györggyel mutatta be a következő nyáron a Cyranót. A kiátkozott ősbemutatójával elkezdődött a Szörényi-korszak. 1998 emlékezetes bemutatója Kaszás Attilával a Háry. 1999-ben az Atilla – Isten kardja című Szörényi-darabbal nyitott a fesztivál, A cigánybáró, a Hoffmann meséi után a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról következett.

Cura, Caballé, Morricone

A 2000-es programsorozat az István, a királlyal indult, Cserháti Zsuzsa koncertjét végigtombolták a nézők. A legnagyobb sikert a West Side Story aratta, a Tragédia 17 év szünet után tért vissza Korognai Károly rendezésében. 2001-ben az Evita után a nyár szenzációja José Cura koncertje volt. Polgár László és Komlósi Ildikó főszereplésével játszották A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit Juronics Tamás koreográfiájával mutatta be a Szegedi Kortárs Balett.

Ennio Morricone a Dóm téren.
Ennio Morricone a Dóm téren.

A Szörényi-trilógia mindhárom része színpadra került. 2002-ben Shakespeare III. Richárdjával nyitott a fesztivál, az aktuális politikai felhangoktól sem mentes előadást Valló Péter rendezte, a címszerepet Kulka János alakította. Népszerű volt Fenyő Miklós Made in Hungária című musicalje, a különlegesség az a koncert volt, amelyen Ennio Morricone dirigálta világslágerré lett filmzenéit. 2003 nyarán az Aida premierjét elmosta az eső, a címszerepet alakító Sümegi Eszter az esőnapon kárpótolta a közönséget. Eljött Szegedre a katalán díva, az akkor 73 éves Montserrat Caballé, aki Kiss B. Atillával adott koncertet. 2004-ben egyszerre ünnepelte a város az árvíz utáni újjáépítés 125. évfordulóját és az ország uniós csatlakozását. A Szegedi Kortárs Balett tüzes-vizes produkciójával, az Új világgal indult az évad, Kesselyák Gergely jegyezte a Nabuccót. 2005-ben a néptáncfesztivál gálájával, a Boldogasszony vendégséggel nyitottak. Alföldi Róbert rendezésében sztárszereposztással tarolt a Csárdáskirálynő. Az Operettszínház Rómeó és Júliája is bombasiker volt.

Caballétól a szimfonikus zenekar muzsikusai is autogramot kértek.
Caballétól a szimfonikus zenekar muzsikusai is autogramot kértek.

Gérard Depardieu, Katarina Witt

A fesztivál 75 éves jubileumán a legnagyobb érdeklődés az új musical, a Rudolf iránt volt. A Marton Évával, Tokody Ilonával, Kiss B. Atillával színre vitt Bánk bán is sikert aratott. A következő nyár slágere Lukács Gyöngyicímszereplésével a Marica grófnő volt Eszenyi Enikő rendezésében, Kentaur extrém színpadképével. 2008 nyarán a Turandottal indult a fesztivál, ősbemutatóként került színre a Szentivánéji álom musical és a Társulat győzteseivel láthatta a publikum az István, a királyt. A Cigányszerelemmel nyitották a 2009-es évadot, az Elisabeth és az István, a király előadásaira is hamar elkeltek a jegyek. A Szerelemtáncra és a Liu szerepében bemutatkozó Rost Andreára is sokan kíváncsiak voltak.

2010-ben Tompos Kátya főszereplésével a My Fair Ladyt, majd a Dózsa tánckrónikát, nemzetközi szereposztással a Carment és a Hairt játszották. A 80 éves évfordulóra visszatért Az ember tragédiája, ezúttal Vidnyánszky Attila rendezésében. Katartikus volt Béres Attila Valahol Európában-rendezése Mácsai Pállal a főszerepben. 2012-ben a Jekyll és Hyde-dal indítottak, Novák Ferenc új táncestje, a Hegyen-völgyön lakodalom, majd KERO rendezésében a Parasztbecsület és a Bajazzók következett. Szarka Tamás musicaljét, a Máriát Vidnyánszky, a Mágnás Miskát Alföldi rendezte. 2013-ban már az új menedzsment vezényelte le a programot: a Leányvásárt Gothár Péter rendezésében, az Elfújta a szél című musicalt, Gershwin Porgy és Bess című operáját az USA-ból érkezett afroamerikai énekesekkel, valamint a 30 éves jubileumát ünneplő István, a királyt Alföldi rendezésében. Harangozó Gyula táncprodukciójával, a Zorba, a göröggel indult 2014 nyara, majd a Csárdáskirálynő jött KERO verziójában. A Háry Jánost Béres Attila rendezésében adták, Napóleon szerepében Gérard Depardieu-vel. Tarolt az ABBA-slágerekből összeállított Mamma Mia!. Tavaly Az álarcosbállal nyitottak, sztárvendégnek a német műkorcsolyázó legendát, Katarina Wittet hívták meg, aki csalódást okozva csak néhány percre tűnt fel a műjégpályává változtatott színpadon. A Madách Színház új szuperprodukciójára, A nyomorultakra gyorsan elkapkodták a jegyeket.

Wagner először

Sokszínű műsorral, megújult színpadtechnikával, neves művészekkel ünnepli a szabadtéri 85. születésnapját. Az ország legnagyobb színháza először játszik Wagner-operát.
Az ünnepi évadban a megszokott irányba visszafordulva fogadja a közönséget a szabadtéri. A legelső tervek Kertész K. Róberttől még úgy szóltak, hogy a dóm csak az egyházi témájú előadások háttere legyen, a világiaknak pedig az árkádok, mesélte Herczeg Tamás_, a szabadtéri igazgatója (képünkön). 1931-ben felépült az akkor még csak 3200 fős nagylelátó plusz ötszáz állóhellyel – majd maradt is a nézőtér a fogadalmi templom felé fordulva. Idén a felújított dóm bejáratát szabadon hagyva előrébb hozták a közel ezer négyzetméteres színpadot, amelyet négyszáz reflektor világít meg.

– A korábbi ünnepi évadokban filozófiai drámákat, szabadtérihez kapcsolódó darabokat tűztünk műsorra, nem túl nagy sikerrel – idézte fel Herczeg Tamás. – Most minden műfajt játszunk a meghosszabbított évadban, operával kezdve operetten, musicalen, vígjátékon át egészen az Ajándékkoncertig Bogányi Gergellyel és csodazongorájával.

Először kerül a szabadtéri színpadára Wagner-opera, A bolygó hollandit július 1-jén és 2-án láthatja a közönség Szabó Máté rendezésében. A magányos hajós nem a tengeren, hanem az űrben utazik Khell Csörsz különleges díszletei és Füzér Anni_ jelmezei jóvoltából. A Kormányost a világhírű Paul Potts, a brit tehetségkutató egyik legelismertebb felfedezettje énekli. Partnerei Kálmándy Mihály, Rálik Szilvia, László Boldizsár, Wiedemann Bernadett és Altorjay Tamás lesznek. A nyitóprodukcióban közreműködő szegedi szimfonikusokat Kesselyák Gergely dirigálja.
Budapesten már folynak az Én és a kisöcsém próbái az Operettszínház sztárjaival. Július 15-én és 16-án többek közt Szinetár Dórát, Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot és Peller Károlyt láthatja-hallhatja a közönség. Július 8-án a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán táncjátékát, a Drakula utolsó táncát mutatják be a Dóm téren. Ismét műsorra került A nyomorultak és a Mamma Mia!, majd augusztus 12-én az Ének az esőben premierje következik. 17-én az Ajándékkoncertet Pál Tamás dirigálja, vendége a Kossuth-díjas _%Bogányi Gergely%.

Meghökkentő díszletelemei révén sajátos csúcsot tudhat magáénak a 2007-ben bemutatott Marica grófnő is: Kentaur tervei alapján ehhez gyártották a valaha volt legnagyobb hegedűt és női cipőt. Van persze olyan adat is – például a fellépő sztárok gázsija –, amely általában üzleti titok. Azért néha kiszivárognak információk, Montserrat Caballé 2003 nyarán állítólag 18 millió forintért énekelt. Nem lehetett kevesebb 2001-ben az argentin tenorsztár, José Cura (képünkön) fellépti díja sem. Arról suttogtak, hogy az elmúlt években Gérard Depardieu és Katarina Witt még ennél is nagyobb gázsit kapott. Persze időnként a nézők is mélyen a zsebükbe nyúltak, egy komáromi vállalkozó a szabadtéri jótékonysági licitjén 2005 nyarán 90 ezer forintot ajánlott a Rómeó és Júliára szóló két belépőért.

Rekordok, gázsik

Szeged. A szabadtéri sok szempontból kivételes a hazai nyári színházak között, az 1931-es indulás óta összesen 211 produkciójából 1002 előadást tartottak a Dóm téren, így 85 év alatt több mint 4 millió fizető nézője volt. A pótszékekkel együtt közel négyezres nézőterével a legnagyobb magyar színház. Itt készülnek a legdrágább produkciók a leghatalmasabb díszletekkel, a legnagyobb létszámú szereplőgárdával. Például a 2004-es Nabucco központi díszleteleme egy 13 méter magas, azaz négyemeletnyi lépcső volt, amely a zenekari árokból egészen a templom rozettájáig vezetett. Tavaly nyáron Kentaur nyilatkozta a 86 képből álló, filmszerű musical-előadás, A nyomorultak kapcsán: „ez a legmonumentálisabb produkció, amit a Dóm téren valaha is csináltunk”.

Paul Potts a Dóm téri fedélzeten

Teljes A bolygó hollandi szereplőgárdája: a vasárnapi sajtótájékoztatón a péntek éjjel megérkezett
Paul Potts is mesélt a szokatlan koncepciójú előadásról. Herczeg Tamás fesztiváligazgató elmondta:
Harangozó Gyula művészeti igazgatóval küldetésük minél több nézőhöz eljuttatni az operát, ennek köszönhető idén Paul Potts meghívása.

A világhírű brit énekes Szegeden. Fotó: Karnok Csaba
A világhírű brit énekes Szegeden. Fotó: Karnok Csaba

– Szeged csodálatos! Boldog vagyok, hogy itt lehetek, és megtapasztalhatom az igazi nyarat. Ilyen hatalmas színpadon még nem dolgoztam, kihívás, hogyan tölti meg a teret a szereplő – mondta a világhírű brit énekes. A színpad kialakításában is különleges: a Sentát éneklő Rálik Szilvia szerint olyan közlekedni a nagy dőlésszögű díszletben, mintha mozgó hajón akarna időben odaérni a megfelelő helyre. Wiedemann Bernadett már megszokta az extrémebb díszleteket, a mozgalmas és látványos környezet a címszerepet alakító Kálmándy Mihály szavaival „gyönyörű, és nem operaellenes”. Még alakul a látványvilág, Szabó Máté rendező egész éjszaka a világosítással foglalkozott. Mikor a díszlet Földjét csak egy oldalról érte fény, mint a valós életben, arra a pillanatra a világűrben érezte magát. László Boldizsár számára Kesselyák Gergely karmester adott újfajta megvilágítást az operának.

forrás:dm.hu
Leave a Reply 1417 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: