< Böngészés > Főoldal / Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, Közélet / Blog article: Emberölés bűntettének kísérlete és embercsempészet Csongrád megyében

| Mobile | RSS

Emberölés bűntettének kísérlete és embercsempészet Csongrád megyében

 

Tárgyalás időpontja:
2017. november 30. csütörtök, 09:00
Összegzés:

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és embercsempészés miatt V. E. és társa ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét.

Az I. rendű vádlott esetében a minősítő körülmények közül törölte a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett minősítést, mivel nem bizonyítható, hogy a vádlott tudott arról, hogy a sértettek között gyermekek és csecsemők is voltak. Ugyanakkor az I. rendű vádlott cselekményét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak a táblabíróság, mivel az I. rendű vádlott, ha nem is volt tagja az embercsempészetre szakosodott szervezetnek, de azt tudnia kellett, hogy tevékenységével egy ilyen szervezet munkáját segíti, így annak részesévé válik.

Részben változott a vádlottakra kiszabott büntetés is. Így az I. rendű vádlott jogerős büntetése 12 év fegyház lett, azonban – mivel a bűncselekményt bűnszervezetben követte el – feltételes szabadságra nem bocsátható. A Magyarországról történő kiutasítás mértékét véglegesről 10 évre enyhítette az ítélőtábla, mivel uniós állampolgárral szemben végleges kiutasítás büntetés nem alkalmazható. Az I. fokon kiszabott büntetés mértéktartónak tekinthető, ezért annak enyhítésére nem látott semmilyen indokot az ítélőtábla – hangzott el az ítélet indoklásakor.

A II. rendű vádlott csak egy cselekményben vett részt, korábban nem volt büntetve, arról sem tudott, hogy száznál is több személy került életveszélybe a teherautón. Ezért az ítélőtábla úgy döntött, hogy a 2 éves börtönbüntetését 4 év próbaidőre felfüggeszti.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A bűncselekményről

A vádlottak 2015 júniusának közepén az eljárás során ismeretlenül maradt megbízóikkal megegyeztek abban, hogy Szerbiából Magyarországra illegálisan belépett személyeknek pénzért segítséget nyújtanak ahhoz, hogy eljussanak Ausztriába. Az I. rendű vádlott feladata az volt, hogy egy, a román-magyar határ közelében lévő benzinkúton leállított olasz rendszámú teherautóval a megbízók által közölt időpontban Magyarországra jöjjön, majd egy megjelölt helyen a külföldieket felvegye a teherautó rakterébe, és az M5-ös autópályán Ausztriába menjen velük. A II. rendű vádlottnak egy, a megbízótól kapott személykocsival kellett a teherautó útját, azt kísérve, magyar területlen biztosítani, és ha rendőröket lát, az I. rendű vádlottat mobiltelefonon kellett értesítenie. A megbízók ezért az I. rendű vádlottnak fuvaronként 300 eurót, míg a II. rendű vádlottnak egyszer 100 eurót ígértek.

A fenti megállapodás alapján az I. rendű vádlott 2015. június 23-án éjjel indult Magyarországra Aradról, majd másnap Mórahalom külterületén 26 olyan személyt vett fel a kocsiba, akik illegálisan lépték át a szerb-magyar zöldhatárt. Ezt követően az I. rendű vádlott még hajnali 5 óra előtt felhajtott az M5-ös autópályára, és Szeged-Kecskemét-Budapest-Nickelsdorf útvonalon a külföldieket Ausztriába szállította. Miután ők kiszálltak a kocsiból, az I. rendű vádlott még június 24-én visszatért Romániába. Ezen az úton a II. rendű vádlott nem vett részt.

Még ugyanezen a napon újabb embercsempészésre vonatkozó megbízást kapott az I. rendű vádlott. Ez alapján 2015. június 25-én éjfél előtt ismét beszállt a teherautóba, a korábbival megegyező útvonalon érkezett Magyarországra úgy, hogy ekkor a II. rendű vádlott adta a biztosítást, azt egy személykocsival végezte. Áthajtottak Mórahalmon, majd annak külterületén megálltak, és legkevesebb 106 illegális határátlépőt vettek fel, akik addig az út menti erdőben várakoztak. Őket korábban több csoportban hozták magyar területre Szerbiából a zöldhatáron át az embercsempészek, és azok is tuszkolták fel őket a raktérbe. A beszállók között gyermekek és csecsemők is voltak, de erről az I. rendű vádlottnak nem volt tudomása.

Az I. rendű vádlott által vezetett teherautó raktere 5 méter hosszú, 2,1 méter széles és 2,4 méter magas, térfogata 27,3 köbméter volt. A raktér szellőzése gyárilag nem volt megoldva, és ilyen levegőcserét biztosító átalakítást utólag sem végeztek el a járművön. A felszállást követően az ajtót csak a raktérben tartózkodókra rányomva sikerült becsukni az I. rendű vádlott ismeretlenül maradt segítőinek.

Az ajtó bezárása után az I. rendű vádlott visszaindult Mórahalom irányába, hogy később rátérjen az autópályára, és a korábban használt útvonalon Ausztriába hajtson.

A sötét, levegőtlen raktérben, a kényelmetlen álló testhelyzet és zsúfoltság miatti mozgáskorlátozottság, a levegő minőségének folyamatos romlása, a hőmérséklet gyors emelkedése miatt a sértetteknek gyakorlatilag azonnal jelentős testi, lelki gyötrelmet okozott rosszullétek, pánikrohamok is kialakultak. Mivel még a légzés is akadályozva volt, ez hozzájárult a korai fulladásos panaszok megjelenéséhez.

Néhány perccel az indulás után ezért a sértettek verni kezdték a raktér fémborítását, míg mások késekkel a borítást megbontva, a fémfelületet átvágva próbáltak levegőhöz jutni. Többen közülük az eszméletüket is elveszítették, mielőtt a teherkocsi beért volna Mórahalom belterületére. Náluk életveszélyes állapot is fennállt.

Az I. rendű vádlott ezt észlelve 4 óra 29 perckor behajtott egy mórahalmi áruház parkolójába, ott a kocsit leállította, kiszállt, és anélkül hagyta el a helyszínt, hogy a raktér ajtaját kinyitotta volna. Ezután beszállt az embercsempészést biztosító II. rendű vádlott autójába, és hazatértek Romániába. Kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy a II. rendű vádlott tudott arról, hogy a teherkocsiban szállított sértetteknek milyen testi és lelki gyötrelmet kellett átélniük.

A sértettek dörömbölését egy közeli pékség dolgozói hallották meg, és azonnal értesítették a rendőrséget. Mire a rendőrök kiértek, a raktérbe zsúfoltaknak sikerült a kétszárnyú ajtó egyik szárnyát 6-7 centi szélességben kifeszíteni, majd azon kinyúlva, az ajtót kinyitni. Így a raktérből – ami belülről nem volt nyitható – sikerült mindenkinek kijutnia. Így kizárólag a sértettek saját életüket mentő magatartásának köszönhető, hogy nem haltak meg, ugyanis zárt ajtók mellett az utazás 20-25 percen belül halálos következménnyel járt volna.

Az I. rendű vádlott legkevesebb 106 ember életét veszélyeztette.

A készenléti rendőrök 4 óra 45 perckor látták meg az autóból kiözönlő sértetteket, akik közül 106 afgán, szír és iráni származású személyt kutattak fel, míg további, ismeretlen számú sértett a helyszínről – félve a regisztrációtól és ennek esetleges következményeitől – elmenekült.

 

Az I. fokú ítéletről

Különös kegyetlenséggel, több ember, köztük 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint folytatólagosan, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2016. december 13-án V. E. (1976 – román állampolgár) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 12 év szabadságvesztésre és Magyarország területéről történő végleges hatályú kiutasításra ítélte.

Az ügy II. rendű vádlottja, P. A. (1983 – román állampolgár) folytatólagosan, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettéért 2 év szabadságvesztés és 3 év Magyarország területéről történő kutasítás büntetést kapott.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg az I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, a II. rendű vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, illetve a kiutasítás büntetés mellőzése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Eljáró bíróság:
Leave a Reply 96 megnézve, 1 alkalommal mai nap |