< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Lassan kész Orbán nagy műve, az 1944 utáni időszak kiradírozása///Lentement, le grand travail d’Orbán, l’expulsion de l’après 1944, est prêt

| Mobile | RSS

Lassan kész Orbán nagy műve, az 1944 utáni időszak kiradírozása///Lentement, le grand travail d’Orbán, l’expulsion de l’après 1944, est prêt

Orbán Viktor január első munkanapját a Várban, a Karmelita kolostor átalakított épületében kezdi, az épületet először az ígéretek ellenére sem láthattuk, majd mégis körbevezették az Indexet (illetve megjelent a kormánylap Origón is egy cikk az épületről, URL-jében a bejárás előtti nap dátumával).

Ez nem csupán egy sima költözés, hanem szimbolikus, jelzésértékű dolog: a kormányzat több fronton is igyekszik kiradírozni a kommunista időszakot a jelenből, és ez is az egyik, ha nem a legfontosabb ilyen célú látványberuházás. Mellékszál, de Orbán baloldali-liberális ellenfelei ezt úgy értelmezik, hogy a Horthy-kor díszleteit építik vissza, de ha összeszedjük az ilyen döntéseket, akkor kiderül, hogy ennél tágabb dologról, inkább a II. világháború előtti állapotokhoz való visszatérésről van szó, beleértve ebbe akár az 1800-as éveket, vagy a XX. század legelejét is.

1. A Miniszterelnökség Várnegyedbe költözése

Maga az ötlet, hogy a végrehajtó hatalomnak fizikailag is el kell válnia a törvényhozóitól, azaz a kormánynak/kormányfőnek ki kell költöznie a Parlamentből, még 2011-es. Aztán Orbán Várba költözését a 2014-es választások utáni első kormányülésen döntötték el, ekkor jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő. Akkor még egyébként úgy volt, hogy néhány minisztérium vidékre települ, ebből végül semmi nem lett.

Hogy a beruházással egyértelműen a II. világháború előtti állapotokhoz akar visszatérni a kormány, arról többször is beszéltek, például az említett idei utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely is hangsúlyozta, hogy a két hatalmi ágat még a kommunisták költöztették össze, ennek szakad most vége. Kövér László is erre utalt azzal a sokat támadott mondatával, hogy

a demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik.

Egyébként a korábbi államfők – Horthy Miklós, előtte IV. Károly – a Budavári palotában laktak, a Sándor-palota pedig 1867-től 1945-ig kormányrezidencia volt, szóval ebből a szempontból kicsit megkavarodtak a dolgok, most az államfő van a Sándor-palotában, Orbán meg egy erre korábban sosem használt épületbe költözik.

Az olasz királyi pár és leányuk Horthy Miklós és felesége társaságában a királyi Vár erkélyén 1937-ben

Az olasz királyi pár és leányuk Horthy Miklós és felesége társaságában a királyi Vár erkélyén 1937-benFotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

2. Minisztériumok is költöznek

Kövér László fenti mondata, amely “kormányt” emlegetett, nem volt tévedés. 2015 novemberében jelent meg a Közlönyben a határozat, hogy az NGM és a BM is a Várba kerül. Előbbi a Szentháromság tér 6-ba, utóbbi két épületbe, az Országház u. 28-32-be, illetve az Úri utca 49-51 alá. Régen a Pénzügyminisztérium működött a Szentháromság téren, de hogy nem tiszta Horthy-restaurációról beszélünk, az például abban is tettenérhető, hogy 1784-től csak 1904-ig működött itt a pénzügyi igazgatás.

A Belügyminisztérium egykori-leendő épületében raboskodott Martinovics és Batthyány, a BM 74 év elteltével kapja vissza az ingatlanokat, minderről itt olvashat még részletesebben, akit érdekel.

Kövér egyébként azt is mondta a demokráciaünnepes nyilatkozatában, hogy a Parlament épületében a félemeleti és emeleti szinten visszaállítják a régi tereket,

AMELYEKET A KOMMUNISTA IDŐKBEN FELSZABDALTAK.

Noha közben a Várban a Várkert Bazár is megújult, az sem a Horthy-kor emblematikus épületegyüttese, hacsak nem annyiból, hogy utoljára akkor álltak hozzá konzervatív, hagyományőrző módon, majd az 50-es években átalakították – vajon kik? Hát a kommunisták.

3. Kossuth-tér

Itt nem kell sokat elemezgetni, maga a parlamenti döntés is úgy fogalmaz, hogy a térnél a 1944 előtti képzőművészeti arculatot kell visszaállítani. Ennek része a szobrok cseréje is, József Attila és Károlyi Mihály szobrát is elköltöztették, Andrássy Gyula és Tisza István szobrait pedig visszahozták. A Kossuth-szobrokat lecserélték a régi, 1906-os pályáztatású és tervezésű, de végül 1927-ben felavatott Kossuth-szoborra.

A Dunánál elnevezésű, József Attila emlékmű a Kossuth Lajos tér déli oldalán

A Dunánál elnevezésű, József Attila emlékmű a Kossuth Lajos tér déli oldalánFotó: Juhász Gábor

A Kossuth tér visszaállításának részeként a Kúria is visszaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe, és megy velük a Legfőbb Ügyészség is. Az erről szóló cikkünkben azt írtuk, hogy a második világháború után a kommunista diktatúra a történelmi intézményt “bosszúból megszüntette és száműzte” a neki épített épületből. Darák Péter, a Kúria elnöke csodának nevezte, hogy a Kúria fél évszázad után újra beköltözhet régi épületébe, Handó Tünde pedig szimbolikus jelentőségűnek nevezte a majdani költözést, amit egyelőre az épületben lévő Politikatörténeti Intézet körüli jogászkodás hátráltat. 

4. Nemzeti Vértanúk Emlékműve

Ha valami, akkor ez viszont gesztus a Horthy-korszaknak. Az 1934-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a Vértanúk terén álló Nemzeti Vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni. A vörösterror áldozataira emlékező szobor egy kőpillér, tetején egy koporsóval. Előtte Hungária nőalakja, és a felirat: “A nemzet vértanúinak 1918-1919” A pillér mögött egy férfi van, ahogy legyőz egy sárkányszerű szörnyet, a bolsevizmust.

A térről így eltűnik Nagy Imre szobra, a fehérterror áldozataira pedig a Parlament környékén semmi nem emlékeztet majd.

5. Városliget

A Vár és a Kossuth tér mellett a kormány harmadik nagy látványberuházása, annyiból összefügg az előzőkkel, hogy költöztetnek ide a Várból és a Kossuth térről is intézményeket, mégpedig a Nemzeti Galériát és a Néprajzi Múzeumot.

Ez modern épületekkel lesz tele, formailag semmi köze nem lesz a 44 előtti időkhöz, itt inkább maga a koncepció az, ami a polgári Magyarországot igyekszik visszaidézni. Lovas Dániel, az Élet a régi Városligetben című könyv szerzője egy interjúban úgy fogalmazott, a Városliget a 19. század elejétől vált az ország egyik legnépszerűbb pontjává, de ez a természetes folyamat 1944-ben megszakadt. “A Városliget történetében óriási törés keletkezett a területet szinte teljesen elpusztító bombázások miatt, az új korszak pedig nem fogadta el azt a szerepet, amit a Liget korábban betöltött”.

A Liget bizonyos értelemben a polgári Magyarország terméke és jelképe is volt. Olyasmit jelenített meg, amit 1945 után nem akartak visszaállítani, épp ellenkezőleg, szisztematikusan rombolták. Most kezdődhet a polgári korszakban kialakult Liget rekonstrukciója.

Egy másik összeállításában Lovas hasonlókat fogalmazott meg, azt írta, “a háború pusztítása megsemmisítette a polgári életforma színtereit és intézményeit. (…) Az 1948 után beköszönő új hatalom elvetette a polgári értékeket, a múltat végképp eltörölni akaró politika erőszakossága nem kímélte a Városligetet sem. Miután mindent államosítottak, a Szépművészeti Múzeumból szovjet mintára eltávolították a hazai alkotásokat, a Vurstlit felszámolták, a panoptikum viaszbabáit a földbe ásták.”

6. Ludovika

Orbán történelmi kötelezettségnek, Patyi András rektor szellemi honfoglalásnak nevezte a Ludovika épületének felújítását, és a Közszolgálati Egyetem beköltözését 2014-ben. 

Résztvevők a Ludovika Fesztiválon, a honvédtisztavatást megelőző, úgynevezett száznapos ünnepség egyik központi programján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) épülete előtti Ludovika téren 2018. május 12-én

Résztvevők a Ludovika Fesztiválon, a honvédtisztavatást megelőző, úgynevezett száznapos ünnepség egyik központi programján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) épülete előtti Ludovika téren 2018. május 12-énFotó: Mohai Balázs 

A magyar nyelvű önálló magyar tisztképzés központjául szolgáló Ludovika Akadémia felállításáról 1808-ban döntött az Országgyűlés. Az épület alapkövét 1831-ben tették le, 1836-ra fejeződött be az építkezés. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg, és 1944-ig szolgálta a magyar honvédtisztképzést. Orbán az avatón azt is mondta, hogy

a kommunizmusig a Ludovika úgy forrt egybe a hazafias neveléssel és a magyar virtussal, mint a Nemzeti Színház a magyar kultúrával. 

A költözés után is folytatódott a fejlesztés, 2015-benazt írtuk, hogy még 30 milliárd megy majd el a különböző beruházásokra. 

Ömlik a pénz a történelmi épületekre

Emlékszik még valaki, hogy hol nevezte Orbán Viktor kivételes államférfiúnak Horthy Miklóst, úgy, hogy még az izraeli nagykövet is megszólalt az ügyben?

Klebelsberg-kastély átadásán. Klebelsberg Kuno a két világháború között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, és bár időben a Horthy-korszakban dolgozott, nem különösebben kötődik össze vele, még a liberálisok ispozitív példaként hivatkoztak rá egykor. 

Orbán ott azt is mondta, hogy “évekkel ezelőtt csak kőhalom volt ezen a helyen, de „a polgári-nemzeti erők” a Várkert Bazárhoz, az Erkel Színházhoz hasonlóan nem engedték, hogy az épület enyészet martalékává váljon.” Ugyanígy a Budai Vigadót, a Pesti Vigadót is megújította a Fidesz-kormányzat.

7. Királyi bíróságok

A közigazgatási bíróságok létrehozását sokan úgy értelmezik, hogy Orbán tovább erősíti a pozícióit, hiszen a hatalom által kinevezett “saját” bírókkal tölti fel, és ők dönthetnek majd az államot érintő perekben. Ez is lehet egy olvasat, de a mostani gyűjtésbe azért került be a bírósági rendszer átalakítása, mert ezeket a bíróságokat is a rendszerváltás előtti kurzus szüntette meg. Mint arra Trócsányi László és Gulyás Gergely is előszeretettel hivatkozni szokott, létezett már külön közigazgatási bíráskodás Magyarországon, 1949-ig önálló közigazgatási bíróság volt,

amíg a kommunisták szét nem verték. 

+1

Párkányi Raab Péter szobrászművész A német megszállás áldozatainak emlékműve című alkotása előtt a budapesti Szabadság téren 2014. július 26-án

Párkányi Raab Péter szobrászművész A német megszállás áldozatainak emlékműve című alkotása előtt a budapesti Szabadság téren 2014. július 26-ánFotó: Czimbal Gyula

Mi más jelképezheti jobban az 1944-1990 közti korszak kiradírozásának szándékát, mint a Szabadság téri emlékmű. Ami ugye sokak fejében holokauszt-emlékműként él, pedig a kormány szerint ez nem jó kifejezés, ez hivatalosan a “német megszállás áldozatainak emlékműve”, de talán a német megszállás emlékműve még pontosabban jelzi a szándékot.

Nyilván az áldozatoknak is emléket állít, de a kormányálláspont értelmezése szerint inkább járulékos tragédiaként, hiszen főszabályként Magyarország önállóságának, önrendelkezésének elvesztéséről szól az alkotás. “Helyére emeltük azt a köztéri alkotást, amely arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett. Mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést”, írta Orbán, kiváltva azt a társadalmi vitát, hogy vajon a magyaroknak mennyi felelősségük volt a holokausztban.

(Borítókép: Karmelita kolostor. Fotó: Huszti István / Index)

Leave a Reply 223 megnézve, 1 alkalommal mai nap |