< Böngészés > Főoldal / EE Minisztériuma, EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Nem csoda, ha olykor többmilliós fizetésért sem lehet főorvost találni

| Mobile | RSS

Nem csoda, ha olykor többmilliós fizetésért sem lehet főorvost találni

Hatékonyabbá válhat a sürgősségi ellátás, ám nem feltétlenül rövidül a várakozási idő, mivel vészes a szakemberhiány – így foglalható össze mentősök, ápolók, betegek véleménye a sürgősségi ellátásban bevezetett változásokról. A Hetek cikke.

Nem csoda, ha olykor többmilliós fizetésért sem lehet főorvost találni

„Januártól változik a sürgősségi ellátás rendje, amely a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszernek (MSTR) köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lesz” – harangozta be az EMMI közleménye december 21-én, miután a Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály-módosítás. Az intézkedést megelőzte a hazai sürgősségi ellátás körül tavaly nyár óta állandósult botránysorozat, ami leginkább az SBO-k (Sürgősségi Betegellátó Osztályok) túlterheltségére volt visszavezethető. Ennek oka egyrészt a szakemberhiány, másrészt az, hogy a sürgősségi ellátásban megjelenő betegáradat kétharmada valójában nem igényel sürgős ellátást.

A hazai sürgősségi ellátás helyzete aligha orvosolható az egészségügyi ellátórendszer többi részének egyidejű átalakítása nélkül, tekintve, hogy a rendszer anomáliái a köztes helyzetben lévő sürgősségi ellátáson csapódnak le. „Adminisztratív módon, ellátás-szervezési intézkedésekkel lehet valamit javítani a szolgáltatások hatékonyságán, de a lényegi problémákra ez nem jelent megoldást” – mondta el a Heteknek Eisenhauerné Fördős Andrea, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) alelnöke, egyben a Szent János KH Ápolási Osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a súlyos munkaerőhiányt az idei 8 százalékos béremelések aligha tudják orvosolni.

Csak a sürgősségi területről közel ezer szakember hiányzik, s olyan nehéz körülmények között kell helytállniuk, hogy nem csoda, ha vidéki kórházak sürgősségi osztályaira olykor többmilliós fizetésért sem lehet főorvost találni.

A 2019. január 1-jétől életbe lépett triázs-rendszer eredményessége három hét alatt aligha mérhető, már csak amiatt is, mert a diplomás szakápoló szerint ilyen rövid idő alatt nem valószínű, hogy az 59 érintett intézmény mindegyike teljesíteni tudta az előírt feltételeket. A triázs (azaz betegosztályozó) rendszer lényege, hogy a betegek állapot szerinti rangsorolása során a magas kockázatú betegeket kiemelik a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül. Ez azt jelenti, hogy a triázs szakemberek (speciálisan kiképzett diplomás ápolók) a beérkező betegeket – mentővel érkezőket 5 percen belül – minél előbb rögzítik egy informatikai rendszerben, s egy gyors állapotfelmérést követően, 10 percen belül öt súlyossági szint szerint kategorizálják őket. Az életveszélyben lévőket azonnal, a kritikus állapotúakat 15, a sürgős eseteket 30 percen belül kell ellátniuk.

A Magyar Orvosi Kamarának, akárcsak más szakmabelieknek komoly aggálya, hogy ezt a fajta szelekciót kizárólag orvosnak szabadna végeznie, hiszen olykor az enyhe tünetek is súlyos állapotot jelezhetnek, aminek megállapításához – szerintük – orvosi szakértelem és gyakorlat szükséges. A kevésbé sürgős vagy halasztható esetek – 4. és 5. triázsba tartozók – várakozási ideje a „betegforgalomtól függ”, őket a sürgősségi ellátóhely 100 méteres körzetében kötelezően felállítandó „akut alapellátási egységbe” irányítják. Az SBO részeként működő, háziorvosi ügyeletnek megfelelő ellátást diplomás, sürgősségi gyakorlattal rendelkező szakemberek (mentőtiszt, rezidens, szakápoló) is végezhetik, akik nem kötelesek receptet felírni, szakorvosi vizsgálatra vagy laborba, képalkotó eljárásra továbbirányítani a beteget. Újdonság az érettségihez kötött sürgősségi diszpécser feladatköre is, aki összekötő, tájékoztató szerepet tölt be a beteg felé.

A Hetek által megkérdezett betegek, mentősök, ápolók szerint a hétköznapi gyakorlatban nem lehet a sürgősségi ellátásban lényegi változást tapasztalni, miután az SBO-kon eddig is rangsorolták a betegeket, s mivel továbbra is rengeteg a beteg, ezért a várakozási idő is kiszámíthatatlan. Kásler Miklós közlése szerint viszont mindössze 3 intézmény nem tudta tartani a jogszabályban rögzített várakozási időket, legalábbis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felé előírt kötelező adatszolgáltatás alapján, amit szakmabeliek azért is megkérdőjeleznek, mivel még a sürgősségi ellátás egységes informatikai rendszere sincs megoldva. Eisenhauerné Fördős Andrea hosszabb távon elképzelhetőnek tartja azt, hogy a triázs-rendszer révén a sürgős esetek ellátása biztonságosabbá válhat, s azt is kiemelte, hogy tapasztalatai szerint külföldön, például Németországban egyértelműen működőképes a párhuzamos alapellátással megerősített sürgősségi ellátás.

A teljes cikk a Hetek című közéleti hetilap legfrissebb számában olvasható.

fecsego.eu/atv.hu

Leave a Reply 266 megnézve, 1 alkalommal mai nap |