< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Mentőövet dobhatnak a Fidesznek a menekültkvóta elleni harcában

| Mobile | RSS

Mentőövet dobhatnak a Fidesznek a menekültkvóta elleni harcában

2016. november 22. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Mentőövet dobhatnak a Fidesznek a menekültkvóta elleni harcában

fecsegő szimbolum

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó

Székely László ombudsman és az Alkotmánybíróság húzhatja ki a Fideszt abból a részben saját maga által kreált csapdából, amelybe az alaptörvény november 8-i leszavazása után lavírozta magát a párt.

A kormány eredeti szándéka – ahogy arról korábban beszámoltunk – az volt, hogy az érvénytelensége miatt elbukott októberi kvótanépszavazás helyett az alaptörvény átírásával próbál hivatkozási alapot teremteni arra, hogy Brüsszel ne kényszeríthesse rá Magyarországra a bevándorlókat. Azzal azonban nem számolt, hogy a Jobbik a feltételhez: a letelepedési kötvények megszüntetéséhez köti majd az alaptörvény-módosítás támogatását.

Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a parlamenti szavazásig teljesülhet is az ellenzéki párt feltétele, a kormány végül nem vállalta be, hogy úgy tűnjön, külső, pláne jobbikos nyomásra cselekedett. A Fidesz és a KDNP két hete emiatt végül eleve úgy vágott neki a kétharmados voksolásnak, hogy biztosra vette: a 131 kormánypárti vokson túl nem lesz meg a szükséges plusz két igen a módosítás sikeréhez. Így is lett, és bár az előzetes pártbeli kalkulációk azzal számoltak – sőt, az elbukott voksolás után maga a miniszterelnök is lebegtette – hogy később ismét benyújtják majd a javaslatot, a Fidesz elnöksége mégis úgy döntött, hogy egyelőre nem teszi ezt meg.
Az alaptörvény-módosításról tartott szavazás – ellenzéki tiltakozással
© Túry Gergely

A kormánypárt vezetői információink szerint azért tették egyelőre parkoló pályára az ügyet, mert az Alkotmánybíróság hamarosan dönthet Székely László alapjogi biztos még tavaly benyújtott, az alaptörvény értelmezését kérő indítványáról. Az ombudsman 2015 decemberében, két hónappal azután fordult a testülethez, hogy az unió belügyminisztereinek tanácsa elfogadta a 160 000 menedékkérő tagállamok közötti szétosztásáról szóló határozatát, 1294 menedékkérő átvételét írva elő Magyarországnak. Székely László arról kérte a testület állásfoglalását, hogy a brüsszeli döntés összhangban van-e a nemzetközi jog szabályaival és gyakorlatával, valamint a magyar alkotmány kollektív kitelepítést szintén tiltó rendelkezésével.

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint ugyanis a nemzetközi jog és joggyakorlat csak és kizárólag abban az esetben fogadja el bármilyen menedékkérő áthelyezését, hogyha ez egyedi, egyes személyekre lebontott döntésen alapul. Ha nem így van, akkor az – nevezzék kiutasításnak vagy szétosztásnak – kollektív kitelepítésnek minősül. A kollektív kitelepítést márpedig a magyar alaptörvény (XIV. cikke) is tilosnak nevezi, emiatt pedig kérdéses lehet a kvótadöntés magyarországi alkalmazása.

Az alaptörvény Magyarország európai uniós tagállami részvételét rögzítő szakaszait értelmezendő az Alkotmánybíróságnak arra is választ kell adnia, hogy az Európai Unióban megvalósuló államközi együttműködés keretében köteles-e a magyar állam olyan intézkedések végrehajtására, amelyek ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel.
Székely László ombudsman
© MTI / Soós Lajos

Az ombudsman indítványát keddi ülésén harmadszor tárgyalja az Ab, de döntés a radikálisan széthúzó vélemények miatt információink szerint még nem várható. Ha a későbbiekben azonban igazat ad a testület az alapjogi biztosnak, az meg is oldhatja a Fidesz problémáját: az Európai Tanács decemberi ülésén már újabb, a kvóták elleni érvként lobogtathatja Orbán Viktor az Ab határozatát.

Igaz – ismerték el az ügyre rálátó fideszesek a hvg.hu-nak – a megoldás közel sem olyan látványos, mint egy eredményes népszavazás vagy egy sikeres alaptörvény-módosítás lett volna, de legalább stabil – jogi érveken nyugvó – hivatkozási alapot adhat a miniszterelnöknek a betelepítésről szóló brüsszeli vitában.

Egy kedvező Ab-határozat után – szimbolikus megerősítésként – ráadásul elő lehet venni újból az alaptörvény-módosítást, ami persze arra az esetre is igaz, ha az Ab esetleg a kormány törekvéseivel ellentétesen foglalna állást.
Az Alkotmánybíróság egyik korábbi döntésének kihirdetése
© Túry Gergely

A módosítás esetleges újbóli benyújtását egyébként nem zárták ki a kormánypárti megszólalók. Az elbukott voksolás másnapján a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal a kormány szócsövévé vált TV2-ben például kifejezetten említette, hogy tavasszal visszatérhet a kormány az ügyre, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak úgy fogalmazott a november 10-i kormányinfón, hogy (most) nincs napirenden a kérdés.

A november 8-i, elbukott kísérlet után információink szerint részben azért is tett le a javaslat rövid időn belüli, ismételt benyújtásról a Fidesz elnöksége, mert idén – a december 12-re tervezett utolsó ülésnapig – már nem lehetett volna megtartani a végszavazását (az alaptörvény módosítását az országgyűlésről szó törvény szerint nem lehet kivételes sürgős eljárásban, sem házszabálytól eltéréssel tárgyalni, normál menetben pedig legalább 4 hét kell az újbóli átfutásához). Az pedig stratégiailag és kommunikációs szempontból is béna lett volna, ha „lógva marad” az ügy, és áthúzódik a februárban kezdődő tavaszi ülésszakra.

Annak viszont, ha eleve jövőre nyújtják be, az az előnye is meglehet, hogy mire szavazásra kerül, addigra megszülethetnek a letelepedési kötvény kivezetését megalapozó döntések, vagyis a Jobbiknak sem marad érve, hogy miért utasítsa el a módosítást.

forrás:hvg.hu

Leave a Reply 69 megnézve, 1 alkalommal mai nap |