< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Az ombudsmannak is feltűnt, hogy a közmunka egy rafinált csapda

| Mobile | RSS

Az ombudsmannak is feltűnt, hogy a közmunka egy rafinált csapda

2017. november 29. | hozzászólás | Közélet

Az ombudsmannak is feltűnt, hogy a közmunka egy rafinált csapda

A Heves megyei közfoglalkoztatási programokat vizsgálta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Székely László és munkatársai kirívó szabálytalanságot ugyan nem találtak, de a jelentés megerősítette azt, amit szociális szervezetek már régóta megfogalmaztak a rendszer kritikájaként: a közmunka sok esetben nem segíti, hogy valaki piaci munkát szerezzen, sőt, kifejezetten gátolja. Ez lehet az oka, hogy csökken ugyan a közmunkások száma, de még mindig 190 ezren vannak, pedig más területeken munkaerőhiány tapasztalható.

A kistelepüléseken általában eleve az egyetlen munkáltató az önkormányzat, amely a közfoglalkoztatási programon keresztül próbál munkahelyeket tekinteni – jegyzi meg a jelentés –, vagyis a legtöbb embernek valójában nincs igazi választási lehetősége. Mivel a közmunkából nehéz kilépni, évről évre ugyanazok az emberek forognak a programban.

Az ombudsman jelentése egyenesen azt a kifejezést használja, hogy a legtöbben „bennragadnak a közmunkában”.

Ezeken a településeken felértékelődik a vezető, praktikusan a polgármester szerepe: egy kis településen minden attól függ, mennyire elkötelezett a polgármester, és a legtöbb faluban személyesen is találkoznak mindennap a közmunkások. Ennek lehet pozitív hatása, például motiválhatja az embereket, de vannak, akik éppen ezért inkább az országos közmunkaprogramba igyekeznek bekerülni: ott nagyobb a létszám, személytelenebb a munkavégzés, és ezért kisebb a követelmény is.

Nógrád megyei közmunkások
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Az ombudsman által vizsgált községek polgármesterei a jelentés szerint kifejezetten hangsúlyozták az oktatás fontosságát, főleg azért, mert a közmunkások 10-15 százaléka 25 év alatti. A központilag szervezett és indított képzésekre azonban sokszor nincs valós igény, sokkal hasznosabb lenne felmérni a helyi igényeket és szakmát vagy ahhoz közeli képzést nyújtani az embereknek, ami segíthetné az elhelyezkedésüket.

Recsken például egy bútorgyártó cég azonnal fel tudna venni 20 varrónőt, de hiába jelezték, ilyen képzés nem indult.

Az ombudsman munkatársai a helyszínen is azt tapasztalták, hogy a közfoglalkoztatás elvonja a munkaerőt az elsődleges munkaerőpiac elől: hiába jelenti be egy cég a munkaerőigényét a kormányhivatal felé, nem tudnak elegendő embert kiközvetíteni. A jelentés szerint ez nem véletlen, a problémát alapvető rendszerhibák okozzák. A munkaadók általában alacsony fizetést, nagyrészt minimálbért kínálnak az embereknek. Ha valaki ezt elfogadja, akkor lehet, hogy többet keres, mint a közmunkás bér, de már nem illetik meg olyan szociális ellátások, amelyek az álláskeresőknek vagy a közmunkásoknak járnak. Ezért aztán sokan inkább a közmunkában maradnak, amivel pont a közfoglalkoztatás elsődleges célja, a munkaerőpiacra történő visszatérés nem valósul meg.

 

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Tíz éve nem emelték

A szociális ellátásokra való jogosultságot a törvény a nyugdíjminimumhoz köti, de ennek összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. Közben viszont a minimálbér 69 ezer forintról 127 500 forintra emelkedett. Ez az egyre növekvő különbség az ombudsman jelentése szerint súlyos, dominóhatásként továbbgyűrűző hatással jár: ha valaki a családban munkát vállal, akkor már a minimálbérrel is olyan „magas” lesz az egy főre jutó jövedelem, hogy az egész család kiesik a szociális ellátásokból, amit a minimálbéres állás egyszerűen nem kompenzál.

Hajdúhadház
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Az aktív korúak ellátása – ezt a legfeljebb havi 22 800 forintot azok kapják, akik nem dolgoznak, de épp a közmunkában sem vesznek részt – például annak jár, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 90 százalékát (25 650 forint). Egy minimálbéres állással ez már egy négyfős családot is elüthet az ilyen juttatástól, de egy házaspár nem dolgozó tagját már egészen biztosan.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre pedig az jogosult, akinek a háztartásában a minimálnyugdíj 140 százalékát (39 900 forintot) nem éri el. Ez az ellátás ugyan csak évente kétszer 5800 forint értékű Erzsébet-utalványt jelent, de ehhez van kötve például a gyermekek ingyenes iskolai étkeztetése vagy ingyenes tankönyve is.

Az igazi csapda az, hogy a közfoglalkoztatotti bért (ez jelenleg napi 8 órás munkában legalább bruttó 81 530 forint) nem kell figyelembe venni a szociális ellátások szempontjából, a minimálbéres munkát viszont már igen.

Emberhez méltó minimum

Az ombudsman már korábban felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozata szerint az alaptörvényben is rögzített szociális biztonsághoz való jog azt jelenti: lennie kellene egy megélhetési minimumnak, ami az emberhez méltó élet alapfeltételeit fedezi, és az államnak kellene biztosítani, ha valaki semmilyen módon nem képes magának előteremteni. Ennek az összege nehezen meghatározható, de azért bizonyos mutatószámokat meg lehet határozni. Az biztosan nem felel meg ennek a követelménynek, hogy egy majdnem tíz éve változatlan összeghez kötik az ellátásokat.

Az alacsony összeghatár miatt állhat elő olyan helyzet, hogy ha egy családban az egyik fél elveszíti a munkáját, a másik pedig minimálbérért dolgozik, akkor a munkanélküli családtag és a gyerekek már nem lesznek jogosultak szociális ellátásra. Ez vezet közvetve ahhoz, hogy a rászorulók inkább ragaszkodnak a „biztonságos” közmunkához és a szociális ellátásokhoz, mint hogy elhelyezkedjenek a magánszférában. Az ombudsman a jelentésben azt ajánlja, a kormány vizsgálja meg a lehetőségét egy átmeneti idő bevezetésének, amíg még munka mellett is kaphatná valaki a szociális ellátásokat, vagy jöjjön létre olyan támogatás, amivel nem kerül hátrányosabb helyzetbe, aki munkát vállal.

Az ombudsman jelentése téma volt hétfőn a parlamentben is: Gúr Nándor szocialista képviselő interpellálta a belügyminisztert, és azt kérdezte, mikor oldják meg az abban felsorolt problémákat. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában viszont leginkább csak általánosságban méltatta a közmunkaprogramot. A konkrét kérdésre annyit mondott: a napokban kapták meg a jelentést, és természetesen megvizsgálják, és megadják a megfelelő válaszokat.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 140 megnézve, 1 alkalommal mai nap |