A bűncselekmény áldozatául esett sértett javát is szolgálhatja a kártalanítás
A bűncselekmény áldozatául esett sértett javát is szolgálhatja a kártalanítás
A kártalanítási eljárás egy peren kívüli eljárás melynek keretében a bíróság az elítélt kérelme alapján megvizsgálja, hogy a büntetés végrehajtása során a fogvatartó intézet a jogszabályban előírt feltételeket (például mozgástér biztosítása, illemhely elkülönítése stb.) biztosította-e az elítélt részére.
Amennyiben az állapítható meg, hogy a fogvatartási körülmények nem voltak a jogszabályban előírtak szerint biztosítva a bíróság az okozott sérelem arányában az elítélt részére kártalanítást állapít meg. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az elítélt a részére megítélt kártalanítás teljes összegét minden esetben megkapja, ugyanis a kártalanítás összegéből a sértett kára is kielégítést nyerhet.
A bíróságnak a kártalanítási eljárás során hozott határozatában rendelkeznie kell arról, hogy a megállapított kártalanítás összegét kinek – elítélt vagy sértett – a részére kell kifizetni.
A megítélt kártalanítás kifizetése iránt az igazságügyért felelős miniszter intézkedik. Ezt megelőzően a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által vezetett nyilvántartásából adatokat kér. Ha információ merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj vagy a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítás összegének kifizetésekor ezen adatok figyelembe vételével rendelkezik.
Ekképpen a kártalanítás a bűncselekmény áldozatául esett sértett javát is szolgálhatja, hiszen kára (kártérítés/sérelemdíj) a kártalanítás összegéből kielégítést nyerhet.
Szeged, 2018. november 29. napján
forrás:Szegedi Törvényszék sajtóhírei