< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Hűtlen kezelés vagy hazaárulás Paks 2?

| Mobile | RSS

Hűtlen kezelés vagy hazaárulás Paks 2?

2018. március 19. | hozzászólás | Közélet

Hűtlen kezelés vagy hazaárulás Paks 2?

szerző:Hargitai Miklós

Hűtlen kezelés vagy hazaárulás Paks 2?

Ámon Ada, a Karácsony Gergely által meghirdetett árnyékkabinet zöldminiszter-jelöltje szerint felmérhetetlen károkat okozott az a nyolc év, amikor a környezet- és természetvédelemnek nem volt képviselője a kormányban.

– 2010-ben Orbán Viktor az ígérte, hogy nem lesz ugyan zöldtárca a kormányban, de a környezetvédelem kormányzati súlya nem fog csökkenni. Teljesült ez az ígéret?

– Az első fele maradéktalanul teljesült, a környezet- és természetvédelem először államtitkári, majd helyettes államtitkári szintre csúszott a kormányzatban. A súlya pedig nem csökkent, hanem megszűnt. Hogy mit okozott nyolc olyan év, amikor egyetlen kormánytag sem képviselte a fenntarthatóságot, azt nagyon nehéz kívülről felmérni. A dúlás pontos nagyságát nem ismerjük, csak azt látjuk, hogy nem állt meg legfelül. A középvezetői szinteken olyan frekvenciával követték egymást a személycserék, hogy a jelenleg ott dolgozók sem nagyon tudhatják, mit csináltak az elődeik, a környezetvédelmi igazgatás szervezeti memóriája egyszerűen eltűnt. Az én szűkebb szakterületem, a klíma- és energiapolitika egészen tragikus állapotban van. Korábban létezett egy működőképes intézményrendszer független zöldhatósággal, nagy szakmai önállóságú nemzeti parkokkal, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsmannal, ebből nem sok maradt.

– Mi van a mérleg másik serpenyőjében?

– Nem látok másik serpenyőt. Voltak pozitív elképzelések a 2010-es választási programban, például arról, hogy eltüntetik az adminisztratív akadályokat a zöldenergia-beruházások útjából. Ebből lett mára a szélerőművek de facto betiltása, meg a napelemek megadóztatása.

– Az imént említette a klímapolitikát. Mire jutott nyolc esztendő alatt a kormányzat az éghajlatvédelemben?

– Elég messzire, de a kívánatossal ellentétes irányban. Meg sem próbáltak úgy tenni, mintha érdekelné őket a probléma, vagy az uniós klíma- és energiacsomag. Egy példa: a kormány egyszerűen elvette az emberektől az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére fordítható uniós támogatásokat, és saját magára költötte el. Pedig ebben az uniós finanszírozási ciklusban százmilliárdokat lehetne lakossági energiahatékonysági célra fordítani, de erről is lemaradunk, ha nem lesz kormányváltás.

– A Fidesz nyolc évvel ezelőtti választási programjában még az szerepelt, hogy évente a lakásállomány tíz százalékának energiahatékonysági korszerűsítését fogják elvégezni, vagyis most 80 százalék körül kellene tartani. Mennyi valósult meg végül?

– Alig néhány százalék. Hogy világos legyen, miért nagy baj ez: egy átfogó korszerűsítés után akár 40-50 százalékkal is csökkenhet egy háztartás energiafogyasztása, meg persze az energiaszámla, illetve a környezetszennyezés is. A környezetvédelem ezen a ponton jóléti kérdéssé válik, hiszen szabadon elkölthető, a családoknál maradó jövedelem lesz belőle. Szerintünk valóban meg kell védeni a magyar háztartásokat a világpiaci energiaár ingadozásától: ezt úgy lehet a legjobban megtenni, ha minél alacsonyabb az energiaigényük – azaz jól szigetelt falakkal, modern ablakokkal és nagy hatékonyságú kazánokkal.

– Paks hogyan illeszkedik ebbe a kormányzati filozófiába? Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje azt mondta, kormányfőként az első útja Moszkvába vezetne, hogy felmondja a bővítési szerződést.

– A tervezett bővítés az Orbán-kormány legkártékonyabb és a legveszélyesebb projektje. A szerződés felmondásához nem kell Moszkvába menni, azt viszont látni kell, mi van a titkosított szerződésekben, ahhoz hogy eldönthessük, egyszerű hűtlen kezelés, ami történt, vagy inkább a hazaáruláshoz van közelebb. A lehető leghamarabb ki kell deríteni, hogy milyen áron bontható föl a kontraktus, hogyan lehet hasznosabb célra fölhasználni a pénzt, új alapokra helyezve és a szakmával újratárgyalva az energiapolitikát.

– Orbán Viktor a saját szakállára hozta tető alá a bővítésre vonatkozó megállapodást Putyinnal?

– Akik ezeket a megállapodásokat aláírták, azoknak érezniük kell a felelősség súlyát, de nem csak nekik. Az Energiaklub színeiben sokszor elmondtam 2008-2009-ben, amikor a parlament szavazott a bővítés előkészítéséről: az akkori határozatokat a következő kormányok biankó csekként fogják használni. Felelősen gondolkodó politikusok nem hozhatták volna ilyen helyzetbe az országot. Most a legfontosabb azonban annak eldöntése, hogy hogyan lehet minél többet kihozni a jelenlegi szituációból, a felelősség kérdését pedig jogi fórumok előtt kell tisztázni.

greenfo hírlevél

Leave a Reply 156 megnézve, 2 alkalommal mai nap |