< Böngészés > Főoldal / Irodalom, Közélet / Blog article: Szendi Gábor: A tudomány csalfaságáról – a kávé ürügyén

| Mobile | RSS

Szendi Gábor: A tudomány csalfaságáról – a kávé ürügyén

2019. január 23. | hozzászólás | Irodalom, Közélet

Szendi Gábor:
A tudomány csalfaságáról – a kávé ürügyén

Az igazság legtöbbször tudható volna, csak nem mindenkit az igazság érdekel. A tudományosság álcájában jól lehet rögeszméket terjeszteni vagy kérész életű hírnévre szert tenni.

Ma oly korban élünk, melyben még a levegő is gyanússá vált. A modern kor paranoiás embere aggódva böngészi az élelmiszerek összetevőit, olvassa a híreket és rémhíreket, hogy mi minden okoz rákot, szívbetegséget, agytumort. A paranoia lényege, hogy az ember túlzott jelentőségtulajdonításban szenved, s ettől nem látja a fától az erdőt: miközben mikrogrammnyi vegyületektől retteg, nem látja a megbetegítő fő hatásokat. Egy ilyen légkörben elég csak rámondani valamire, hogy az rákot vagy szívbetegséget okoz, s az emberek máris elhiszik. Sokan a tudománytól remélik a választ – de hasztalan.

A tudomány ugyanis közel sem pártatlan, nem egy kutató vallásos buzgalommal próbál valami rosszat kideríteni a kávéról, mások pedig bizonygatják a kávé egészségességét. Ha valaki el akar igazodni ebben a vitában, csak nézheti az ide-oda pattogó érveket, és ha már megelégelte, akkor vagy issza tovább némi bűntudattal a kávét, vagy nemes elszántsággal megfosztja magát ettől az élvezettől, abban a reményben, hogy ettől ő lett az egészségtudatos.

Hogy lehet eligazodni ebben a káoszban?

John Ioannidis “Miért téves a legtöbb publikált vizsgálat?” elemzésében rámutat arra (Ioanidis, 2005), miért kell kételkednünk az orvostudományi szaklapokban megjelent vizsgálatokban, amelyeket aztán az átlag olvasó laikus újságíró interpretációjában olvashat magazinokban, hírrovatokban és az interneten. A sok millió megélhetési kutató sajnos leginkább abban érdekelt, hogy publikálhasson valamit, még inkább bármit. Ha valaki időt és energiát öl egy kutatásba, nincs az az isten, hogy abból ki ne hozna valami publikálhatót, akár adathamisítás árán is.

A kávé infarktust okoz?

A leggyakoribb durva hiba, hogy rengeteg lehetséges tényező közül valaki kiragadja a napi elfogyasztott kávémennyiséget és összeveti azt, mondjuk az infarktus kockázattal. Vegyük ezt a példát! Számos vizsgálat próbálja bizonygatni, hogy a napi négynél több csésze kávé infarktust okozhat. Ez hol csak a férfiakra jön ki, hol csak azoknál, akiknek a felmenői közt már volt infarktus, van, amikor csak a filterrel főzött kávé esetén igaz, van, amikor csak a kávé és a dohányzás együtt okoz infarktust. Más elemzések szerint pedig nincs is kapcsolat a kávé és az infarktus közt. Ezek a kesze-kusza eredmények már önmagukban arra utalnak, hogy a figyelembe nem vett tényezők miatt az eredmények véletlenszerűek.

Maryam Ghiasmand és munkatársai 2017-ben 270 páciensnél megvizsgálták, milyen hatások játszottak szerepet infarktusuk kialakulásában. A heves vita vagy egy váratlan hír kétszeres, a légúti fertőzés és a hideg-meleg időjárás 6.7-szeres, az erős fizikai terhelés 1.7-szeres és a túlevés 3.8-szeres infarktus kockázatot képviselt (Ghiasmand és mtsi., 2017). A kávé nem is szerepelt a kiváltó okok közt. Általában a stressz az egyik legkomolyabb kockázati tényező az infarktusra, s az elfogyasztott kávé mennyisége közvetett mutatója a napi stressznek. A határidő okozta stressz hatszoros (Moller és mtsi., 2005), a düh akár 9-szeres infarktuskockázatot is jelenthet (Lipovetzky és mtsi., 2007). A zsúfolt városi forgalomban való részvétel 3-szoros infarktuskockázattal jár (Peters és mtsi., 2004). Amikor 1998-ban Anglia elveszítette a világbajnoki mérkőzést Argentínával szemben, 25%.-kal nőtt az infarktusos betegek kórházi felvételének száma (Carroll és mtsi., 2002). A kávé infarktust okozó hatását állító vizsgálatok tudomást sem vettek a legfontosabb infarktust kiváltó tényezőkről, így -Ioanidis szellemében- a szemétkosárba valók.

Se szeri, se száma a kiragadott vizsgálatokra épülő ijesztgetéseknek. A www.caffeineinformer.com 20 súlyos mellékhatást sorol fel, többek közt az összhalálozás kockázat 21%-os növekedését, a kávé vérnyomásemelő hatását, a 2-es típusú cukorbetegek állapotromlását, és a kávé depressziót okozó hatását… Nos, a metaanalízisek szerint minden felsorolt állításnak pontosan az ellenkezője az igaz.

Minden idők legteljesebb elemzése

Ha reális képet akarunk kapni a kávé előnyös és hátrányos hatásairól, megfelelő vizsgálatot kell választanunk. Robin Poole és munkatársai 2018 januárjában jelentették meg tanulmányukat (Poole és mtsi., 2018), amelyben 218 metaanalízis eredményét elemezték ki, azaz egy meta-metaanalízist végeztek. A metaanalízis sok egyedi vizsgálat összevont elemzése, amely kiküszöböli az egyes vizsgálatok eredményét torzító véletlen hatásokat, így a tudományos bizonyítékok legerősebbikje. Poole-ék elemzése szerint a kávézás napi 3 csésze esetén 14%-kal, 7 csésze esetén 10%-kal csökkenti az összhalálozást. A nem kávézókhoz képest a kávézóknak 19%-kal csökkent a kardiovaszkuláris, s ezen belül 30%-kal a sztrókhalál kockázata. A szívinfarktuson átesettek életben maradási esélyét 45%-kal növelte a kávézás. A szívbetegségek kockázata 10-15 %-kal csökkent napi 3 kávéra. A kávé semmilyen kapcsolatban nem állt a magas vérnyomással. A több csészényi kávé összességében 18%-kal csökkenti a rákkockázatot (prosztata és endometriális rák, melanoma, szájüregi rákok, stb.). 50%-kal csökkent a májrák, 29%-al a nem alkohol eredetű májzsírosodás, 27%-kal a májfibrózis és 39%-al a májcirrózis kockázata is. Napi hat csésze kávé 30%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát is. A Parkinson betegség kockázata 36%-kal, az Alzheimeré 27%-kal kisebb a rendszeresen kávézók körében.

Egyedül a magzati kávéhatás kedvezőtlen, a sok kávé a kevéssel szemben 31%-kal növeli az alacsony születési súly kockázatát, 46%-kal a terhesség elvesztését, 22%-kal az első trimeszterben, és 12%-kal a második trimeszterben való vetélést. A kávé azonban nem mutatott semmiféle kapcsolatot a koraszüléssel, a velőcsőzáródási zavarokkal vagy a kardiovaszkuláris rendszer veleszületett elváltozásaival, viszont a terhesség alatt fogyasztott sok kávé 57%-kal növelte meg a gyermekkori leukémia kockázatát.

De miért bíznánk meg inkább ebben a vizsgálatban, mint bármely másikban? Ez a tanulmány 1180 metaanalízisből válogatta ki az elemzésre legérdemesebb 218-at, a kiválasztottakat komoly minőségi analízisnek vetették alá, így a belőlük levezetett állítások igen nagy valószínűséggel helytállóak.

A tudomány ájult tisztelete és a minden eredményt szkepszissel kezelő hozzáállás egyaránt a kutatások félreértését jelenti. Minden területen, a tudományban is, van trehány és van jól végzett munka is.

Kovács Miklós külsősmunkatársunktóll

Leave a Reply 536 megnézve, 1 alkalommal mai nap |