Hát itt a vége: Brüsszel beveti a pénzügyi fegyvert Orbán Viktorral szemben, semmire sem lesz elég a magyar vagy lengyel vétó
Hát itt a vége: Brüsszel beveti a pénzügyi fegyvert Orbán Viktorral szemben, semmire sem lesz elég a magyar vagy lengyel vétó
A 2021-2027 közötti költségvetés szerdán bemutatandó javaslatában az szerepel majd, hogy ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést.
Az Európai Bizottság megtalálta a megoldást arra, hogyan foszthat meg egy kormányt az EU-pénzektől anélkül, hogy a támogatások közvetlen kedvezményezettjei kárt szenvednének.
Az uniós ügyekben jól értesült Financial Times internetes oldalán vasárnap éjjel közölt cikk – amelyet a hvg.hu szemlézett – szerint a 2021-2027 közötti költségvetés szerdán bemutatandó javaslatában az szerepel majd, hogy ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést.
Ám ez nem jelentené azt, hogy az érintett tagországnak nem kell teljesítenie befizetéseit az EU kassza felé. A lapnak név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás szerint ez biztosítaná, hogy például a közvetlen agrártámogatások megérkezhetnének a kedvezményezettekhez, vagy hogy a már megkezdett beruházások nem állnak le. Lesz azonban egy másik újdonság is a szigorú javaslatban, amellyel nyíltan a magyar és a lengyel kormánnyal szemben kíván fellépni a bizottság.
Brüsszel az uniós alapszerződés sokat emlegetett, a jogállamisággal kapcsolatos problémákat kezelni hivatott 7. cikkely helyett egy másik passzusra hivatkozik majd: a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre.
Ez a kevéssé ismert, rövid cikk annyit mond ki, hogy az uniós döntéshozók (a tagállamok) rendeletben határozzák meg a költségvetés „végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást”, illetve „a pénzügyi szereplők, és különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők felelősségére vonatkozó szabályokat”.
A Financial Times szerint a bizottság ez alapján egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami – vagy regionális – hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.
A rendelet az uniós jogban a minden tagország számára kötelező érvénnyel alkalmazandó jogszabályokat jelenti. Az érdekes azonban nem is ez, hanem hogy amíg a 7. cikk vagy a hétéves költségvetés elfogadása egyhangú döntést kíván meg – vagyis azt akár egyetlen tagország is megvétózhatja –,
a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megakadályozásához minősített többségre van szükség.
Ez legalább 15 tagországot, és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózni a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.
Megírtuk azt is: miközben Orbán Viktor a 2010 óta egyébként is féllábassá tett magyar igazságszolgáltatás függetlensége elleni hadjáratra készülhet, az Európai Bizottság már nyilvánvalóvá tette, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz. Mindeközben az Európai Parlament hamarosan a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításáról is szavazhat Magyarországgal szemben, noha egyelőre még költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) múlt szerdán hatalmas többséggel szavazta meg azt a véleményt, amelyet a LIBE magyar helyzetről szóló jelentéséhez csatolnak majd. A szöveg a magyarországi korrupció jelenlegi szintjét, valamint „az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiányát” kifogásolja, indokoltnak látva az alapszerződés 7. cikkelye szerinti, szavazati jog megvonással járó eljárás elindítását.
Ráadásul – mint arról szintén beszámoltunk – Orbán Viktort májusra Brüsszelbe rendelte a Fidesz uniós pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) a vezetése is, és ez a találkozó nem csupán gratulációs parti lesz a kétharmados győzelem után. Joseph Daul, az EPP elnöke és Manfred Weber frakcióvezető azt szeretnék megtudni a frissen újraválasztott magyar kormányfőtől, hogy folytatni kívánja-e Magyarország átalakítását „illiberális demokráciává”.
„Vannak korlátok, amiket neki (Orbán Viktornak – a szerk.) is tiszteletben kell tartania. És ezt világossá akarjuk tenni a számára” — jelentette ki Manfred Weber.