< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Nem tett jót Kiskörén a csököttagyúzás

| Mobile | RSS

Nem tett jót Kiskörén a csököttagyúzás

2017. január 31. | hozzászólás | Közélet
DEGER20060623081
Elég csúnyán elmérgesedett a viszony Kiskörén a lakosság egy része és a városvezetés között, ennek látványos demonstrációja volt a decemberi közmeghallgatás felháborodott számonkéréssel, sértődött csendbe burkolózással, kihívott rendőrökkel. A feszültség tetőzése pár hangfelvételnek köszönhető, amelyekből a helyiek megtudhatták, hogyan beszélnek róluk bizottsági üléseken. Még a polgármester is úgy látja, hogy egyes kijelentések miatt bocsánatkérésre lenne szükség. Sokan szeretnének új, előrehozott választást, de erre a jogszabályok alapján nincs esély.

Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan megjelentek, azt gondolom, hogy a képviselő-testület nevében mondhatom, hogy ilyen létszám még nem volt

– a december 15-i kiskörei közmeghallgatás első pillanataiban még derűsen figyelte a polgármester, milyen sokan gyűltek össze a polgármesteri hivatal dísztermében, a rózsaszín, fényes függönyök, görögös oszlopok díszlete előtt. De nemcsak ilyen létszám, ilyen közmeghallgatás sem volt még Kiskörén. A jókedv nem tartott ki sokáig, és a nap végére a létszám is szokatlan jövevényekkel bővült: rendőrökkel, akiket a növekvő feszültség miatt láttak jónak kihívni.

A Tisza-parti várost hetek, hónapokon óta lefoglaló konfliktus nem a közmeghallgatáson robbant ki, nem az ott történtek váltották ki, de itt tudott látványosan megmutatkozni: méltatlankodásban, felpaprikázott számonkérésben, sértődött, iskolaízű rendreutasításban a polgármester részéről.

2014-ben, amikor másodjára is polgármesterré választották a Fidesz-KDNP színeiben induló Magyar Csillát, még úgy tűnt, stabilak a pozíciói, lényegében sikerült megdupláznia a szavazói számát az előző, 2010-es megmérettetéshez képest. Míg az első győzelmet négy évvel korábban 32,97 százalékkal húzta be, 2014-ben 63,46 százalékkal nyerte meg a választást.

A lájkolásnak is súlya van

Mostanra viszont kialakult egy hangos, erős és színes összetételű kör a városban, akik a távozását szeretnék, és nemcsak az övét, hanem – egy-két kivételtől eltekintve – a teljes városvezetését. Ennek a körnek a tagjai – akik közül nagyjából tíz emberrel leültünk beszélgetni Kiskörén egy januári délutánon – az elégedetlenek arányát a városban úgy 90 százalékra becsülik. Hogy valójában hányan vannak így a nagyjából 2200-2300 kiskörei választópolgár között, nehéz lenne megmondani. Sokan nem mernek nyíltan hangot adni az ellenvéleményüknek, mert félnek a következményektől, állítják azok, akik mégis nyíltan beszélnek.

Példaként a Kisköre Kisköréért Facebook-oldalt hozzák fel, itt szoktak rendszeresen megjelenni a vezetéssel szemben kritikus tartalmak. A beköszönő szöveg így szól: „Azért vagyunk itt, hogy elmondjuk: tűrhetetlen a hatalomban lévők korruptsága. Visszaélnek Kiskörével, szemébe hazudnak a közösségnek. Mi tényeket írunk.” Az oldalt jelenleg 391 ember lájkolja, 387 követi. Az üzemeltetők, akik látják az elérési adatokat, azt mondják: ennél valójában sokkal többen, ezer felett olvassák őket, csak éppen nem kommentelnek, de még lájkolni sem mernek.

Ha tényleg 90 százaléknyian is lennének a városban az elégedetlenek, törvény adta lehetőség lényegében nincs a kezükben a városvezetés idő előtti leváltására. Bár aláírásgyűjtésen gondolkodtak korábban, a népszavazásról szóló törvény szerint nem lehet helyi népszavazást tartani a képviselő-testület feloszlatásának kimondásáról.

Megdolgoztatják a kormányhivatalt

Jobb híján egyes konkrét ügyekben a kormányhivatalhoz szoktak fordulni. A kiskörei önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Heves Megyei Kormányhivatalhoz a 2014-es választások óta 6 esetben érkezett panasz Kisköre önkormányzatával összefüggésben, írta az Index kérdésére a kormányhivatal kommunikációs munkatársa.

Ezek a panaszok iskolai nyári étkeztetéssel, csónakkikötő működtetésével, közmunkásokkal, jegyzőkönyv másolat kiadásával, városfenntartó kft. ügyvezetőjének magatartásával, önkormányzati képviselőt érintő sérelmekkel kapcsolatos jelzések voltak. A kormányhivatal válasza szerint a 6-ból 1 esetben volt szükséges, hogy ne csak a panaszosnak válaszoljanak, hanem az önkormányzatnak, a jegyzőnek is küldjenek levelet.

Ez nem jelenti azt, hogy a kormányhivatal egyébként minden mást rendben talált Kiskörén az utóbbi pár évben. A 2014-es önkormányzati választások óta 8 törvényességi felhívást és 1 javaslatot kapott Kisköre Képviselő-testülete a Heves Megyei Kormányhivataltól. „Ezek a felügyeleti intézkedések hivatalból észlelt jogszabálysértések miatt történtek, nem függnek össze a panaszokkal” – közölték. A törvényességi felhívásoknak eredménye is volt, rendeletmódosításra vagy új rendelet alkotására kényszerült a város.

A telekadóügy a Kúriáig jutott

Az egyik ilyen problémás helyi rendelet a telekadóról szólt. Ez az ügy egészen a Kúriáig eljutott, a Kúria önkormányzati tanácsa november végén megállapította, hogy a rendelet egy része törvénysértő, és meg is semmisítette az érintett bekezdést. Az volt a gond, hogy az önkormányzat ugyanakkora adót vetett ki a közműves és úton megközelíthető telkekre, mint azokra, amelyek nem ilyenek, vagyis nem vette figyelembe a helyi sajátosságokat.

A lakosságot leginkább foglalkoztató sérelmek azonban nem konkrét jogszabályokhoz kötődnek, és  kevésbé könnyen megfoghatóak. Sokakat zavar például, hogy a város vezetésének egy része nem kiskörei, hanem máshonnan jár be dolgozni. Visszatérő, súlyosabb panasz, hogy úgy érzik: a vezetőkhöz való viszony befolyásol szinte mindent a városban, érződik azon, hogy ki kap közmunkát és ki nem, hogy kinek mennyi települési támogatás jut, esetleg ott van-e azok között, akiknek karácsonyi csomagot osztanak.

A helyzet akkor fordult igazán rosszra, amikor felkerült az internetre, és gyorsan végigfutott a városon néhány hanganyag, amelyeken – nem a helyi lakosok fülének szánva – beszéltek egymás között a város vezetői. A szolnoki polgármester vénkurvázására emlékeztető, sértő dolgok hangzottak el a hanganyagok tanúsága szerint a kiskörei önkormányzat humán bizottságának ülésén 2016. szeptember 19-én.

Szegény, gyepes emberek

A felvételen egy férfihangtól ezt hallani: “azt nem fogják fel ezek a szegény, gyepes emberek, mert már nem tudok rájuk mit mondani, hogy ha idejön egy olyan (…) akire szükség van, azt lehet, hogy el kell helyeznünk valahol. És innentől kezdve ahelyett, hogy a Facebook elé leül valaki, gondolkozna, egy, kettő: utánamenne az információknak, hogy mi minek az okozata vagy következménye,

ne az egyszerű, csökött agyával kezdjen el ötletelni, mert már tragédia, amit művelnek egyesek.

A városiak szerint Takács Attila, Kisköre alpolgármestere mondta ezt.

Ugyanő beszél szerintük akkor is, amikor a felvételen – egy rendőrségi intézkedésről beszélve – azt mondja egy férfihang: „amikor a gyereket kiláncolták a kapuhoz a rendőrök, engem akárhányszor igazoltattak, miért nem verték még bele a fejem a motorháztetőbe? Mert úgy szólok hozzá, ahogy illik. Nem úgy, hogy mit akarsz, hülyegyerek. Ennyi. Oszt akkor <szegény gyerek,=”” szétrúgták=”” a=”” lábát,=”” meg=”” fejét=”” belenyomták=”” motorháztetőbe=””>.

Keresztül kellett volna tolni a motoron.

Szerettünk volna beszélni Takács Attilával, és megkérdezni tőle, ő mondta-e a fenti mondatokat, és ha igen, utólag mit gondol erről. A polgármesteri hivatal titkárságán azt mondták, az alpolgármester nem nyilatkozik külön, kérdéseinkkel keressük Kisköre polgármesterét. Később mobiltelefonon még több kísérletet tettünk Takács Attila megszólaltatására, de cikkünk megjelenéséig ez nem sikerült.

Annyira szem előtt van

Ugyanezen a szeptemberi bizottsági ülésen tárgyalták meg azt is, hol biztosítsanak szociális lakhatást egy helyi roma asszonynak, Katalinnak, akinek gázrobbanás miatt kiégett a háza. Egy Kossuth utcai ingatlan vetődik fel először megoldásként, mire egy női hang helytelenítőleg jajgatni kezd, és megkérdezi, “nincs más?”. Egy másik női hang visszakérdez, hogy “Mi van, Mari?”. A válasz: “Hát az annyira szem előtt van”. Valamivel később ez a mondat is elhangzik:

Nem biztos, hogy a Kossuth útra, főútra kell ezeket beköltöztetni.

A felvételen Honvisák Józsefné, nyugdíjas pedagógus, a bizottság külsős tagja beszél, ő az, aki kifogásolta, hogy a fő utcán adjanak lakást a roma asszonynak. Megkerestük telefonon Honvisáknét, hogy megkérdezzük ezekről a Kiskörén sokakat felháborító mondatokról. Azt mondta, erről “a kiragadott részletről” nem szeretne nyilatkozni, mert szerinte ez egy “gerjesztett probléma”, nem ezzel kellene foglalkozni, hanem a valós problémával. Valós problémának az asszony helyzetét tartja, ebben az ügyben elmondása szerint azt az álláspontot képviselte, hogy az önkormányzat vegyen neki egy saját tulajdonú házat.

Katalin, aki egyedül neveli a fiát, azt mondta az Indexnek: a robbanás után majdnem egy hónapig kórházban volt, és ekkor még fogalma sem volt róla, hova mehet majd haza. Helyzete egyébként az ülés óta, többek szerint épp a felvétel keltette felháborodás hatására, legalább átmenetileg megoldódott. Október 31-ig lakhat egy kiskörei házban, amit kijelöltek számára. Ez nem a Kossuth úti, arról úgy tudni, nincs is lakható állapotban, üresen áll.

Mélyre süllyedt

A kikerült hangfelvételeket egy független kiskörei képviselő, Németh Mihályné készítette, aki maga is tagja a humán bizottságnak. Régóta a városban politizál, csak a 2010 és 2014 közötti ciklust hagyta ki képviselőként, amikor egy maroknyi szavazattal lecsúszott a mandátumról. Legutóbb könnyedén, 503 szavazattal választották meg, 19-cel többen szavaztak rá, mint az alpolgármesterre, Takács Attilára. Szerinte most „Kiskörén olyan diktatúra van, hogy a Rákosi rendszerben nem volt ilyen”, az ablakból még azt is figyelik, hogy kivel beszél. Ő és a jobbikos képviselő szoktak rendszeresen szembekerülni a többiekkel a testületben, mondta.

A bizottsági ülések, hacsak nem rendelnek el külön zárt ülést, nyíltak. Elméletben bárki beülhetne rájuk, és hivatalos hangfelvétel is szokott készülni róluk. A Némethné által készített felvételek nyilvánosságra kerülése miatt azonban később elővették a képviselőt a testületben. Az október 26-i testületi ülésről készült jegyzőkönyv szerint Fejes Lőrinc képviselő szerint “méltatlan és etikátlan” dolog történt, a jegyző, Tóth Zoltán pedig arra panaszkodott, hogy “mélyre süllyedt a testületi üléseknek a menete”, és kérte, álljon ki, aki titokban a képviselőket lejárató felvételt készítette. Arról, hogy az elhangzott mondatokkal magukkal egyébként probléma lenne, ezen az ülésen a jegyzőkönyv szerint nem volt szó.

Hiába próbáltak reakciót kipréselni a sérelmes mondatokra a helyiek a decemberi közmeghallgatáson is, pedig többen is megpróbálkoztak ezzel. “Bizonyára így vélekednek sokan a kiskörei lakosokról Önök közül, ami ugye hallható volt a kiment hanganyagból. Akik bírálni merik tevékenységüket, csökött agyúaknak és begyepesedett embereknek nevezik” – kérte számon például az egyik asszony.

A közmeghallgatás elején a polgármester, miután elmondta a város aktuális ügyeit hosszasan taglaló bevezetőjét, azt a játékszabályt állította fel, hogy mindenki kérdezzen, aki akar, ne vágjanak egymás szavába, és ő majd egyszerre fog válaszolni a feltett kérdésekre. Ebből, ahogy nőtt a feszültség, végül az lett, hogy a polgármester úgy ítélte meg: a résztvevők nem tartották be a szabályokat, ezért egy idő után hallgatásba burkolózott. Az elégedetlen kisköreiek szerint egyébként nem kivételes a városban az iskolát, óvodát idéző, általuk lekezelőnek érzett stílus.

Felnőtt emberekkel így beszélni, kioktatni nem lehet

– mondta az Indexnek egy helyi asszony.

Megvan a jelöltjük a kihívóra

A tiltakozók egyik vezéralakja Patkó István, aki a közmunka vezetője volt korábban öt évig, és máig munkaügyi perben áll az önkormányzattal. Amikor távozásra kényszerült, közmunkások mellette gyűjtöttek aláírást, márciusban kisebb tüntetést is szerveztek miatta. “Mindennek van határa. Ha normálisak lennének, le kéne mondaniuk” – mondta. De ebben sem ő, sem a többiek nem igazán bíznak. Ha mégis így történne, Némethné indulna a polgármesteri tisztségért. Ő népszerű az elégedetlenek körében. „Neki mindegy, hogy valaki cigány vagy magyar” – mondta róla egy helyi roma férfi.

A kritikák hatására egyelőre egy kézzelfogható változás történt az utóbbi időben. A lakosság egy részét zavarta, hogy ha akarnának, nem tudnának egykönnyen elmenni a testületi ülésekre, mert nem kapnak tájékoztatást arról, mikor tartják ezeket. A legutóbbi, január 26-i testületi ülés meghívója azonban már felkerült a város honlapjára.

A cikkben felvetett problémák ügyében szerettünk volna beszélni Kisköre polgármesterével, aki azt kérte, írásban tegyük fel a kérdéseinket, majd közölte, hogy válaszai megjelenéséhez csak akkor járul hozzá, ha teljes egészükben, változatlan formában jutnak el az Index olvasóihoz. Magyar Csilla válaszait a kérdésekkel együtt itt olvashatja:

Már a második ciklusát tölti polgármesterként, másodjára még nagyobb arányú is volt a választási győzelem, mint első alkalommal. Mikor kezdődtek a közmeghallgatáson is megnyilvánuló feszült helyzethez vezető problémák? Mire, milyen eseményre, konfliktusra vezethető ez vissza ön szerint?

Minden településen vannak kisebb-nagyobb problémák. Kiskörén semmivel sem feszültebb a helyzet, mint bármelyik magyar településen, de mi azért dolgozunk, hogy megoldjuk a felmerülő problémákat.

Mi mindig előre tekintünk, szívesen megmutatjuk bárkinek az eredményeinket.

Az elmúlt néhány évben több jelentős fejlesztést sikerült elérnünk, megújult a templomunk, az iskolánk, az óvodánk, a könyvtárunk, a közösségi házunk, új rendezvényterünk épült, és beadott pályázataink alapján hasonló nagyságrendű beruházásokra van jó esélyünk és támogatottságunk. Ezzel kell foglalkoznunk, mert ezért választottak meg bennünket, hogy előre vigyük a várost a fejlődésben.

Mekkorára becsüli a városban a városvezetéssel elégedetlen, kritikus polgárok arányát?

Ezt minden egyes választáson Ie lehet mérni a demokrácia jóvoltából, két választás között pedig valójában mérhetetlen. Nincs üveggömböm, inkább dolgozom jóslás helyett.

A közmeghallgatáson is kiderült, hogy a lakossági sérelmek közt talán a legmeghatározóbbak azok a hangfelvételek, amelyek kikerültek az internetre. Mit gondol ezekről a felvételekről? Jogosan érzik-e sérelmesnek ön szerint a lakosok például azt, hogy az alpolgármester gyepes, csökött agyú embereknek minősítette a lakosság egy részét, és ugyanő máskor arról beszélt, hogy egy helyi férfi durvább bántalmazást is megérdemelt volna a rendőrök részéről? Mi a véleménye arról, hogy a humán bizottság külsős tagja azért rosszallotta, hogy a főúton lévő házban helyezzenek el egy roma asszonyt, mert az túlságosan szem előtt lenne? Ön szerint szükséges-e a lakosok felé bocsánatkérés ezek miatt, és ha igen, ez megtörtént-e?

Engedély nélkül felvett hangfelvételről beszélünk, azok vehették fel, akik diktafonnal a kabátjukban beszélgetnek, s embereket beszélnek rá, hogy lopjanak adatokat.

Ettől függetlenül azok a kijelentések, amelyek elhangoztak, nem mentendők, a sérelmek jogosak. Azoknak, akik ezeket a mondatokat kimondták, bocsánatot kell kérniük az érintettektől és a közvéleménytől.

Persze azoktól is elvárható lenne a nyilvános bocsánatkérés, akik mindent felhasználnak lejárató akcióikhoz, legalábbis kiállni, és őszintén bevallani, mi a céljuk a település lejáratásával.

A városvezetést érintő visszatérő panasz, kritika, hogy a lakosság nincs megfelelően tájékoztatva arról, mikor vannak a testületi ülések. A város honlapján én sem találtam erről információt. Mi ennek az oka, és terveznek-e esetleg változtatni ezen?

Jogos a kritika, utasítottam a jegyzőt a hiányosság pótlására, ha újra meglátogatja a honlapunkat, látni fogja, hogy már el is kezdtük rendezni a kérdést.

A városban többen úgy érzik, hogy a városvezetés aszerint tesz különbséget a lakosok között, hogy ki kritikus velük szemben és ki nem, és ez megnyilvánul például a közmunka-lehetőség biztosításában, a települési támogatásoknál, a karácsonyi csomagoknál is. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

Eddig komolyan vehető, konkrét bizonyítékokat nem mutattak be nekünk ezekről az állításokról.

Milyen tervek, elképzelések vannak a városvezetés részéről a helyzet konszolidálására,a feszültség csökkentésére? Felmerült esetleg a testület önfeloszlatása, új választás kiírása?

Nem merült fel sem önfeloszlatás, sem új választás.

2014-ben, ahogy ön is megjegyezte első kérdésében, nagy támogatottsággal választottak meg engem a kiskörei emberek. 2016-ban a város lakóinak majdnem fele elment szavazni egy bizonyos irányba október másodikán, látszik, hogy egység van Kiskörén. Mint minden településen, itt is vannak megoldandó problémák. De a polgármester, a képviselő-testület többsége, a Városháza és az aktív, összetartó kiskörei közösség meg tudja ezeket oldani, ahogy eddig is. Azon dolgozom, hogy megszolgáljam az elnyert nagy bizalmat, hogy legyenek új fejlesztések. Egy ilyen kisvárosban ez a fontos hír, ezért erre koncentrálunk a Városházán.

forrás:index.hu

Leave a Reply 1253 megnézve, 5 alkalommal mai nap |