< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Navracsics Tibor: Az unió alapvető érdeke együttműködni Törökországgal

| Mobile | RSS

Navracsics Tibor: Az unió alapvető érdeke együttműködni Törökországgal

2016. november 28. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Navracsics Tibor: Az unió alapvető érdeke együttműködni Törökországgal

2-foldgomb

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál

Ülésezett az Országgyűlés európai ügyek bizottság

Az Európai Unió (EU) alapvető érdeke, hogy megmaradjon az együttműködés Törökországgal, ugyanakkor a török együttműködési készség gyengülni látszik – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Az EB folyamatosan vizsgálja, hogy mivel járna az, ha felfüggesztenék a kapcsolatokat Törökország és az EU között – mondta Navracsics Tibor Hollik István (KDNP) kérdésre válaszolva, majd hozzátette: “szakpolitikai szinten nem jó a helyzet, rohamosan gyengül a török együttműködési készség”. Kijelentette, ha Törökország felhagy “az együttműködő magatartásával”, akkor annak a kárát elsősorban a migrációs politikában látják majd és főként a délkelet-európai országokat érinti. Navracsics Tibor példaként említette, hogy kormányuk nem tanácsolja a török diákoknak a részvételt az Erasmus-programban. “Tehát van egyfajta lassú visszahúzódás” – fogalmazott.

Tukacs Istvánnak (MSZP) az EU és Afrika kapcsolatára vonatkozó kérdésére válaszolva Navracsics Tibor elmondta, a korábban bejelentett afrikai befektetési alap létrehozásának a célja, hogy az EU gazdaságélénkítő eszközzel is megjelenjen a kontinensen. Az EB egy olyan pénzügyi alapot próbál a vállalkozások rendelkezésére bocsátani, amely segíti az afrikai munkahelyteremtést és az európai gazdasági megjelenést.

A bizottság elnökének, Hörcsik Richárdnak (Fidesz) az Erasmus+ programra vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta, hogy a program költségvetése a jövő évtől dinamikusan nő majd. Ennek eredményeként, ha a 2020 utáni pénzügyi keretidőszakban fenn akarja tartani az EU az Erasmus akkori költségvetését, akkor az a tagállamoktól 42 százalékkal magasabb hozzájárulást kívánna meg. Ez rendkívül magas összeg – jegyzete meg. Mint mondta, ebből a szempontból pesszimista az EU következő pénzügyi lehetőségeit illetően az Erasmus finanszírozásában. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jövő évre a program olyan többletköltséget kap, amely lehetővé teszi az Interrail-kezdeményezés (fiatalok ingyenes utazási lehetősége az unióban) első időszakának finanszírozását és az Európai Szolidaritási Testület felállítását. Bíznak továbbá abban is, hogy a költségekből az Erasmus-program szociális profiljának erősítésére is tudnak fordítani – jegyezte meg.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy jövőre lesz harmincéves az Erasmus-program, amelyben Magyarország 1997 óta vesz részt. Eddig évente körülbelül 4500 magyar hallgató élt a lehetőséggel, hogy külföldön tanuljon, és körülbelül 5000 külföldi jött évente Magyarországra a program keretében. A legnépszerűbb célország: Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Magyarországra a legtöbb hallgató Franciaországból, Németországból, Törökországból, Spanyolországból és Romániából érkezik – közölte.

Navracsics Tibor az EB jövő évi munkaprogramjának főbb kezdeményezéseiről szólva elmondta: a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások élénkítése érdekében javaslatot tesznek egy ifjúsági kezdeményezésre, a körforgásos gazdaság végrehajtására vonatkozó cselekvési tervre, valamint az új, többéves pénzügyi keretre. Félidős értékelést készítenek a digitális egységes piacról; végrehajtják az energiaunióra vonatkozó stratégiát, elmélyítik és méltányosabbá teszik a belső piacot az egységes piaci stratégia, az európai űrstratégia és a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásával, valamint az igazságos társasági adórendszerre irányuló javaslatok előterjesztések révén. Bemutatják a 27 tagú EU megreformálására, valamint a gazdasági és a monetáris unió megerősítésére vonatkozó elképzeléseiket. Javaslatot tesznek a szociális jogok európai pillérére, végrehajtják a kereskedelmi stratégiát, megerősítik a piacvédelmi eszközöket. A terrorizmus elleni küzdelem jegyében tovább dolgoznak a biztonsági unió kiépítésén és harmonizálják a személyes adatok, valamint a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat. Továbbá végrehajtják az európai migrációs stratégiát, valamint bemutatják az európai védelmi cselekvési tervet – sorolta.

Navracsics Tibor elmondta: tárcája számára ez az év több szempontból is fontos volt. Az idén is megjelentették az oktatási és képzési monitort, amely a tagállamok oktatáspolitikájáról és helyzetéről ad elemzést. Az elemzés szerint negatívum, hogy Magyarországon továbbra is nehézkezesen valósul meg minden társadalmi csoport hozzáférése az oktatási rendszerhez. Pozitívum, hogy Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, amelyeknél az oktatásra fordított beruházások összege öt százaléknál nagyobb arányban növekedett.

A kultúra területén különösen fontos eredménynek nevezte, hogy az EU nemzetközi stratégiájának felülvizsgálatakor kiemelt jelentőséget kap a kulturális diplomácia mint fejlesztendő terület. Az EU nem akar átvenni diplomáciai szerepeket a tagállamoktól, hanem elsősorban a tagállamok kulturális diplomáciai infrastruktúrájára építve, azok összehangolásával és a tagállamok kulturális diplomáciai erőfeszítéseinek támogatásával akarja elérni azt, hogy az EU egy többé-kevésbé összehangolt stratégiát tudjon felmutatni – magyarázta Navracsics Tibor. Közölte, 2018-ban – tematikus európai évként – megrendezik a kulturális örökség európai évét, a koncepció kialakítása folyik, tárgyalnak a tagállamokkal.

Navracsics Tibor elmondta azt is, számára a jövő év egyik hangsúlyos pontja lesz, hogy a felsőoktatás “találkozási pontjait” keresse a regionális fejlesztéssel, az ottani gazdasági élettel.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 96 megnézve, 1 alkalommal mai nap |