< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Pillantás a kilencedikről-VB

| Mobile | RSS

Pillantás a kilencedikről-VB

Pillantás a kilencedikről-VB

Ízlelgetem a gondolatot, Botka-Vona vita a televízióban. Hm. Ki gondolta volna, akár két évvel ezelőtt is, hogy ilyenre sor kerülhet. No nem a szereplőkre utalok, nem arra, hogy Botka László két éve még nem volt a térképen, legalábbis nem vállalt olyan országos szerepet, amely egy ilyen vitára predesztinálta volna…

Ejnye már, milyen kifejezéseket használok; két éve senki sem volt olyan helyzetben a szocialista párton belül, aki belement volna egy ilyen vitába. Még hogy a baloldal vezető személyisége, nota bene miniszterelnök-jelöltje, egy szélsőjobboldali párt irányítójával… Ugyan már. Teljes lehetetlenség.

És nem az. Íme, itt a példa: hét hónappal a választások előtt a szocialisták jelöltje odaül a kamerák elé, hogy megvívjon egy korábban egyértelműen vállalhatatlan politikussal. Hiba? Felelőtlenség? Csalódás? Azt mondom: bánjunk óvatosan a kifejezésekkel. Mindannyian hajlamosak vagyunk rá, hogy azonnal pálcát törjünk az olyan politikus feje fölött, aki hajlandó egy asztalhoz ülni olyasvalakivel, aki rasszista nézeteket vall, aki vállalhatatlan elveivel, kirohanásaival, pártjának parlamentbe vezetésével erősen mérgezte a politikai közéletet, és akivel – akkoriban – demokratikus gondolkodású ember nem vállalt, nem vállalhatott közösséget. Ennek megfelelően televíziós vitát sem.

Azóta azonban sok idő telt el, s vajon kit nem illet meg a változás joga? A rendszerváltás óta már tanúi lehettünk egy-két metamorfózisnak, miért éppen Vonától vennénk el ennek jogát? Vagy éppen a szocialistáktól?

Nyilván mindenki változik, fejlődik, vagy visszafejlődik. Vona, hogy éppen Simicska Lajos hatására-e, vagy önmagától, de mindenképpen más ember lett. Szavakban feltétlenül. Nem zsidózik, nem cigányozik, mi több, a pártjából is elzavarja azokat, akik így tesznek. A kérdés tehát, az ő esetében, hogy kinőhető-e a rasszizmus, az antiszemitizmus. Én még nem találkoztam erre vonatkozó kutatásokkal, de megengedem: lehetséges ekkora fordulat. Akkor meg miért utasítaná el a megmérettetés lehetőségét az MSZP meghatározó embere? Pusztán azért, mert korábban ez lehetetlen lett volna és pusztán azért, mert akkoriban még nem hittek volna az ilyen átalakulásokban? De Botka, nyilván a szegedi önkormányzat vezetőjeként, már hozzászokhatott: nincs joga a megválasztott képviselőket pusztán azért diszkreditálni, mert elfogadhatatlan nézeteket vallanak. A demokrácia szabályai ezek. Sokan tettek már kísérletet a szélsőségesek partvonalon kívülre szorítására, tegyük hozzá, kevés sikerrel. Ráadásul az ilyen típusú bojkottok rendre kontraproduktívvá válnak.

Szóval ne szaladjunk előre Botka esetében sem; de a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kockázatot vállal. Kockázatot, mert nem tudhatja, milyen lesz a fogadtatása a pártján belül, ennek a – nevezzük így – merészségnek. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy mit hoz majd maga a vita. De aki fél a vitától, az persze ne vállalkozzon vezető szerepre. Botka, a jelek szerint nem fél.

Az a helyes, ha senkitől sem fél, és senkit sem tilt le maga mellől.

szerző:Németh Péter

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 114 megnézve, 1 alkalommal mai nap |