< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, Közélet / Blog article: Ők voltak a leggazdagabbak a II. Világháború előtt

| Mobile | RSS

Ők voltak a leggazdagabbak a II. Világháború előtt

Bemutatkoznak a pénzeszsákok, akik a kommunista rezsim előtt a magyar gazdaságot uralták. 

kepernyofoto_2018-12-28_8_37_34.png

Herceg Esterházy Pál és felesége Ottrubay Melinda, forrás: www.esterházy.at

Általában elmondható, hogy a XX. század nem tett jót a dualizmus idején megerősödő vagyonos családoknak, akik között találhatunk ősi nemesi családokat és modern kori tőkéseket egyaránt. Először a trianoni döntés tépázta meg és osztotta millió ezer darabra a földbirtokokat, sok esetben a külföldre került gyárakat, ingatlanokat is elkobozták a régi tulajdonosoktól. Később a zsidó származású tőkéseknek a németek kisajátítási akcióival kellett szembenézniük, majd 1945. után a kommunista rezsim államosította a gazdag családok teljes vagyonát származástól függetlenül. Egy összefoglaló azokról, akik a legnagyobb anyagi veszteséget szenvedték el a történelem viharai miatt. De vajon a II. Világháború előtt kik voltak Magyarország leggazdagabb családjai?

 Herceg Esterházy Pál, a meghurcolt humanista

A földek és az ipari létesítmények jó része közel 40 ember kezében összpontosult az 1936-os adóügyi adatok szerint. A legtehetősebb nagybirtokosok listáját herceg Esterházy Pál vezette több százezer holdas birtokával és az ebből befolyó 1.79 millió aranykoronás jövedelmével. Pál egyébként a korabeli visszaemlékezések szerint igen szerény ember volt. Gyermekkorában házi tanítók nevelték, több nyelven is kiválóan beszélt. S bár a botanika és a nyelvtudományok érdekelték, apja halála után kénytelen volt átvenni a hercegi címet és a vele járó vagyon feletti irányító munkát. A két világháború között hol Pál herceg hol a budai Várban álló családi palotában lakott, hol az eszterházi kastélyban. Trianon után a család birtokainak jó része Ausztriába került, ezeket a területeket Pál herceg az osztrák állam és az érintett városok rendelkezésére bocsátotta. Bár Esterházy nem csak Magyarország, de egyben Európa egyik legvagyonosabb sarjának számított mégis visszavonult életet élt: nem vett részt a politikában, még feleségnek sem arisztokrata lányt választott, hiszen Ottrubay Melindával, a Magyar Állami Operaház primabalerinájával kötött házasságot. A kommunista rezsim mindenüket elkobozta, így a házaspár Budapesten élt egyszerű körülmények között 1948-ig, amikor a herceget letartóztatták és 15 évi börtönre és vagyonvesztésre ítélték. A herceg végül 1956-ban szabadult a forradalom idején és az ausztriai vagyonát kezelő osztrák hivatalnokok és tanácsadók segítségével elhagyták az országot a feleségével együtt. Végül Svájcban, Zürichben telepedett le, itt hunyt el 1989-ben.

 A keszthelyi kastély őre, herceg Festetics György

Szintén nemesi származású a másik leggazdagabb család feje, herceg Festetics György, aki közel 70 ezer holdas birtok és 267 ezer koronás jövedelem felett diszponált az 1930-as években. A herceg édesapja Festetics Tasziló, édesanyja Mary Victoria Douglas-Hamilton, volt monaco-i trónörököshercegné volt, akik szeretetben nevelték fiukat. Később Oxfordban és Budapesten tanult jogot, és párizsi, illetve londoni attaséként is dolgozott. A keszthelyi kastély játszotta a család életében a központi szerepet, maga Festetics György 1933-tól igazgatta a család vagyonát. 1941-ben betegségben elhunyt, így már nem kellett megérnie azt, hgy a kommunista rezsim kitelepíti családját és 3 év alatti kisfiát a hőn szeretett Balatonparti otthonból. Özvegye és kisfia a II. Világháború végén elmenekült Magyarországról és a politikai változások miatt nem is tértek haza többé.

kepernyofoto_2018-12-28_8_45_05.png

Herceg Festetics György, forrás: wikipedia

 A Dreher Sörbirodalom megálmodója, Dreher Jenő

A dualizmus polgári fejlődése magával hozta a társadalom szerkezetének megváltozását, a tehetséges iparosok, kereskedők egyre nagyobb vagyonra tehettek szert, így a nem nemesi származású nagypolgárok között is számos tehetős család alakult ki a XX. század elejére. Az 1930-as évek közepén például a legtöbb jövedelmet évente Dreher Jenő könyvelhette el, aki nem csal a kőbányai sörbirodalmat igazgatta, de komoly földbirtokokkal is rendelkezett. Dreher Jenő, akárcsak apja, a sörgyárban nőtt fel, itt tanulta meg a sörfőző mesterséget. Még a feleségét is a söriparnak köszönhette: az egyik versenytárs sörgyáros, Haggenmacher Henrik legkisebb gyermekét, Berta Lujzát, becenevén Lillyt vette feleségül. Azonban nemcsak e szakma iránt érzett vonzalmat, kiváló mezőgazda és szenvedélyes lovas volt, néhány év alatt felvirágoztatta és mintagazdasággá fejlesztette martonvásári örökségét. Az I. Világháború idején számtalan szerencsétlenség történt a családjában, így végül Jenő 1926-ban úgy döntött, hogy minden, Magyarországon kívüli Dreher tulajdont elad. Az ebből befolyt pénzből egymás után vásárolta fel a sörgyárakat, ingatlanokat vásárolt, de igyekezett a sörgyárban dolgozók életkörülményeire is figyelmet fordítani: munkáslakásokat építtetett, s emellett számos szociális és jóléti épületet, illetve sportpályát tartott fenn, s munkájukat könnyítették a korszerű berendezések is. A II. világháború után úgy tűnt, hogy talpon tud maradni a cég, de az 1948-as államosítással már nem tudtak megbirkózni, a család teljes vagyona elveszett. Dreher Jenő egy évre rá elhunyt, családja pedig új hazában kezdett új életet.

010_ket_haboru_arnyekaban_clip_image004.jpg

Dreher Jenő, forrás: sulinet 

 A leggazdagabb nagytőkés, Chorin Ferenc, aki Amerikában is sikeres lett

A nagypolgárság köreiből a másik leggazdagabb vállalkozónak Chorin Ferenc számított, aki az 1930-as évek közepén a második legnagyobb éves jövedelmet zsebelhette be. Nem csak jelentős vállalkozó és a gazdasági élet fontos szereplője volt, de komoly politikai pozíciókat is betöltött. Fiatalként egyik központi alakja volt a Reformpártnak, amely főleg a zsidó nagypolgári környezetből érkezett hallgatókat tömörítette. Bár eleinte ügyvédként tevékenykedett 1919-ben átvette a család örökség, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (SK Rt.) vezetését apjától. Ezután mind az üzlet, mind pedig karrierje egyre feljebb ívelt: 1926-ban a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, 1932-től elnöke, 1928-tól felsőházi tag lett. Befolyása még a házasságával is erősödött, amikor 1921-ben elvette a nagyiparos Weiss Manfréd lányát, Daisyt. Ezzel pedig létrejött Magyarország legnagyobb ipari és banktőke koncentrációja, hiszen egyesült a Weiss és a Chorin birodalom. A 20-as években az ország fejlődésének egyik motorja volt ez a gazdasági tömörülés, és maga Ferenc is jelentős szerepet töltött be ebben, illetve a későbbi világválság sikeres kezelésében is. A náci uralom a zsidó származású Chorin családot sem kímélte, csak vagyonuk teljes átadásával sikerült a Gestapo kezei közül megmenekülniük 1944-ben, így három évvel később kerültek az USA-ba. New Yorkban az egykori magyar nagytőkés újabb sikeres vállalkozásokat indított és élete végéig, 1964-ig központi alakja és komoly támogatója volt a magyar emigránsok kinti közösségének.

chorin_ferenc_portre.jpg

Chorin Ferenc, forrás: Wikipedia

 Ha kíváncsi vagy, hogy miként működött a földesúri birtok régen, akkor látogass el a Zichy Park Hotel birtokszállóra.

Kovács Miklós külsősmunkatársunktól

Leave a Reply 199 megnézve, 1 alkalommal mai nap |