< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Energia. Tíz év alatt egyharmadával nőtt Németországban az áramdíj///Energy. In zehn Jahren stiegen die Strompreise in Deutschland um ein Drittel

| Mobile | RSS

Energia. Tíz év alatt egyharmadával nőtt Németországban az áramdíj///Energy. In zehn Jahren stiegen die Strompreise in Deutschland um ein Drittel

A nagyobb, három-négytagú háztartásoknak az idén első alkalommal kell kilowattóránként 30 cent feletti áramdíjat fizetniük Németországban.

Tíz év alatt több mint egyharmadával rekordmagasságba emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára Németországban a t-online.de hírportál német dpa hírügynökség jelentéseit és több szakmai portál kalkulációit idéző beszámolója alapján.

A német kormánynak a szabaddemokraták (FDP) parlamenti frakciója által feltett kérdésére adott válasza alapján tíz év alatt a lakossági és ipari felhasználók áramdíj-költségei 35 százalékkal nőttek Németországban – számolt be az Augsburger Allgemeine Zeitung lap. A 4000 kilowattóránál nagyobb éves fogyasztású háztartások esetében ez évi 320 eurós kiadási többletet, egy 24 millió kilowattóra fogyasztású üzem esetében pedig 20 millió eurós kiadási többletet jelent.

A nagyobb, három-négytagú háztartásoknak az idén első alkalommal kell kilowattóránként 30 cent feletti áramdíjat fizetniük Németországban a Verivox fogyasztói közvetítő portál számításai szerint.

Az évi 4000 kilowattóra feletti áramfogyasztással rendelkező háztartásoknak az idén átlagosan 30,01 centet kell fizetniük kilowattóránként, 4,1 százalékkal többet mint 2019-ben. A háztartások évi áramdíja így meghaladja az 1200 eurót és 71 euróval múlja felült az előző évit.

A Verivox szerint az évi 4000 kilowattórás fogyasztás a három-négytagú háztartások fogyasztásának felel meg. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a németországi háztartásoknak 21 százaléka esik ebbe a kategóriába.

A díjemelés mértéke tartományonként eltérő. Berlinben és Hamburgban még nem jelentettek be a szolgáltatók áremelést az idei évre, ahol viszont igen, ott 4,2 százalék és 6,6 százalék közöttit. Schleswig-Holstein tartomány például 4,2 százalékkal, Hessen, Saar-vidék és Bréma pedig 6,6 százalékkal emelte az áramdíjat. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 6,2 százalékkal, Bajorországban 5,5 százalékkal ment fel az áramdíj.

A Check24 összehasonlító portál számításai szerint az áremelés 3,9 millió német háztartást érint, a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerint pedig a háztartások 27 százalékát.

Az áramszolgáltatók tájékoztatása szerint az áremelésre a fogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányának a növelését szolgáló pótdíj, az “EEG-Umlage” megemelése miatt volt szükség. A pótdíj 5,0-6,756 százalékkal emelkedett az év elején. A Verivox nyilvántartása szerint a szolgáltatók többsége hat százalék körül emelést jelentett be.

Az EEG-Umlage pótdíj már az áramdíj nagyjából 22 százalékát teszi ki. A pótdíjak, egyéb adók és járulékok 2018-ban 53 százalékát tették ki a németországi áramdíjnak. Az arány 2009-ben 39 százalék volt és 2013-ban lépte át az 50 százalékos határt.

A Destatis adatai szerint a 2019 első fél évében a 2500 és 5000 kilowattóra között fogyasztó háztartások 30,88 centet fizettek kilowattóránként, egy centtel többet mint 2018 első felében. A Bundesnetzagentur a 2500 és 5000 kilowattóra éves fogyasztású háztartásoknál a tavalyi második negyedév elején mutatott ki első alkalommal 30 cent feletti áramdíjat.

A Verivox 2018-as adatai alapján az Európai Unióban 21,13 cent volt az átlagos áramdíj. A legmagasabb átlagos díjat Dániában kellett akkor fizetni, 31,23 centet. Németországban 30,0 cent, Belgiumban pedig 29,37 cent volt az átlagos áramdíj. A legkisebb áramdíj Bulgáriában volt, 10,05 cent. 15 cent alatti átlagos lakossági áramdíj volt 2018-ban Magyarországon (11 cent), Litvániában, Horvátországban, Romániában, Észtországban, Máltán, Szlovákiában, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban.

Az évi 4000 kilowattóra felett fogyasztó három-négytagú háztartások éves áramdíj költsége Dániában 1249 euró, Németországban 1200 euró, Belgiumban 1175, Bulgáriában 402 euró, Magyarországon 447 euró, Szlovákiában 585 euró, Romániában 527 euró, Lengyelországban 558 euró, a Cseh Köztársaságban 634 euró, Horvátországban 528 euró, Ausztriában 805 euró, Olaszországban 864 euró, Nagy-Britanniában 810 euró, Írországban 1016 euró, Spanyolországban 991 euró volt 2018-ban.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint öt év alatt, 2013 és 2018 között az Európai Unióban négy százalékkal emelkedtek átlagban az áramdíjak. A legnagyobb növekedés Belgiumban volt, egy harmadnyi. A második legnagyobb emelkedés, 14 százalékos Bulgáriában volt. Franciaországban 13 százalékkal emelkedtek az áramdíjakt, Németországban pedig 3 százalékkal.

A legnagyobb csökkenés Máltán következett be öt év alatt, 23 százalékos. Litvániában 21 százalékkal, Magyarországon 16 százalékkal, Szlovákiában 13 százalékkal csökkentek 2013 és 2018 között az áramdíjak.

A német kormány a szén-dioxid-adó kivetéséből származó bevételből enyhíteni kívánja a háztartások áramdíj kiadásait. A kormány által megadott adatok alapján a szén-dioxid-adó bevételéből 2021-től átlagosan évi 63 euróval, 2025-től pedig 103 euróval csökkennek a háztartások áramdíj költségeit.

fecsegoe.eu/ma.hu

Energy. In zehn Jahren stiegen die Strompreise in Deutschland um ein Drittel

  1. Januar 2020 | Beiträge | epbudapest@europarl.europa.eu, Press Room der EU, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Talking News
    Zum ersten Mal in diesem Jahr müssen größere Haushalte mit drei bis vier Mitgliedern in Deutschland eine Stromgebühr von über 30 Cent pro Kilowattstunde zahlen.

In zehn Jahren erreichten die Verbraucherpreise für Strom in Deutschland laut Berichten der deutschen dpa-Nachrichtenagentur t-online.de und Berichten mehrerer Fachportale ein Rekordhoch von mehr als einem Drittel.

Laut der Antwort der Bundesregierung auf eine Frage der FDP-Fraktion sind die Stromkosten für private und gewerbliche Nutzer in Deutschland in zehn Jahren um 35 Prozent gestiegen, berichtet die Augsburger Allgemeine Zeitung. Für Haushalte mit einem Jahresverbrauch von mehr als 4.000 Kilowattstunden entspricht dies einem jährlichen Ausgabenüberschuss von 320 Euro und für eine Anlage mit einem Verbrauch von 24 Millionen Kilowattstunden einem zusätzlichen Aufwand von 20 Millionen Euro.

Zum ersten Mal in diesem Jahr müssen größere Haushalte mit drei bis vier Mitgliedern in Deutschland nach Berechnungen des Verivox Consumer Mediation Portal eine Stromabgabe von über 30 Cent pro Kilowattstunde zahlen.

Haushalte mit einem Stromverbrauch von mehr als 4.000 Kilowattstunden pro Jahr müssen in diesem Jahr durchschnittlich 30,01 Cent pro Kilowattstunde zahlen, 4,1 Prozent mehr als 2019. Die jährliche Stromrechnung der privaten Haushalte liegt damit bei über 1.200 Euro nach 71 Euro im Vorjahr.

Laut Verivox entspricht ein Jahresverbrauch von 4.000 Kilowatt dem Verbrauch von Haushalten mit drei bis vier Mitgliedern. Laut Destatis, dem Statistischen Bundesamt, fallen 21 Prozent der deutschen Haushalte in diese Kategorie.

Die Ratenerhöhungen variieren von Provinz zu Provinz. In Berlin und Hamburg haben die Dienstleister für das laufende Jahr noch keine Preiserhöhungen von 4,2 Prozent auf 6,6 Prozent angekündigt. So erhöhte die Provinz Schleswig-Holstein die Strompreise um 4,2 Prozent, Hessen, Saarland und Bremen um 6,6 Prozent. Die Stromkosten stiegen in Nordrhein-Westfalen um 6,2 Prozent und in Bayern um 5,5 Prozent.

Das Check24-Vergleichsportal schätzt, dass die Preiserhöhung laut Bundesnetzagentur 3,9 Millionen deutsche Haushalte und 27% der Haushalte betreffen wird.

Die Stromanbieter gaben an, die Preiserhöhung sei auf eine Erhöhung der EEG-Umlage zur Erhöhung des Anteils erneuerbarer Energiequellen zurückzuführen. Der Aufschlag erhöhte sich zu Jahresbeginn um 5,0-6,756 Prozent. Verivox verzeichnet, dass die meisten Dienstleister Zuwächse von rund sechs Prozent angekündigt haben.

Die EEG-Umlage macht bereits rund 22 Prozent der Stromkosten aus. Auf Zuschläge, sonstige Steuern und Abgaben entfielen 2018 53 Prozent des deutschen Stromtarifs. Die Quote lag 2009 bei 39 Prozent und überschritt 2013 die Schwelle von 50 Prozent.

Nach Angaben von Destatis zahlten Haushalte, die im ersten Halbjahr 2019 zwischen 2.500 und 5.000 Kilowatt verbrauchten, 30,88 Cent pro Kilowattstunde, ein Cent mehr als im ersten Halbjahr 2018. Zu Beginn des zweiten Quartals des vergangenen Jahres verrechnete die Bundesnetzagentur erstmals für Haushalte mit 2500 und 5.000 Kilowatt Strom über 30 Cent.

Nach Angaben von Verivox aus dem Jahr 2018 lag der durchschnittliche Strompreis in der Europäischen Union bei 21,13 Cent. Die höchste Durchschnittsgebühr wurde dann in Dänemark mit 31,23 Cent gezahlt. Der durchschnittliche Strompreis in Deutschland betrug 30,0 Cent und in Belgien 29,37 Cent. Der niedrigste Strompreis in Bulgarien lag bei 10,05 Cent. In Ungarn (11 Cent), Litauen, Kroatien, Rumänien, Estland, Malta, der Slowakei, Polen und der Tschechischen Republik lag die durchschnittliche Haushaltsstromgebühr 2018 unter 15 Cent.

Die jährlichen Stromkosten von drei bis vier Haushalten mit einem Jahresverbrauch von über 4.000 Kilowatt betragen in Dänemark 1249 Euro, in Deutschland 1200 Euro, in Belgien 1175 Euro, in Bulgarien 402 Euro, in Ungarn 447 Euro, in der Slowakei 585 Euro, in Rumänien 528 Euro, in der Tschechischen Republik 634 Euro. Kroatien belief sich 2018 auf 528 EUR, Österreich auf 805 EUR, Italien auf 864 EUR, Großbritannien auf 810 EUR, Irland auf 1016 EUR und Spanien auf 991 EUR.

Laut Eurostat, dem EU-Durchschnitt, stiegen die Strompreise in den fünf Jahren zwischen 2013 und 2018 um vier Prozent. Der größte Anstieg war in Belgien mit einem Drittel zu verzeichnen. Der zweithöchste Anstieg lag in Bulgarien bei 14%. Die Strompreise stiegen in Frankreich um 13 Prozent und in Deutschland um 3 Prozent.

Der größte Rückgang in Malta war in fünf Jahren mit 23 Prozent zu verzeichnen. Die Stromtarife gingen zwischen 2013 und 2018 in Litauen um 21 Prozent, in Ungarn um 16 Prozent und in der Slowakei um 13 Prozent zurück.

Die Bundesregierung will die Kosten für die Aufladung der Haushalte mit Strom aus der Kohlendioxidsteuer senken. Die Regierung machte es dafür verantwortlich Den vorgelegten Daten zufolge werden die Haushalte ihre Stromkosten ab 2021 um durchschnittlich 63 EUR pro Jahr und ab 2025 um 103 EUR pro Jahr senken.

Leave a Reply 128 megnézve, 1 alkalommal mai nap |