< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Orbán önmagát cáfolja

| Mobile | RSS

Orbán önmagát cáfolja

2016. november 22. | hozzászólás | Közélet

Orbán önmagát cáfolja

2-foldgomb

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó

Továbbra is ragaszkodik a kormány által kezdeményezett 15 százalékos minimálbér, illetve a 25 százalékos kötelező szakmai bérminimum emelési javaslathoz a miniszterelnök. Megütközést keltett viszont, hogy Orbán Viktor a nyugdíjak tervezettnél nagyobb mértékű növelését is a bértárgyalások sikeréhez kötné.

Nem enged a ’48-ból Orbán Viktor, legalábbis hétfői rádiós nyilatkozatában erre utalt. Szerinte a minimálbér, valamint a szakmai bérminimum nagymértékű emelését, a járulékok és társasági adó csökkentését a magyar gazdasági modell sikere, a munkaalapú gazdaság és a stabil pénzügyi rendszer tette lehetővé.

Az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank november eleji, budapesti konferenciáján Orbán Viktor felszólalását úgy kezdte: a magyar modell nem folytatható, fejleszteni kell a versenyképességünket, Magyarországnak változtatnia kell, ha jobban akar működni. Én ezt a miniszterelnöki véleményt osztom – reagált a “népnek” szóló orbáni beszédre Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A kormányfő úgy vélte, a jövőre tervezett 15 százalékos minimálbér, illetve 25 százalékos bérminimum emelés elérhető. A vállalkozókkal még vannak gondjaink de a következő napokban szeretnének megegyezni velük – tette hozzá.

A jelenleg 10 százalékos, illetve az évi 500 millió forint feletti forgalmat elérő cégek 19 százalékos társasági adójának egységesen 9 százalékra csökkentése nagyon kedvező lesz a nagy nemzetközi cégeknek, valamint annak a tucatnyi agrártársaságnak, amelyik bevétele meghaladja a félmilliárd forintot – ezt a véleményt fejtette ki a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. A magyar mezőgazdaságra jellemző üzemméretű többség számára nem jelent érdemi könnyebbséget a társasági adó 1 százalékos lefaragása. A minimálbér, illetve a szakmai bérminimum kormány által javasolt emelése ugyan valóban a hatékonyság növelésére ösztönözheti a vállalkozásokat, de a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv) összességében akár 100 ezer munkavállalótól is megválhatnak a bérköltségek növekedése miatt. Jelenleg ugyanis sok kkv a minimálbér mellé zsebbe fizet még annyit, hogy megtartsa az egyre fogyatkozó munkaerőt. Ha azonban “le kell papírozni” a magasabb bért, azt már a kkv-k jelentős része nem lesz képes kigazdálkodni még a járulékcsökkentéssel sem. A nagy cégek többsége pedig az égető munkaerőhiány miatt már amúgy is jóval a minimálbér fölött fizet, így nekik már kisebb tehernövekedést jelent a 2017-ben esedékes emelés. A pékszövetség ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a béremelések miatt, jövőre akár 30 százalékkal drágulhat a kenyér.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is elismeri a béremelés szükségességét, de a kormány javaslata kissé túlfeszíti a gazdaságot – erről beszélt lapunknak Rolek Ferenc a szövetség alelnöke. (Az MGYOSZ korábban 10, illetve 20 százalékos emeléseket javasolt.) Ha végül marad a kormány javaslata, amely 2018-ra további 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos bérminimum emelést irányoz elő, akkor a folyamatosan figyelni kell ennek hatásait a gazdaságra és szükség esetén korrigálni szükséges, valamint tisztázni kell azt is, milyen részt vállal ebből a költségvetés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bértárgyalások múlt heti fordulóján 2017-ben 4, egy évvel később pedig 2 százalékos járulékcsökkentést ajánlott. A 15, illetve 25 százalékos béremelés, és egyidejűleg a kormány által javasolt 2017-es 4 százalékos járulékcsökkentés, – amelyet azután 5 éven keresztül évi további 2-2 százalékos tehermérséklés követne – , elfogadhatatlan a munkáltatók számára. Az MGYOSZ álláspontja, hogy két év alatt legkevesebb 8 százalékponttal kell vissza nyesni a munkabéreket terhelő járulékot -hangsúlyozta Rolek Ferenc. A munkáltatóknak ugyanis számításaik szerint jövőre 1070 milliárd forintos többletkiadást jelent a minimálbér és a bérminimum emelés. Ez abból adódik, hogy a járulékcsökkentés a költségvetésnek többlet bevételt jelent, mivel a járulék mértéke ugyan alacsonyabb lesz, de az alapja, ami után fizetni kell, az magasabb. A munkabéreket terhelő járulékból és személyi jövedelemadóból a büdzsé 2017-ben még 180 milliárd forintos többletbevételre is számíthat. A jövedelemnövekedés pedig a fogyasztást is felpörgetheti, ami az áfa bevételeket növelheti – fejtette ki Rolek Ferenc.

A béremelések önmagukban nem javítják az ország versenyképességét, a társasági adó mérséklése pedig valóban a leginkább a multiknak előnyös. A máig érvényben lévő különadók és egyéb közterhek pedig a régióban a legmagasabb adókörnyezetet jelentik, de Európában is ebből a szempontból az élbolyba tartozunk – fűzte ehhez hozzá Vértes András. A versenyképesség javulásához képzett munkaerőre és beruházásra lenne szükség. Jelenleg egyikben sem dúskál Magyarország. A beruházások idén 10 százalékkal maradnak el a tavalyitól, ami szintén nem volt túlságosan nagy mértékű.

A béremelések következtében több lesz a fogyasztás és az emiatt felszökő infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre – Orbán Viktor szerint. A kormányfő kijelentette, a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett, az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés is lehet jövőre.

A nyugdíjemelésről törvény intézkedik, amely most az infláció követést írja elő és mintha a kormányzatban nem lennének olyan szakértők, akik ezt ki tudják számolni – jegyezte meg lapunknak Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Klub Szövetség képviseletében. A kormány tavasszal 0,9 százalékot jelzett előre, miközben a jegybank és a nyugdíjas szervezetek szakértői a statisztikai hivatal adataira támaszkodva 2 százaléknál magasabb ütemű pénzromlást várnak 2017-ben. A miniszterelnök bejelentése alapján úgy tűnik, mintha nem lenne tisztában a nyugdíj emelés szabályaival, mivel ez nem lehet alku tárgya és nem lehet semmilyen megállapodáshoz kötni – fogalmazott Orsós Éva. Rendkívül feszült a hangulat a nyugdíjasok között, miközben a valódi érdekképviseleti szervezeteikkel a kormány 6 éve nem áll szóba.
Nagyobbat emelnének a szocialisták
Négy pontos javaslattal állt elő hétfőn a parlamentben, napirend előtt az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan. A párt szerint a megélhetési gondokat enyhíthetné az országban ha a nettó minimálbér legalább 100 ezer forint lenne. A kormány által javasolt bruttó 127 ezer forintos minimálbér nettóban kevesebb, mint 100 ezer forint. Az ellenzéki párt javasolta a visszatérést a a korábbi nyugdíj-emelési rendszerhez, mert szerintük a mostani emelés megalázóan kicsi. Az MSZP csökkentené az energiaárakat, hogy senki ne fizessen többet az energiáért, mint amennyibe az ténylegesen kerül és folytatnák az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését is.

szerző:Bihari Tamás

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 81 megnézve, 1 alkalommal mai nap |