< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article:

| Mobile | RSS

Ebből még baj lesz: nem mindenhol győztünk a politikai korrektség felett

Ebből még baj lesz: nem mindenhol győztünk a politikai korrektség felett

És tényleg, melyik nyugati kormányfő mondana ki olyan mondatokat, hogy „Bécsben járva azt hallottam, hogy az idei tanév beiskolázási adatai alaposan megleptek mindenkit, az iskolakezdők között felszökött az iszlám vallású gyermekek aránya”? A mi miniszterelnökünknek van ereje szembenézni a tényekkel: „A számoknak mindig súlyuk van, akkor is, amikor becslések. A becslések szerint a bevándorlók aránya gyorsuló ütemben nő majd a tőlünk nyugatra fekvő európai országokban”.

Márpedig a számok nem hazudnak: „Nyugat-Európa bevándorlóövezetté, kevert népességű világgá vált. Ez azt jelenti, hogy az iszlám civilizáció, amely mindig is hivatásának tekintette Európa megtérítését – ahogy ő mondja – az igaz hitre, a jövőben nemcsak dél, de nyugat felől is kopogtatni fog Közép-Európa ajtaján.”

És ez sajnos valóban lehet, hogy így lesz. Az első kérdés persze, hogy ha valóban ez a forgatókönyv érvényesül majd, akkor mi és közép-európai és balkáni barátaink („elismerésünk Szerbiának, Romániának és Bulgáriának”) valóban változatlanul éljük-e tovább az életünket, mint egy kis sziget a muszlim tengerben? Mint Asterix gall faluja, késői káeurópai kiadásban? Erősen kétlem, hogy ez sikerülhet, de ezért a legkevésbé Orbán Viktor lesz hibáztatható.

Ám van itt egy másik kérdés is. Nevezetesen, hogy ebben a csak pár muszlim hentes és pénzváltó által színesített kis országban, kik és hányan is fognak élni. Például: hány cigány polgártársunk?

Miközben mi most már évek óta azon szörnyülködünk, hogy a Nyugat mennyire nem hajlandó szembenézni a demográfiai változásokkal, addig mi mit tudunk a magyarországi romák sorsának alakulásáról? Hogyan alakul a számuk és a gyerekeik száma? Hogyan változik az iskolázottságuk, az egészségügyi helyzetük, a foglalkoztatottságuk? Mikor hallott utoljára valaki magyar kormányzati szereplőt ilyen adatokról és az adatokból adódó következtetésekről beszélni?

Naponta aggódunk a bevándorlók svédországi integrációján, de az emberek semmit nem tudnak arról, hogyan halad nálunk az integráció. Ezen a területen csak rémhírek, hallomásból szerzett, adott esetben eltorzított, sötétre színezett történetek vannak. Pont, mint Nyugaton. Értelmes, a cigány és nem cigány embereket felnőttnek néző, adatokra támaszkodó vita nincs. Pont, mint bármely nyugati országban.

Miközben az évértékelő beszéd rengetegszer hangsúlyozza a demográfiai kérdések elsőrendűségét („a demográfia alakítja a történelmet”), hazánk egyik legfontosabb demográfiai kérdéséről egyetlen egy félmondat hangzik el: „a felsőoktatásban tanuló romák száma kétszeresére nőtt”.

Ez persze siker, örüljünk is neki. De azért képzeljük el, mit gondolnánk egy nyugati politikus évértékelő beszédéről, aki a bevándorlást annyival intézné el, hogy egyre több muszlim tanul az egyetemeken.

Politikailag korrekt? Őrület? Abszurd? Képmutató? Nem hajlandó szembenézni a problémákkal?

És persze a politikailag korrekt hallgatáshoz a Nyugathoz hasonlóan nálunk sem kell sem szabadkőműves összeesküvés, sem Soros György – bár kétségkívül segít, ha egy gondnak csak a megemlítése is már szélsőjobbos elhajlásnak számít. Mert alapjában véve mélyen emberi tulajdonság, hogy nem szeretünk olyan problémákkal foglalkozni, amelyek nagyon bonyolultak, amelyekre nem nagyon tudunk megnyugtató megoldást, és amelyek úgy is csak évtizedek múlva fejtik ki hatásukat. Pontosan ezért olyan vonzó a politikai korrektség – és ezért olyan veszélyes is.

heti válasz hírlevél

Leave a Reply 121 megnézve, 1 alkalommal mai nap |