< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

| Mobile | RSS

Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

2018. április 19. | hozzászólás | Kultúra

Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

MTI fotó/ Mohai Balázs

Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb diák kerül be a felsőoktatásba. Van olyan intézmény, ahol már válságprogram készül.

magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte lapunkkal az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.

Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten. Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.

A magyar fiatalok nyelvtudását és az iskolai nyelvoktatás helyzetét ismerve, a 2020-tól kötelezővé váló nyelvvizsga miatt érettségizők további tízezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból. A kormány még tavaly jelentette be, felmérik a hazai nyelvoktatás helyzetét, ám a vizsgálatról továbbra sem tudni sokat. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mindössze annyit közölt: a felmérést befejezték, de az eredményeket majd csak akkor ismertetik, ha az adatokat kiértékelték. Arra a kérdésünkre, elképzelhetőnek tartják-e, hogy módosítanak a kötelező középfokú nyelvvizsga tervének 2020-as bevezetésén, az Emmi úgy válaszolt: erről később döntenek.

A bizonytalanságot az okozza: a kutatási eredményekre építve a minisztérium egy középtávú stratégia kidolgozásába kezd, ami az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célozza majd. Kérdés azonban, hogy ez 2020-ig mennyire lehet eredményes. A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint semennyire. Rozgonyi Zoltán úgy véli, ha időben elkészülnek a javaslatok és megindulnak a fejlesztések, 2020 közepére kialakulhat egy működőképes rendszer, ám érdemi hatása leghamarabb csak a 2022-2023-ban érettségiző korosztály körében lehet.

– A 2020-ban érettségiző generációt még biztosan nem fogja érinteni. Ma a felvételizőknek durván a fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ha az 2020-tól valóban kötelező lesz, az egyetemre vágyó diákok 20-30 százaléka biztos, hogy emiatt fog elesni a továbbtanulás lehetőségétől – állítja a szakértő. Rozgonyi emlékeztetett: több egyetemen indítanak nyelvi felkészítőket, ám ezeket csak azok tudják igénybe venni, akik ki tudják fizetni a képzést.

Sokaknak elérhetetlen a felsőoktatás

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is éppen hogy csak meghaladta a 100 ezret a felsőoktatásba felvételizők száma, a felvi.hu adatai szerint a tavaszi felvételi eljárásban összesen 107 695-en jelentkeztek. Ez nagyjából megfelel a 2012-2017 közötti adatoknak, ezekben az években mindig 100-110 ezer között volt a jelentkezők száma. Lényeges változás a 2010-2011-es évek adataihoz viszonyítva figyelhető meg, ekkor még 140 ezren próbáltak egyetemre, főiskolára bekerülni. Vagyis jól látszik, működik az Orbán-kormány felsőoktatási politikája: az államilag támogatott férőhelyek csökkentése, több képzés megszüntetése, az egyes szakokra felvehető hallgatók számának maximalizálása érezteti hatását.

A jelentkezési adatok akkor válnak igazán érdekessé, amikor már azt is látjuk, a továbbtanulni szándékozó diákok közül mennyit vesznek fel. Az idei évre vonatkozó számokra nyár végéig még várni kell, ám az elmúlt évek adatainak vizsgálatából nagyjából kikövetkeztethetjük, mire számíthatunk. Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel (106 ezer jelentkezőből), 2016-ban pedig 74 ezret (ekkor 111 ezren jelentkeztek). Az egyetemre bejutó diákok száma a korábbi években is végig 70-80 ezer között mozgott, kivéve az átalakítások előtt: 2010-2011-ben (pótfelvételivel együtt) még 109 ezren nyertek felvételt, többen, mint amennyien most összesen jelentkeztek. 2010-ben még 69 ezren tanulhattak állami támogatással, 2017-ben már csak 57 ezren.

A képzési területek népszerűségi listáján továbbra is a gazdaságtudományok és a műszaki képzések vezetnek, ezekre adták be a legtöbb első helyes jelentkezést. Népszerűek még az informatikai, az orvosi és a pedagógus képzések is. A szakok közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint a mérnökinformatikus áll az első két helyen, harmadik az ápolás és betegellátás. A felvi.hu kiemelte a gyógypedagógus-képzést is, amire a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal többen jelentkeztek. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 25.

szerző:Juhász Dániel

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 117 megnézve, 1 alkalommal mai nap |