< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Elizabeth Warren lesz Trump kihívója?

| Mobile | RSS

Elizabeth Warren lesz Trump kihívója?

Két előválogató vita és programjavaslatai ismertetése után Elizabeth Warren második helyre jött fel Joe Biden mögé a demokrata elnökválasztási versenyben. Ki és mit képvisel a gazdasági machinátorból lett szenátor? A Hetek cikke.

Elizabeth Warren lesz Trump kihívója?

Annak ellenére, hogy már mélyen benne volt a politikában, Elizabeth Warren 2012-ben a nagyközönség számára ismeretlenként nyerte meg a massachusettsi szenátori posztot. A 43 millió dolláros kampánykasszája állami szinten történelmi rekordnak számít, republikánus ellenfelét pedig magabiztosan győzte le az országosan katasztrofális demokrata eredményeket hozó választási évben. A Kongresszusban Warren hamar a párt balszárnyának meghatározó alakja lett.

Elizabeth Ann Herring – a családban csak Betsy – az Oklahoma City melletti Normanben született 1949-ben. 12 éves volt, amikor apja szívrohamot kapott, és nem tudta többé ellátni addigi munkáját. A 16 éves Betsy előtt azonban szélesre tárult a lehetőségek kapuja: az oklahomai állami vitaverseny győzteseként ösztöndíjat kapott a George Washington Egyetemre. Tanárnak készült, de 19 évesen otthagyta a rangos intézményt, és igent mondott középiskolai szerelmének, Jim Warrennek. A jogi diplomát két kisgyermeke mellett szerezte meg, majd nagynevű jogi egyetemeken (Texas, Houston, Pennsylvania, Harvard) kapott katedrát. Mindez kalandként vonzotta, Jim viszont azt szerette volna, ha teljes energiájával a családra koncentrál. A házasság 1978-ban válással végződött. Elizabeth büszkén szokta mesélni, hogy két évvel később ő kérte meg kollégája, jelenlegi férje, Bruce Mann kezét.

Professzorként Warren a csődjogi szabályozás vezető szaktekintélyévé vált. Gyerekkori élményei mellett ezek az évek járultak hozzá a nagyvállalatokkal szembeni, populista színezetű elméleteihez, melyek szerint a nagyvállalatok „trükkökkel és csapdákkal” tönkreteszik az átlagcsaládok életét.

A 2008-as gazdasági válság fordulópontot hozott Warren karrierjében. Amikor a Kongresszus októberben megszavazta a pénzügyi mentőcsomagot (Troubled Asset Relief Program: TARP), a demokraták ragaszkodtak egy kétpárti felügyelőbizottság létrehozásához, és ennek ő lett az elnöke.

Warren 2010 szeptemberében másik feladatra nyergelt át: a Consumer Financial Protection Bureau (Fogyasztói Pénzügyi Védelmi Hivatal) megalapításánál bábáskodott, melyben Obama elnök különleges tanácsadóvá nevezte ki. A CFPB amolyan bürokratikus torzszülött: névlegesen egy független szerv egy másik állítólagos független ügynökségen (Federal Reserve) belül, tehát teljesen elszámoltathatatlan, döntéshozatalát sem az elnök, sem a Kongresszus nem felügyeli, és a Federal Reserve büdzséjéből gazdálkodik. Warren kinevezésében – aki később ezt a pozíciót használta ugródeszkának a szenátorválasz­tási kampányához – sokan a CFPB túlpolitizáltságának bizonyítékát látták.

A szenátusi választási kampánya elindítása előtt 2011-ben Warren egy rendezvényen beszédet mondott a progresszív gazdaságfelfogás védelmében. Az interneten azonnal elterjedt egyik részletben azt bizonygatja, hogy a magánvállalkozások sikere a kormány által biztosított befektetésekre és infrastruktúrára, vagyis a társadalom többi része által fizetett szolgáltatásokra támaszkodik.

Warren szenátorként is befolyással bírt a gazdasági-pénzügyi szférára. Többek között 2013-ban fúrta meg az Obama elnök által a Fed vezetésére kiszemelt jelöltet, és elérte, hogy az általa favorizált személy üljön a nem kis befolyást jelentő székbe.

Indiántánc a hatalomért
 
Antonin Scalia 2016-os halála után Elizabeth Warren neve is felmerült mint lehetséges utód a megüresedett legfelsőbb bírósági székbe.

Mások szívesen látták volna ennél is prominensebb pozícióban. Már a 2016-os elnökválasztáson is buzdították, hogy induljon, de a szenátor nem vállalta Hillary Clintonnal egy versenyben a megmérettetést. Bár többször hangot adott annak, hogy Bernie Sandersnek szurkol, júniusban hivatalos bejelentést tett, hogy a volt külügyminisztert támogatja. Ezt egy kettejük közt lezajlott egyeztetés előzte meg, mely során Warren állítólag ígéretet kapott, hogy alelnökjelölt lesz. Ha ez így történt, Clinton nem állta a szavát.

warren és clinton

Warren és Clinton

A 2012-es szenátusi választás óta köztudott Warrenről, hogy a nyolcvanas évek közepétől kisebbségekhez tartozóként – cseroki indiánok leszármazottjaként – reklámozta magát. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel az állítással Warren előnyre tett szert, ugyanis a ranglistán 82. helyen szereplő Rutgers Egyetem diplomásaként másként állítólag esélye sem lett volna egy Harvard-kinevezést megcsípni. Hogy szabaduljon ennek a botránynak a terhétől, no meg a Donald Trump által ráragasztott Pocahontas gúnynévtől, a 2020-as elnökválasztásnak úgy akart nekifutni, hogy DNS-teszttel „tisztázza magát”. A nagy hűhóval nyilvánosságra hozott eredmények viszont csak annyit bizonyítottak, hogy 6–10 generációval ezelőtt lehetett egy őshonos felmenője, de akár Peruból is származhat. Ennyi „indián vér” számtalan amerikainál kimutatható. Warren ezzel az öngóllal nem­csak internetes mémek gyártásának adott nagy lendületet, de magára haragította a bennszülött közösségeket is, és már azelőtt sikerült majdnem zátonyra kormányozni a kampányát, hogy egyáltalán elindította volna.

Elizabeth Warren 2019. február 8-án jelentette be indulását a massachusettsi Lawrence-ben, egy textiliparáról híres gyárvárosban. Ezzel egyből jelezte, mely szavazói csoportokat igyekszik megszólítani: a munkásosztálybeli családokat, szakszervezeti tagokat, nőket, és újonnan érkezett bevándorlókat. A Pocahontas-ügy elcsitulása óta  Warrent tartják a demokrata mezőny „felnőtt”, vagyis legátgondoltabb programmal és legprofibb kampánnyal rendelkező versenyzőjének. A gazdaságot érintő ötletei ehhez képest nem tudják feloldani azt az ellentmondást, hogy miközben önmagát „ízig-vérig kapitalistának” vallja, gazdasági egyenlőségért vívott harcot hirdet. (2011-ben azt nyilatkozta, ő hozta létre az antikapitalista Occupy Wall Street mozgalom intellektuális alapjait.) Warren – és a szocializmus címkéjét nyíltan viselő Bernie Sanders – a legradikálisabb irányvonalat képviseli a hozzájuk képest mérsékeltnek mondott mezőnyben.

bernie sanders

Bernie Sanders

Warren egyik hangzatos javaslata, hogy adót vetne ki az 50 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkre, a „milliárdos ingyenélőkre”. Támogatja továbbá a Sanders által jegyzett Medicare for All (állami egészségbiztosítást mindenkinek) törvénytervezetet, amely teljesen megszüntetné a magánbiztosításokat. Eltörölné a diákhiteleket, és ingyenessé tenné az állami felsőoktatást.
Mindeközben a migráció terén igen liberális álláspontra helyezkedett; eltörölné a megfelelő útiokmányok nélküli bevándorlás kriminalizálását, csökkentené a fogvatartási időt, és nagyobb segélyeket nyújtana Közép-Amerika felzárkóztatására.

De nem csak gazdasági kérdésekben radikális. Tagja például az elektori kollégium megszüntetését egyre erőteljesebben követelő demokrata tábornak. Holott a „többség zsarnokságától” tartó alkotmányozók által a nagyobb és kisebb államok érdekei közötti egyensúly biztosítására létrehozott intézmény garantálni tudja, hogy a jelöltek ne kizárólag a sűrűbben lakott nagyvárosok voksaival, a vidéki területeket elhanyagolva nyerjenek választást.

(Jó példa 2016, amikor Hillary Clinton megszerezte ugyan az összes szavazat többségét, de a körzetek csupán mintegy hatodában előzte Donald Trumpot, támogatottsága ugyanis főként a két partvidék urbánus területeire korlátozódott.)

Minden radikalizmusa ellenére Warren programjának van előképe: sokban hasonlít Lyndon Johnson 1960-as évekbeli Great Society (nagyszerű társadalom) nevű népjóléti csomagjára. Az összes programpont mögött az az elgondolás érhető tetten, hogy a társadalom minden problémájára a kormány minél nagyobb mértékű beavatkozása a válasz.

Warren az ellentmondások embere. Jogászként pert nyert egy azbesztcégnek, majd fogyasztóvédelmi aktivista lett; professzorként egyetlen kurzussal 350 ezer dollárt keresett, miközben ingyenes oktatásért kampányol; „ízig-vérig” kapitalistaként központosított gazdaságot és mindenható bürokrata államot építene. Most pedig egykori republikánus szavazóból lett a 2020-as demokrata mezőny leginkább baloldalon elhelyezkedő résztvevője.

Egy volt iskolatársa azt nyilatkozta: megdöbbent, amikor évekkel később hallotta beszélni – mintha kicserélték volna. Hogy megtudjuk, sokféle álláspontjából mennyi a valódi meggyőződés, indián mondás szerint a mokaszinjaiban kellene járni és a házában lakni. Támogatói mindenesetre benne látják felcsillanni a reményt, hogy – mint a brit szocialista New Statesman fogalmaz – „megtestesíti és energizálja a demokrata párt félreérthetetlen progresszív elmozdulását”.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

fecsego.eu/atv.hu

Leave a Reply 58 megnézve, 1 alkalommal mai nap |