< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Oroszország 60 amerikai diplomatát utasít ki, és bezárja a szentpétervári amerikai konzulátust

| Mobile | RSS

Oroszország 60 amerikai diplomatát utasít ki, és bezárja a szentpétervári amerikai konzulátust

2018. március 30. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Oroszország 60 amerikai diplomatát utasít ki, és bezárja a szentpétervári amerikai konzulátust

Oroszország kiutasít hatvan amerikai diplomatát, és bezárja az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát – ismertette az MTI Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentését, amely válaszlépés arra, hogy Washington és európai szövetségesei a Szkripal-ügy miatt nagy számban utasítottak ki orosz diplomatákat.

Minderről Szergej Lavrov a Staffan de Misturával, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottjával folytatott tárgyalásai után, a vele közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt.

Az orosz állami hírtelevízió, a Russia Today portálja, az RT.com azt írta, hogy Jon Huntsmant, az Egyesült Államok nagykövetét behívatták az orosz külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ismertette vele a Szkripal-ügyben elhatározott orosz válaszlépéseket.

Az MTI tudósításában az olvasható, hogy az orosz külügyminisztérium a honlapján közölte, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása a moszkvai amerikai nagykövetség 58 és a jekatyerinburgi főkonzulátus két munkatársát érinti a „diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységük miatt”. Az amerikaiak képviselőinek a szentpétervári főkonzulátus épületét két nap alatt, legkésőbb szombaton ki kell üríteniük.

A brit Sky News hírtelevízió szerint összesen legalább 150 nyugati diplomata Oroszországból való kitiltására lehet számítani, mivel Szergej Lavrov „tükörintézkedésekről” tett bejelentést. Hozzáfűzi, hogy Új-Zéland is ki szeretett volna utasítani egy orosz diplomatát Nagy-Britanniával való szolidaritása jeléül, ám egyetlenegyet sem talált.

Hétfőn az Egyesült Államok ugyancsak 60 orosz állampolgárt, 48 diplomatát és 12 ENSZ-dolgozót utasított ki, és bezárta a Seattle-ben székelő orosz konzulátust. Más nyugat-európai országok és NATO-szövetségesek több mint 90 orosz diplomatát küldtek haza.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Rjabkov tiltakozó jegyzéket nyújtott át Huntsmannek a kiutasítások és a seattle-i főkonzulátus bezáratása, valamint épületének az amerikai hatóságok általi megszállásának szándéka miatt, amelyet 2016-17-ben már másik öt, orosz állami tulajdonban lévő objektum erőszakos elfoglalása is megelőzött.

Jon Huntsmantől emellett az orosz diplomáciai tárcánál magyarázatot követeltek azokra a nyilvános kijelentéseire, amelyek szerint nem kizárható az orosz állami kinnlévőségek egyesült államokbeli befagyasztása. A dokumentum szerint az amerikai felet figyelmeztették arra, hogy egy ilyen „fenyegetés” valóra váltása a kétoldalú kapcsolatok további „komoly lefokozásához” vezethet, ami „komoly következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve”.

Az orosz külügyminisztériumban felhívták az amerikai diplomata figyelmét arra, hogy az Egyesült Államokban található orosz diplomáciai és konzuli képviseletek elleni „ellenséges akciók” folytatódása esetén kiegészítő intézkedéseket fognak foganatosítani az oroszországi amerikai követség és konzuli létesítmények személyzete ellen.

„Az amerikai hatóságoknak, amelyek ösztönzik, dagasztják az országunk elleni rágalomkampányt, felajánlották, hogy gondolkozzanak el, és vessenek véget a kétoldalú kapcsolatokat romboló megfontolatlan lépéseknek” – hangzott a dokumentum.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai sajtóértekezleten 2018. március 29-én. Lavrov közölte, hogy Oroszország azonos választ ad minden államnak, amely orosz diplomatákat utasított ki a Szkripal-üggyel kapcsolatban.
Fotó: Szergej Csirikov / MTI/EPA

Szergej Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország ismételten a konzuli hozzáférés biztosítását igényelte az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz. Az orosz diplomácia vezetője szerint az egykori kettős ügynök apjával együtt Angliában megmérgezett nő állapotának „gyors javulásáról” a brit hatóságok tájékoztatták „végre” Moszkvát.

A miniszter elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban „a normális párbeszéd elérése és az igazság megállapítása céljából” hétfőre összehívta a genfi székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését. Kifejezte reményét, hogy a nyugati országok „nem térnek ki a becsületes párbeszéd elől”. Mint mondta, ennek ellenkezője ismételten az bizonyítaná, hogy „előre kitervelt, rendkívül súlyos provokáció” történik.

Az amerikai külügyminisztérium „nem lepődött meg” diplomatái kiutasításán

Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője leszögezte: az a tény, hogy Oroszország 60 amerikai diplomatát utasított ki, azt jelzi, hogy Moszkvát nem érdekli a diplomácia. Egyúttal közölte: Washington fenntartja magának a jogot, hogy további lépéseket tegyen. „A nekünk átnyújtott listából egyértelmű, hogy az Orosz Föderáció nem érdekelt a két ország számára fontos területeken folytatandó párbeszédben” – hangsúlyozta Nauert, aki kifejtette azt is, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása, a szentpétervári amerikai konzulátus bezáratása nem lepte meg Washingtont, mert megérti, hogy Moszkva most kiutasítja majd azon 28 ország diplomatáit is, amelyek kiutasítottak orosz hírszerzőket.

A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország megsértette a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt, s az Egyesült Államok a moszkvai lépésekre nem úgy tekint, mint diplomáciai „szemet szemért” intézkedésre. Nauert ugyanakkor hozzátette: az amerikai diplomatákkal szembeni orosz döntés „nem igazolható”.

Ausztria szerint ennél többről szól a diplomácia

Az osztrák külügyminisztérium szerint az orosz diplomaták tömeges kiutasítása a Nagy-Britanniában élő Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynök és lánya mérgezési ügyével kapcsolatban nem bizonyított feltevéseken alapul.

„Van egy incidensünk, amelynek feltárása még mindig várat magára” – jelentette ki Karin Kneissl osztrák külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető szerint lettek volna más diplomáciai lehetőségek is, hogy a gyanúra megfelelő választ adjanak, egyben pedig rámutatott, Ausztria a legkevésbé sem tekinthető elszigeteltnek azzal az álláspontjával, hogy nem utasít ki orosz diplomatákat. Mint mondta, több ország is úgy döntött, hogy nem követi az Egyesült Államok, Németország és más országok példáját.

„Sosem volt bevett gyakorlatunk a diplomaták kiutasítása – mondta Kneissl, és úgy fogalmazott, hogy éppen nehéz időkben fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat. – A diplomácia többről szól, mint hogy kölcsönösen állásfoglalásokat ismertető dokumentumokat lebegtessünk” – tette hozzá, kiemelve, hogy a diplomácia az árnyalatok művészete.

Kneissl ismételten felajánlotta Bécs közvetítését Oroszország és Nagy-Britannia vitájában.

A tárcavezető korábban újságíróknak elmondta: április 19-én vagy 20-án Moszkvába látogat, és a többi között orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is tárgyalni fog. Az APA osztrák hírügynökség ugyanakkor megjegyezte, hogy a meghívást még januárban kapták az orosz féltől, ezért nincs közvetlen összefüggésben a Szkripal-üggyel.

Szergej Szkripal, a 66 éves, Nagy-Britanniában élő, volt orosz–brit kettős ügynök és 33 éves lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere során elengedték.

London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország először kölcsönösen 23-23 diplomatát utasított ki egymás országából.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 64 megnézve, 1 alkalommal mai nap |