< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Megkezdődött a Budapesti Víz Világtalálkozó Áder János: A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás – Az ENSZ-vezetők is a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

| Mobile | RSS

Megkezdődött a Budapesti Víz Világtalálkozó Áder János: A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás – Az ENSZ-vezetők is a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

2016. november 28. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Megkezdődött a Budapesti Víz Világtalálkozó
Áder János: A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás – Az ENSZ-vezetők is a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

2-foldgomb

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál

A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a víz váljon a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten.

vízvil_áder_vazed576Áder János köztársasági elnök és Sejk Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke (b) beszélget a Budapesti Víz Világtalálkozón. MTI Fotó: Koszticsák SzilárdHangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs további ipari fejlődés, és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga is. Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez. Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.

Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők. Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit – húzta alá, hozzátéve: az idő sürget.

A Víz Világtalálkozó sajtótájékoztatóján Áder János úgy fogalmazott, hogy ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk. Hangsúlyozta: a vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától, a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed. A víz a legveszélyeztetettebb, pótolhatatlan természeti kincs, és egyben helyettesíthetetlen erőforrás, a 21. század legfontosabb kérdése. “Életünk, mezőgazdaságunk, ipari termelésünk, energiatermelésünk, munkahelyeink, gazdasági növekedésünk biztosítéka” – fogalmazott Áder János, hozzátéve: a víz alapvető nemzetbiztonsági kérdés is. A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is – tette hozzá az államfő, példaként említve az India és Pakisztán közötti szeptemberi konfliktust. A köztársasági elnök közölte, hogy a tanácskozás eddigi eredményeiről és a finanszírozás kérdéséről kedden sajtótájékoztatón számolnak be.

Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások – mondta Áder János. Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, például a búzáét és a kukoricáét, amelyek hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését, megléte virágzását hozza – jelentette ki a köztársasági elnök.

Áder János végül David Atterborough-ot idézte: “A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.

ENSZ-vezetők a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői.

A sajtótájékoztatón Peter Thomson arról beszélt, hogy a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet. A párizsi megállapodás fő célja, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, ebben képes lesz-e fennmaradni az emberi civilizáció – mondta. A klímaegyezmény célkitűzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitűzések megvalósítása nélkül az emberiség jövője van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.

Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz. Elmondta: az OECD szerint 2050-re a föld vízigénye 55 százalékkal fog növekedni. Az ENSZ emberi jogként ismerte el a hozzáférést a vízhez, ami azt jelenti, hogy a tiszta ivóvizet és a szennyvízkezelést egyaránt biztosítani kell az embereknek. Az emberiségnek a fenntartható fejlődés felé kell haladnia, ebben a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-fontos lépést jelent, emellett jövő nyáron New Yorkban az óceánok megóvásáról tanácskoznak majd – mondta.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást. Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának. Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban – mondta.

I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka, Ökumenikus Pátriárka videoüzenete szerint az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, elidegeníthetetlen joga minden embernek. A fenntarthatóság biztosítja a békés egymás mellett élést – mondta. I. Ferenc pápa üzenete szerint a víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni.

Joaquim Levy, a Világbank Csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a víz alapvetően fontos a Párizsi egyezmény céljainak megvalósításához. A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt. A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen – mondta.

Leave a Reply 86 megnézve, 1 alkalommal mai nap |