< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Kiszivárgott Gyurcsány levele: ezt ajánlotta az ellenzéki pártoknak a vereség után

| Mobile | RSS

Kiszivárgott Gyurcsány levele: ezt ajánlotta az ellenzéki pártoknak a vereség után

Kiszivárgott Gyurcsány levele: ezt ajánlotta az ellenzéki pártoknak a vereség után

Levélben kereste meg a választási vereséget követően az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd elnökeit, frakcióvezetőit Gyurcsány Ferenc – derült ki az atv.hu-hoz kiszivárgott írásból. A DK elnöke azt javasolta május végén kelt levelében, hogy egy, a francia forradalmat közvetlenül megelőző, a „labdaházi nemzetgyűlés” néven elhíresült mozgalomhoz hasonlóan hozzanak létre alternatív nemzetgyűlést az ellenzéki pártok.

Kiszivárgott Gyurcsány levele: ezt ajánlotta az ellenzéki pártoknak a vereség után

Gyurcsány Ferenc levelében arról írt, hogy szerinte a parlamentben nincs valós lehetősége az ellenzéknek a döntések befolyásolására, ezért lenne szükség egy olyan fórumra, ahol a megválasztott ellenzéki képviselők az ország valós problémáit meg tudnák vitatni. Hozzátette: ettől függetlenül a képviselők szerinte vegyenek részt a rendes Országgyűlés munkájában is.

A DK elnöke azt javasolta, vitassák meg a pártelnökök és frakcióvezetők saját pártjukon belül, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot,

•    „amelynek tagjai a választásokon mandátumot szerzett ellenzéki országgyűlési és európai parlamenti képviselők, hiszen a testület komolyságát és legitimációját a választásokon szerzett, közvetlenül a néptől származó mandátum biztosíthatja;

•    amely nem a hivatalos parlamenti napirend megtárgyalásának az alternatív fóruma, hanem, amely az ország valódi ügyeivel (pl. egészségügy, oktatás, kivándorlás, szegénység, a 21. század kihívásai, stb.) foglalkozik,

•    amelynek határozatai természetesen közjogi kötőerővel nem bírnak, de előkészítik a demokratikus átalakulást és alternatív programot adhatnak a demokratikus nyilvánosság számára, hiszen ez megalapozhatja a kormányváltás utáni demokratikus átmenetet;

•    amely a legjobb hazai és európai minták alapján saját maga szabályozza a működését, hiszen az Országgyűlési törvény és Házszabály nem alkalmas egy demokratikus képviseleti fórum működtetésére;

•    amely állandóan, rendszeres ülésezési rendben és állandó helyszínen működik, hiszen a megvitatandó témák száma és bonyolultsága, valamint az ellenzéki alternatívák bemutatásának folyamatos szükségessége miatt egy esetileg ülésező ellenzéki nemzetgyűlés nem volna elegendő;

•    amelyben a képviselők pártfrakciókban politizálnának, hiszen – azon túl, hogy ez a demokratikus európai gyakorlat – az alternatív nemzetgyűlésnek nem az ellenzéki pártok közötti politikai, szakpolitikai véleménykülönbségek teljes feloldása a célja (az ellentétes lenne a politikai pluralizmus alapkövetelményével), hanem, hogy értelmes, nyugodt és nyitott vitákat folytassunk és próbáljunk meg a lehető legszélesebb körű kompromisszumokat létrehozni;

•    amely – a népképviselet elvének tiszteletben tartása alapján – a megválasztott képviselők szavazatával hozza határozatait, de a döntések előkészítésébe széles körben bevonja a civil szervezetek, szakmai- és szakszervezetek és a tudományos élet képviselőit, hiszen az európai politikai kulturában ez elengedhetetlen a jó szakmai színvonalon folyó parlamenti munkához;

•    amely teljes nyilvánosság mellett végzi munkáját, hiszen enélkül demokratikus parlamenti munka nem elképzelhető”.

Gyurcsány levelében azt is leszögezte, hogy ezek csak az ő javaslataik, a részleteket közösen, kompromissuzmos úton kellene kidolgozni. “Mutassuk meg az országnak, hogy létezik az ellenségek megsemmisítő háborúja helyett egy normális, demokratikusan, a másik tiszteletén alapuló palamenti működési rendszer” – írta a DK elnöke.

A választások óta csaknem három hónap telt már el. Az ellenzék számára egyre sürgetőbb a helyzet, ha jobb eredményt szeretnének elérni a jövő évi EP-, és önkormányzati választásokon, mivel például a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérésében népszerűségi csúcsot jelzett a Fidesznek. A biztos választók körében 55%-on áll a párt.

A legnagyobb válságban a Jobbik van

A választások óta a legnagyobb válságot a fentebb felsorolt ellenzéki pártok közül a Jobbik élte át, ahol pártszakadásra került a sor, miután a májusi elnökválasztáson alulmaradt Toroczkai László előbb platformot akart alapítani párton belül, majd kizárása után önálló mozgalmat hirdetett meg. Június elején került sor a zászlóbontásra, és megalakult a Mi hazánk mozgalom.

Várhatóan szeptemberben politikai pártként is bejegyzik a mozgalmat. Mindeközben az „anyapárt”, a Jobbik kilátásai nem túl rózsásak. Addig nem juthatnak ugyanis közpénzhez, amíg le nem tudják a plakáthelyek miatt kiszabott ÁSZ-büntetést. Ráadásul nem csak irodákat zárhatnak be, de arról is dönteniük kell, hogy jövőre melyik választáson kívánnak elindulni.

Feszültségek az LMP-ben

Az LMP-nél is komolyan felmerült a pártszakadás lehetősége, de úgy tűnik – legalábbis jelenleg –, hogy Szél Bernadett orvosolta a helyzetet. Annak ellenére is, hogy Hadházy Ákos azóta a pártól is kilépett, sőt, Ábrahám Júlia is ott hagyta őket. Mint ismert, az ökopártban tettlegességig fajult egy vita a választás után Sallai R. Benedek és Hadházy Ákos között, de az egy főre jutó fegyelmi eljárásokban is minden bizonnyal első helyen állnak. Talán a legkomolyabb ellentétet az szüli, hogy szankcionálják azokat, akik a kampány alatt a koordinált indulást tartották fontosnak, és esetleg visszaléptek egy esélyesebb ellenzéki jelölt javára.

Párbeszéd: megúszták

A Párbeszéd története sem indult könnyen. Alig, hogy megalakult a frakciójuk úgy, hogy más pártokból exportáltak képviselőket, egyből úgy tűnt, meg is szűnhet az. A Liberálisokat képviselő Bősz Anett ugyanis kilépett, de végül Karácsony Gergelyék mentették a helyzetet azzal, hogy a független Mellár Tamást meggyőzték, üljön be a frakcióba.

fecsego.eu/atv

Leave a Reply 108 megnézve, 1 alkalommal mai nap |