< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: Az államnak hiteleznek a nyugdíjasok: már második éve infláció alatti emelést kapnak

| Mobile | RSS

Az államnak hiteleznek a nyugdíjasok: már második éve infláció alatti emelést kapnak


Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Az idei 3,3 százalék után jövőre átlagosan 3,4 százalékkal emelkednek az árak több előrejelzés szerint is, a nyugdíjasok mégis infláció alatti emelést kapnak.

Ráolvasással próbálja a kormány csökkenteni az inflációt, s ennek a nyugdíjasok a vesztesei. A jövő évi költségvetés ugyanis 2,8 százalékos inflációs értékkel készült – még valamikor idén áprilisban –, emiatt jövő januártól szintén csak 2,8 százalékkal emelkednek az öregségi járadékok. A nyugdíjtörvény szerint annyi emelés jár év elején a nyugdíjasoknak, amekkora pénzromlást betervez a kormány. Az infláció elleni harc MNB egyik legfontosabb feladata jegybanktörvény szerint, ám a Szabadság téri épületben látszólag ez a legkisebb gond amivel foglalkoznak a döntéshozók. A MNB definíciója szerint árstabilitásról akkor beszélhetünk, ha az infláció három százalék alatt marad, igaz, ehhez egy plusz-mínusz egy százalékpontos sávot is rendelnek, így ha két százalék felett és négy százaléka alatt marad az infláció, akkor a jegybankárok szerint nincs miért aggódni. Az idén sem találta el a kormány a pénzromlás ütemét, 2,7 százalékot terveztek, s várhatóan 3,3 százalékos lesz az éves pénzromlás, jövőre pedig minden elérhető elemzői prognózis szerint eléri a 3,4 százalékot. Ugyanezt vallja a jegybank is legutóbb kiadott elemzésében, ráadásul az infláció elleni harcért felelős intézmény 2021-re is 3,3 százalékos éves pénzromlással kalkulál, vagyis a jelen tudásuk szerint három egymást követő évben is három százalék fölé engedik nőni az inflációt. Amennyiben a gazdaság lényegesen lassul a következő két évben – összejöhet ennél kisebb infláció is, ám a kutatóintézetek nem erre számítanak: a Kopint-Tárki legfrissebb előrejelzése szerint az idei erőteljes 5 százalékról 2020-ra 3,2 százalékra mérséklődik a növekedés. A GKI Gazdaságkutató is ugyanekkorra növekedéssel számol jövőre – ezzel szemben egyik kutatóintézet sem várja az inflációs pálya ívének mérséklődését, a GKI 3,5, a Kopint 3,4 százalékos pénzromlást jelez előre az idei 3,3 százalék után. A magyar infláció kifejezetten magas nemzetközi összehasonlításban – mutat rá a Kopint-Tárki most kiadott elemzése: az új tagállamok átlagos inflációs rátája 2,5 százalék volt októberig, nagy valószínűséggel ennyi is marad az év végéig. Románia (3,9 százalék) és Magyarország (3,4 százalék) az a két tagállam, ahol a még elfogadott 3 százalékos inflációs cél felett várható az év végi árindex. Mindezek ellenére a Kopint-Tárki kutatói a jövő évben az unió egészében nem számítanak az infláció további gyorsulására, mivel a tagállamok várhatóan megpróbálják elkerülni majd, hogy tartósan 3 százalék fölé kerüljön az áremelkedés üteme. Az állami intézkedések itthon egyaránt fűtik és hűtik az inflációt: az élvezeti cikkek jövedéki adótartalmának folyamatos növelése ennek az árucsoportnak az árindexét 2019-ben 8,1 százalékra tornászta fel, az energia árának a rögzítése viszont éppenséggel lefelé nyomta az árindexet. Az infláció ellen a jegybank a monetáris kondíciók szigorításával, végső soron a kamatok emelésével védekezhet, ám ez az utolsó intézkedés amit a jegybank meglépne, mert ezzel fékezné a túlnyomórészt fogyasztásvezérelt gazdasági növekedést, amely most már elsődleges célja az MNB-nek is. A jegybank abban bízik, hogy a gazdasági növekedés lassulásával előbb utóbb az áremelkedés is leáll – a csökkenő olajárak és a csökkenő fogyasztás révén –, és így még hosszú ideig nem lesz szükség kamatemelésre. A monetáris szigorítás elmaradásának másik következménye a forint látványos gyengülése: az elmúlt hetekben történelmi magasságba, 337 forintig emelkedett az euró árfolyam az év eleji 313 forintról. Az utóbbi napokban erősödni tudott a forint, az euró árfolyama visszatért 330 forint alá. E mögött egyes elemzők a MNB bevakozását vélik felfedezni, vagyis a jegybank közvetítőkön keresztül forintot vásárolhatott a devizapiacon azt követően, hogy már olyan rémjóslatok is napvilágot látták, miszerint akár 375 forintig is emelkedhet az euró árfolyama. A gyenge forint gerjeszti az inflációt, hiszen az importált termékek árnövekedésén keresztül növeli azt, de ennél nagyobb gond az árfolyamstabilitás megingása, ami a gazdaság egészével szemben szül bizonytalanságot.  A nyugdíjasoknak az évközi áralakulásoktól függetlenül egészen jövő év novemberéig kell várniuk, hogy kiderüljön: beteljesül-e a kormány előrejelzése, vagy az első tíz hónap átlagos inflációja meghaladja a kincstári várakozást, és az korrekciót hoz számukra. Ha az elemzői várakozások győzedelmeskednek, akkor a jövő év folyamán – kamat nélkül – mintegy 30 milliárd forintot hiteleznek a nyugdíjasok a költségvetésnek. 

MNB: Durván elszálltak a internetárak

Lépni kell, drága a mobil és az internet! címmel cikket publikált az MNB honlapján a jegybank két vezető elemzője. A cikk szerint az MNB feladata infláció sajátosságainak elemzése, ezért is tűnt fel számukra, hogy a hazai internetárak és mobiltarifák az elmúlt években jelentősen emelkedtek, elszakadva a nemzetközi trendektől. Balatoni András és Várhegyi Judit számításai szerint míg a visegrádi tömörülés három országában 2007 és 2019 között 13 százalékkal csökkentek a mobil és internet árak, addig Magyarországon 7 százalékkal nőttek. Annak ellenére így van ez, hogy közben az internetszolgáltatás áfája 27 százalékról előbb 18-ra, majd 5 százalékra esett. Így hazánk azon kevés országok egyike, ahol a telekommunikáció fogyasztói árai – az adóváltozások hatásait is kiszűrve – jelenleg magasabbak, mint amit 2007-ben rögzítettek. A MNB szerint a fejlettségünkhöz képest tartósan relatíve magas díjak versenyképességi hátrányt okozhatnak, és lassíthatják a magyar gazdaság digitális átállását is.

Varga: adócsökkentések jönnek

A kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervet jelent be, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést tartalmaz – közölte a Varga Mihály pénzügyminiszter Debrecenben tegnap. A magyar gazdaság 2019-re Európa leggyorsabban növekvő gazdasága lett, az év első kilenc hónapjában 5,1 százalékos, a harmadik negyedévben 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami három és félszerese az európai átlagnak. A pénzügyminiszter szerint jövőre reálisan 4 százalékos gazdasági növekedés várható, ebben szerepe lehet a kormány új gazdaságvédelmi akciótervének is – tette hozzá. MTI

fecsego.eu/népszava online.hu

Leave a Reply 104 megnézve, 1 alkalommal mai nap |